Több szempontból is problémásnak mondható a magyarországi droghelyzet: megváltoztak a szerhasználati szokások, és a függőket sem tudják teljes körűen nyomon követni a tűcsereprogramok megszűnésével. A drogfogyasztási szokások változásáról elsősorban az egészségügyi kezelési adatokból tudnak következtetni a szakemberek. Így állapították meg a szintetikus drogok térnyerését is. Hazánkban 2010 és 2014 között 108 új pszichoaktív szert azonosítottak. Ezek használata intenzívebb a korábbi években tapasztaltaknál, és a használók életkora is lefelé tolódott. Emellett átalakult az intravénás szerhasználat is. Míg a tűcsereprogramok kliensei 2010 előtt fele-fele arányban injektáltak heroint vagy amfetamint, addig 2014-ben már 68 százalékuk valamilyen új pszichoaktív szert használt.
A kormány drogstratégiáját bíráló, a megszüntetett kábítószer-bűnözés elleni rendőri egységek volt nyomozói szerint a tűcsereprogram 2015-ös felszámolása – amelyben a Kocsis Máté (Fidesz) vezette VIII. kerület járt az élen – egyik következménye, hogy nem áll rendelkezésre adat az intravénás drogfogyasztókról. A tűcsereprogramokat 2014-ben 4442 intravénás szerhasználó vette igénybe. Az ilyen szerhasználók számát azonban ma senki sem tudja megmondani megbízható adatok hiányában, mint ahogy a szerhasználati szokások változását sem tudják így teljes körűen nyomon követni. Ez utóbbiról csak az egészségügyi kezelések alakulásának elemzésével lehet némi képet kialakítani. Az egykori kábítószer-ellenes nyomozók szerint ez a megelőzést és a droghelyzet kezelését is megnehezíti, illetve ellehetetleníti.
Zacher Gábor, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője szerint
egy átlagos hét végi napon 350 ezren használnak valamilyen kábítószert
Magyarországon. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös éves jelentése megállapította: 2014-ben csaknem minden tizedik felnőtt fogyasztott valamilyen kábítószert, a leggyakrabban cannabist, ecstasyt és amfetamint. Egyes becslések szerint napjainkra az úgynevezett dizájnerdrogok népszerűsége robbanásszerűen megnövekedett, különösen a fiatal korosztályokban és a hátrányos helyzetűek körében; utóbbi csoport esetében népszerűbbek a cannabisnál. A dizájnerdrogok egy-kétezer forintért beszerezhetők; mesterségesen, főleg a Távol-Keleten előállított szerek, amelyek mindig csak egy-egy vegyértékben térnek el a tiltólistán szereplő anyagoktól, összetételük miatt pedig életveszélyesek. Zacher Gábor egy korábbi nyilatkozatában ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet:
az új szerek hatásmechanizmusát maguk a gyártók sem ismerik,
nemhogy a használók és az egészségügyben dolgozók. A szakember szerint egyébként húszezer körül lehet a drogfüggők száma hazánkban.
A Nemzeti Drog Fókuszpont szerint az iskoláskorúak körében még elszomorítóbb a helyzet;
minden ötödik iskolás próbált már ki valamilyen kábítószert.
A fiatalok körében – a legszegényebbeket leszámítva – a legnépszerűbb a cannabis, de elterjedt az alkohollal kombinált gyógyszerhasználat is. Körükben is rohamosan terjednek a dizájnerdrogok. Korábban inkább a fiúk drogoztak, mára mindkét nembeli fiatalok egyformán szerhasználónak tekinthetők.
