Az ifjúságkutatást a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (FEPS) és az amerikai Global Progress indította el az AudienceNet közvélemény-kutató segítségével. A magyar, osztrák, lengyel és bolgár eredményeket a hazai Policy Solutions elemezte, az adatok bemutatását péntekre időzítették.
Az egyes vizsgált országokban ezer-ezer fő töltötte ki az online kérdőívet, ők pedig a 15 és 34 év köztieket kor, régió, a háztartás jövedelme, illetve iskolázottság szerint reprezentatívan képviselték. A résztvevők közül aztán negyven-negyven főt online kvalitatív vizsgálattal is kifaggattak egy több napon át tartó, moderált beszélgetés során.
A kelet-közép-európai eredményeket összevetve a Policy Solutions arra jutott: Magyarországon érzik magukat a legkevésbé boldognak a fiatalok. Lengyelországban, Ausztriában és Bulgáriában tízből kilencen voltak elégedettek az életükkel, nálunk viszont csak hatan, ráadásul a nagyon elégedettek aránya extrém alacsony, hétszázalékos volt, míg Ausztriában elérte a 25-öt is.
Háromszor több fiatal volt itt elégedetlen az életével, mint Lengyelországban és Bulgáriában, valamint ötször annyi, mint Ausztriában.
Ráadásul a kor előrehaladtával ez romlik is: a másik három országban nem volt érdemi különbség a 24 év felettiek és alattiak között, itthon viszont a 25 év felettiek boldogságérzete 15 százalékponttal alacsonyabb a fiatalabbakénál. Az elégedettségre itt nyomta rá leginkább a bélyegét az anyagi helyzet.
A kilátásokat is nálunk tartották a legkevésbé biztatónak: míg Lengyelországban 84 százalék volt optimista, nálunk csak 66, a jövőt pedig csak 18,4 százaléknyian látták nagyon pozitívan, szemben az osztrák 24, a bolgár 21,4, illetve a lengyel 28,3 százalékkal. Érdekes, hogy mennyiben befolyásolta ezt az anyagi helyzet: míg az országok többségében az alacsonyabb jövedelműek kevésbé voltak bizakodók, addig Ausztriában a kis keresetűek voltak öt százalékponttal pozitívabbak a terveiket illetően.
Karrierlehetőségek tekintetében a vágyak nagyjából megegyeznek: a legtöbben vállalkozók lennének, míg a második és a harmadik helyen a kutató-tudós, valamint a profi sportolói karrier áll. A bolgár fiataloknak a fele tartja a legvonzóbb eshetőségnek a vállalkozásindítást és -vezetést. Érdekes, hogy Ausztriában csupán húsz százalék körüli az ezt preferálók aránya. Orvosok is sokan lennének, minden tizedik fiatal választaná ezt a lengyeleknél, az osztrákoknál és nálunk, Bulgáriában viszont csak hatszázaléknyian. Zenélésből az osztrák és a magyar fiatalok élnének legtöbben (11 és 9 százaléknyian), a „celebség” pedig az osztrákokat és a lengyeleket vonzza (10, valamint 9 százalékban). És ami nagyjából semelyik fiatal nem lenne: vallási vezető vagy politikus. Három–öt százaléknyian mondták mindenütt, hogy ezek a hivatások érdeklik őket.
Ritkábban vizsgált, de nem kevésbé érdekes kérdés volt az újdonságokra való nyitottság. Ez már borította a megszokottabb sorrendeket: a leginkább a lengyelek, a legkevésbé pedig az osztrák fiatalok voltak nyitottak, az ő életüket határozta meg leginkább a megszokás. A magyarok csaknem négy tizede szeret új dolgokat kipróbálni, és kevesebb mint negyede rabja a monotóniának. A sógoroknál tízből hárman vevők az újdonságokra, a megszokottakhoz viszont negyvenszázaléknyian ragaszkodnak.
A politika iránti érdeklődés még a régióban is kiugróan alacsony a fiataljaink körében. Az osztrákok 54, a bolgárok 47, a lengyelek 50 százaléka volt nyitott a politika iránt, ellenben a magyaroknak csupán 29 százaléka nyilatkozott így. A politika iránt erősen érdeklődők tekintetében még lesújtóbb a kép: Ausztriában 18, Lengyelországban és Bulgáriában 14 százalék volt idesorolható, nálunk viszont alig 6. Itt zárkóznak el a legtöbben teljesen a politikától: a másik három országban a megkérdezettek ötöde, Magyarországon viszont harmada közömbös. Még Bulgáriában is nagyjából feleannyian voltak ebbe a kategóriába sorolhatók, mint nálunk.
