Boldogtalan és kilátástalan a magyar Y generáció

A Jobbikban még sok fiatal bízik, de leginkább kiábrándultak és apolitikusak.

Ritkábban vizsgált, de nem kevésbé érdekes kérdés volt az újdonságokra való nyitottság. Ez már borította a megszokottabb sorrendeket: a leginkább a lengyelek, a legkevésbé pedig az osztrák fiatalok voltak nyitottak, az ő életüket határozta meg leginkább a megszokás. A magyarok csaknem négy tizede szeret új dolgokat kipróbálni, és kevesebb mint negyede rabja a monotóniának. A sógoroknál tízből hárman vevők az újdonságokra, a megszokottakhoz viszont negyvenszázaléknyian ragaszkodnak.

A politika iránti érdeklődés még a régióban is kiugróan alacsony a fiataljaink körében. Az osztrákok 54, a bolgárok 47, a lengyelek 50 százaléka volt nyitott a politika iránt, ellenben a magyaroknak csupán 29 százaléka nyilatkozott így. A politika iránt erősen érdeklődők tekintetében még lesújtóbb a kép: Ausztriában 18, Lengyelországban és Bulgáriában 14 százalék volt idesorolható, nálunk viszont alig 6. Itt zárkóznak el a legtöbben teljesen a politikától: a másik három országban a megkérdezettek ötöde, Magyarországon viszont harmada közömbös. Még Bulgáriában is nagyjából feleannyian voltak ebbe a kategóriába sorolhatók, mint nálunk.

A választási aktivitást illetően Ausztria áll a legjobban: a fiatalok nyolcvan százaléka járulna az urnák elé, ha most vasárnap lennének a választások. Bulgáriában és Lengyelországban kétharmad menne szavazni, és kevesebb mint egyötöd maradna otthon.

A magyar válaszolóknak csak a hatvan százaléka menne voksolni, több mint egyötödük viszont ezt kizártnak tartja.

Az inaktívak azért nem mennének szavazni, mert nem bíznak a politikusokban. Bulgáriában és Lengyelországban inkább nem látják a valós politikai alternatívát, Bulgáriában és Magyarországon pedig sokan voltak, akik még a jelenlegi politikai rendszert sem támogatják. Tíz távol maradóból négy nálunk ezzel indokolta döntését. A nem szavazó magyar fiatalok több mint harmada említette, hogy nincs olyan politikai erő, amellyel azonosulni lehetne, illetve hogy minden párt és politikus ugyanolyan. A bizalmon túl mind a négy országban felmerült: szeretnék, hogy a politikusok többet foglalkozzanak a fiatalokkal, valamint hogy az ifjabbak is érezzék, számít a szavazatuk.

Azzal az összes vizsgált országban egyetért a fiatalok jókora része: káros hatással vannak a belpolitikai folyamatok a hazájukra. A bolgár ifjak négyötöde, a magyaroknak a háromnegyede gondolta így, míg az osztrákoknál tízből heten válaszoltak ekként. A magyarok majdnem fele gondolta úgy, hogy a pártpolitika nagyon káros hatással van az országra.

Mind a négy országban többségben vannak a toleráns fiatalok. Ausztriában a megkérdezettek 89 százaléka gondolta, hogy a társadalomban egyenrangúként kell elfogadni a különböző szexuális orientációval bírókat. A bolgárok és a lengyelek háromnegyede vélte így, a magyaroknak csupán a kétharmada. Ausztriában a fiatalok háromnegyede mondta, hogy a társadalom profitál a nemi és szexuális egyenjogúságból, Bulgáriában pedig csaknem a kétharmaduk, míg Magyarországon több mint a felük.

Ha a magyar politikai pártok ismertségét nézzük, azt látjuk: az itteni fiatalok kilenc tizedének ismerős a Fidesz, a Jobbik és az MSZP, míg az LMP-ről 70 százalék hallott. A Demokratikus Koalíció, a KDNP és az Együtt ismertsége nem éri el a 60 százalékot, a Magyar Liberális Párt 38, a Párbeszéd Magyarországért pedig 29 százaléknak ismerős. A protest szavazás nem vonzó a magyarok számára: tízből egy főt ösztönözne ez voksolásra. A nők politikai szerepvállalását illetően a fiatal férfiak fele, a nőknek kicsivel több mint a harmada elégedett. Összességében negyvenegy százalék gondolja, hogy több nő kellene a politikába.

Melyik magyar párt érti meg leginkább a fiatalokat? A megkérdezettek 35 százaléka szerint ez a Jobbik. Huszonhét százalék tartja hitelesnek a radikális párt által elmondottakat, huszonöt százalék nyitottnak és őszintének, huszonhét százalék pedig úgy, hogy jó ötleteik vannak az ország életének javítására. Az LMP-ről 12, a Fideszről 10 százalék véli, hogy megérti a fiatalokat. Az összes többi pártról a megkérdezettek töredéke gondolkodik így.

Minden negyedik magyar fiatal leginkább a Fideszről gondolja, hogy rossz elképzelései vannak hazánk jobbá tételére. Az MSZP esetében 13, a Jobbikéban 8 százalék vélekedik ekként.

A munkahelyteremtést és az egészségügyet a magyar fiatalok 91, az oktatást 89 százaléka tenné meg prioritásnak, az ország védelmét viszont csupán 45 százalék említette.

A szegénység felszámolását és a lakhatási helyzet javítását négyötödük jegyezte kiemelt súlyúként. A kultúra, a média, a sport területét már csak ötven százalék mondta.