Egymillió, illetve félmillió forintos nem vagyoni kártérítést, annak kamatait, továbbá 330 ezer forintos perköltséget fizethet a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) annak a két tibeti férfinak, akiket 2012 tavaszán jogsértő módon vegzáltak az egyenruhások a kínai miniszterelnök-helyettes budapesti látogatásakor. A felpereseket képviselő Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője lapunknak elmondta: a Fővárosi Ítélőtábla napokban hozott jogerős döntése szerint a rendőrség megsértette a Tibet szabadságáért tüntető férfiak szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát azzal, hogy őket sorozatosan, önkényesen igazoltatták a kínai vezető konvojának elhaladásakor.
Az egyik sértett Karma Dorje egyetemi tanár, a dalai láma kormányának egykori tanácsadója, akit ráadásul nyolc órára elő is állítottak, ezzel korlátozva személyes szabadságában – ezért ő kapta a nagyobb összegű jóvátételt. A másik sértett Tsewang Thinley, aki menekültstátussal tartózkodik hazánkban. A per harmadik felperese Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság elnöke, akinek első fokon félmillió forintot ítélt meg a bíróság, ám az ítélőtábla másodfokon csak a jogsérelem tényét mondta ki, jóvátételre nem kötelezte a rendőrséget – emiatt Gaudi-Nagy Tamás közlése szerint a Kúriához fordulnak. A jogvédő szomorúnak tartja, hogy a rendőrség notóriusan megsérti a tibeti aktivisták jogait, hiszen ez már a harmadik elmarasztaló ítélet az utóbbi években: előzőleg a 2009-es és a 2011-es hasonló jogtiprások miatt kellett fizetniük.
Eközben a BRFK annak a két gárdistának is – kamatokkal és perköltséggel együtt – fejenként több mint egymillió forintos nem vagyoni kártérítést fizethet, akiket 2009. november 22-én a fővárosi Gellért tér közelében jogtalanul megbilincseltek, előállítottak, majd hat és fél óráig fogva tartottak. Az ugyancsak a nemzeti jogvédők által képviselt felperesek a Horthy Miklós 1919-es budapesti bevonulására emlékező rendezvényen vettek részt, amikor a rendőrök arra hivatkozva intézkedtek velük szemben, hogy úgymond tetten érték őket, amint a már feloszlatott Magyar Gárdát újjászervezik.
A rendőrség állította: a gárdisták vezényszavakat használtak, és alakzatban vonultak, ezért egyesülési joggal való visszaélés miatt eljárás indult ellenük, ám az ügyben már korábban felmentették őket. Gaudi-Nagy Tamás szerint precedensértékű, hogy a bíróság immár nemcsak szabálysértési, hanem büntetőügyekben történt jogtalan fogva tartásért is jóvátételt ítél meg.
