Komoly vitákat eredményezett a Fideszen belül a Belügyminisztérium (BM) által elkészített és az ellenzék támogatását is bíró terrorellenes javaslatcsomag – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint a gócpont a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont (TIBEK) tervezett létrehozása. Pintér Sándor belügyminiszter azt tervezi, hogy az új titkosszolgálat célja a „lehető legátfogóbb kép összeállítása lenne az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről”, mégpedig oly módon, hogy hozzáférne a rendőrségi szervek, a nyomozó hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok és állami adatkezelők adatbázisaihoz is.
A jelenlegi javaslatban az áll, hogy a TIBEK a belügyminiszter alá tartozna, ám úgy tudjuk, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is szemet vetett rá. A miniszternek – forrásaink tudni vélik – régi vágya, hogy a titkosszolgálatok teljes vertikumát felügyelhesse. Jelenleg az Információs Hivatal, vagyis a külföldi hírszerzés tartozik hozzá, míg az elhárítás és a rendőrség Pintér Sándor minisztériuma alatt van. Arról egyébként már hetek óta hallani, hogy a kormánypárton belül egyesek kifogásolják, hogy egy ennyi információval rendelkező szervezet Pintér Sándor irányítása alá kerüljön.
Az mindenesetre biztos, hogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága tegnapi ülésének napirendjéről az utolsó pillanatban lekerült a javaslatcsomag. Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke azzal indokolta a változást, hogy további módosítások várhatók. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy ez is kifejezetten Lázár János kérése volt. Figyelemre méltó, hogy a számos törvényt módosító indítvány általános vitája már április végén lezajlott az Országgyűlésben, és az illetékes bizottságok is hetekkel ezelőtt megtárgyalták a beérkezett módosító javaslatokat. Mégis csak most került a zárószavazást megelőző utolsó aktusként a törvényalkotási bizottsághoz, ráadásul tovább húzódik a megtárgyalása.
Nem először fordulna elő, hogy Pintér Sándor tervét éppen a Fidesz húzza keresztbe. Emlékezetes, hogy a belügyminiszter még 2011 novemberében létrehozta volna a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot, vagyis a NIBEK-et. Az akkori „szuper-titkosszolgálat” lényegesen magasabb szintű jogköröket birtokolt volna a most tervezett TIBEK-nél, ám ez a Fideszen belül többeknek nem tetszett. Az ötlettel nyíltan szembeszegült Kövér László házelnök, illetve Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi fideszes elnöke. Végül utóbbi zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz, amit el is fogadott a Ház. A módosítás értelmében mindenestül elvetették a NIBEK felállítását.
Pedig a BM javaslatcsomagja jelenlegi formájában szinte teljes konszenzust élvez. Az ellenzéki pártokkal a kormány több fordulóban is egyeztetett az elmúlt hónapokban, a találkozók nyomán pedig a Jobbik, az MSZP és az LMP felvetései is gyakorlatilag kivétel nélkül beépültek az indítvány szövegébe. Ez a javaslatcsomag tartalmazza egyébként azt is, hogy a titkosított kommunikációra lehetőséget biztosító szolgáltatóknak együtt kell működniük a hatóságokkal, ellenkező esetben pénzbírságra számíthatnak. Az igen nagy felháborodást kiváltó, a felhasználókat is börtönnel fenyegető elképzeléstől gyorsan elállt a kormány. Fontos eleme még, hogy a rendőrség igen széles intézkedési jogkört kapna, ha egy terrorcselekmény közvetlen veszélye állna fenn. Ellenzéki javaslatra a büntető törvénykönyvet is kiegészítenék, így büntethetővé válna a terroristapropaganda terjesztése csakúgy, mint terrorszervezethez való csatlakozás céljából szervezett utazás.
