Lázárék szerint nincs is Rothschild-csoport

Szél Bernadett lapunknak elmondta: a nemzetbiztonsági bizottságában kéri majd a titkosított szerződések bemutatását.

2016. 05. 04. 7:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem tudja beazonosítani a „Rothschild-csoportot” a Miniszterelnökség, amely erre hivatkozva tagadja meg a paksi bővítéssel kapcsolatban velük kötött szerződés kiadását Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének – derült ki a Fővárosi Törvényszéken kedden megkezdődött, közérdekű adat kiadása iránti perben. Az ügy előzménye, hogy decemberben a Magyar Idők ismertette a „patinás londoni tanácsadó cég” Paks II.-ről szóló úgymond „független” jelentését, amely szerint az erőmű várható bevételei magasabbak lesznek, mint a költségei, és ha nem valósul meg a beruházás, emelkedni fog a villamos energia ára. A jelentésről hamar kiderült, hogy azt valójában a kormányzat rendelte meg a Rothschildtól. Ráadásul a cég fontos szerepet vállalt a paksi bővítés tető alá hozásában, illetve annak előzetes brüsszeli elfogadtatásában. Függetlenségüket kérdésessé teszi az is, hogy náluk dolgozik Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca volt államtitkára.

Miután a Rothschild-tanulmányt a kormányzat nyilvánosságra hozta, Szél Bernadett közérdekűadat-igényléssel fordult a Miniszterelnökséghez. Ebben az említett jelentés alapjául szolgáló szerződésnek, továbbá a paksi bővítéshez kapcsolódó tanácsadói, ügyvédi és lobbiszerződéseknek, illetve a Rothschild-csoporttal kötött összes megállapodásnak a kiadását is kérte. A Lázár János vezette tárca a kérést megtagadta.

A tegnapi tárgyaláson a Miniszterelnökség jogi képviselője, Reiniger Balázs arra hivatkozott: nem létezik Rothschild-csoport nevű jogi személy, így beazonosíthatatlan, milyen szerződésre kíváncsi a felperes. Szerinte az adatigénylés további része is beazonosíthatatlan szerződésekre vonatkozik, ám önmagának ellentmondva jelezte: e beazonosíthatatlan szerződések szigorúan titkos minősítésűek, így azok sem adhatók ki.

Pálvölgyi Miklós, a felperes jogi képviselője szerint viszont jól beazonosítható, mely szerződések kiadását kérik. – Vagy szellemi fogyatékosok dolgoznak a Miniszterelnökségen, vagy rosszhiszeműen megpróbálják eltagadni a nyilvánosság elől a közérdekű adatokat – fogalmazott. A bíróság végül arra kötelezte az alperest, május végéig bizonyítsa be, hogy a kiadni kért adatok titkosak.

Szél Bernadett lapunknak elmondta: a nemzetbiztonsági bizottságában kéri majd a titkosított szerződések bemutatását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.