A választási aktivitást illetően Ausztria áll a legjobban: a fiatalok nyolcvan százaléka járulna az urnák elé, ha most vasárnap lennének a választások. Bulgáriában és Lengyelországban kétharmad menne szavazni, és kevesebb mint egyötöd maradna otthon.
A magyar válaszolóknak csak a hatvan százaléka menne voksolni, több mint egyötödük viszont ezt kizártnak tartja.
Az inaktívak azért nem mennének szavazni, mert nem bíznak a politikusokban. Bulgáriában és Lengyelországban inkább nem látják a valós politikai alternatívát, Bulgáriában és Magyarországon pedig sokan voltak, akik még a jelenlegi politikai rendszert sem támogatják. Tíz távol maradóból négy nálunk ezzel indokolta döntését. A nem szavazó magyar fiatalok több mint harmada említette, hogy nincs olyan politikai erő, amellyel azonosulni lehetne, illetve hogy minden párt és politikus ugyanolyan. A bizalmon túl mind a négy országban felmerült: szeretnék, hogy a politikusok többet foglalkozzanak a fiatalokkal, valamint hogy az ifjabbak is érezzék, számít a szavazatuk.
Azzal az összes vizsgált országban egyetért a fiatalok jókora része: káros hatással vannak a belpolitikai folyamatok a hazájukra. A bolgár ifjak négyötöde, a magyaroknak a háromnegyede gondolta így, míg az osztrákoknál tízből heten válaszoltak ekként. A magyarok majdnem fele gondolta úgy, hogy a pártpolitika nagyon káros hatással van az országra.
Mind a négy országban többségben vannak a toleráns fiatalok. Ausztriában a megkérdezettek 89 százaléka gondolta, hogy a társadalomban egyenrangúként kell elfogadni a különböző szexuális orientációval bírókat. A bolgárok és a lengyelek háromnegyede vélte így, a magyaroknak csupán a kétharmada. Ausztriában a fiatalok háromnegyede mondta, hogy a társadalom profitál a nemi és szexuális egyenjogúságból, Bulgáriában pedig csaknem a kétharmaduk, míg Magyarországon több mint a felük.
Ha a magyar politikai pártok ismertségét nézzük, azt látjuk: az itteni fiatalok kilenc tizedének ismerős a Fidesz, a Jobbik és az MSZP, míg az LMP-ről 70 százalék hallott. A Demokratikus Koalíció, a KDNP és az Együtt ismertsége nem éri el a 60 százalékot, a Magyar Liberális Párt 38, a Párbeszéd Magyarországért pedig 29 százaléknak ismerős. A protest szavazás nem vonzó a magyarok számára: tízből egy főt ösztönözne ez voksolásra. A nők politikai szerepvállalását illetően a fiatal férfiak fele, a nőknek kicsivel több mint a harmada elégedett. Összességében negyvenegy százalék gondolja, hogy több nő kellene a politikába.
Melyik magyar párt érti meg leginkább a fiatalokat? A megkérdezettek 35 százaléka szerint ez a Jobbik. Huszonhét százalék tartja hitelesnek a radikális párt által elmondottakat, huszonöt százalék nyitottnak és őszintének, huszonhét százalék pedig úgy, hogy jó ötleteik vannak az ország életének javítására. Az LMP-ről 12, a Fideszről 10 százalék véli, hogy megérti a fiatalokat. Az összes többi pártról a megkérdezettek töredéke gondolkodik így.
Minden negyedik magyar fiatal leginkább a Fideszről gondolja, hogy rossz elképzelései vannak hazánk jobbá tételére. Az MSZP esetében 13, a Jobbikéban 8 százalék vélekedik ekként.
A munkahelyteremtést és az egészségügyet a magyar fiatalok 91, az oktatást 89 százaléka tenné meg prioritásnak, az ország védelmét viszont csupán 45 százalék említette.
A szegénység felszámolását és a lakhatási helyzet javítását négyötödük jegyezte kiemelt súlyúként. A kultúra, a média, a sport területét már csak ötven százalék mondta.
