Továbbra is veszélyben van a 2016/2017-es tanév elindulása az alapítványi szakképző iskolákban – nyilatkozta lapunknak Naderi Zsuzsanna, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) szakképző tagozatának vezetője. Mint ismeretes, a Nemzetgazdasági Minisztérium az intézményektől azt kérte: engedjék át vagyonuk használatát az államnak, ezért cserébe megkapják az államilag finanszírozott keretszámokat. Utóbbi nélkül ellehetetlenül a működésük. Miután az alapítványi szakképző iskolák nagyon hátrányosnak találták a tárca megállapodási javaslatát, ezért újat kértek, de egyelőre nem küldtek nekik másik tervezetet. Naderi Zsuzsanna szerint ha nem sikerül időben megállapodni, 60 ezer diák sorsa válhat bizonytalanná szeptembertől. A szakképző tagozat vezetője és az AME elnöke, Horn György levélben fordult a minisztériumhoz. Többek között azt kérték, az állami integráció helyett társulási szerződés keretében folyjék az együttműködés, illetve teremtsék meg a magán-szakképzésicentrumok létrehozásának feltételeit. Ám a tárca államtitkára válaszlevelében lényegében az egyesület összes kérését elvetette. Cseresnyés Péter azt írta: „A nem állami fenntartók szakképzési centrumhoz való integrálódása témájában a szaktárca gondolkodásának középpontjában semmi esetre sem a »magánvagyon« áll, hanem a diákokról szóló, felelős gondoskodás”.
A tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Odrobina László a múlt héten úgy nyilatkozott: a minisztérium nem zsarolja a magániskolákat, de lehetőséget ad a számukra, hogy csatlakozzak az állami centrumokhoz. Állítása szerint az integrációt választó fenntartók nem kötelesek vagyonukat felajánlani a centrumoknak, mindegyikükkel külön tisztázzák, mit adnak az együttműködésbe.
Nem a szakképzés az egyetlen terület, ahol az állam megnehezíti az alapítványi iskolák dolgát. A 2017-es központi költségvetés javaslatában az szerepel, az alternatív iskolák a központilag meghatározott kerettantervtől csak akkor térhetnének el, ha úgynevezett „többletszolgáltatást” nyújtanak, ám az AME szerint nem tisztázott, hogy ez mit jelent pontosan. Palkovics László, a Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára azt mondta, ez pusztán „technikai módosítás”. Horn György ezzel kapcsolatban azt emelte ki, ha a minisztérium szerint sem jelentene érdemi változást a „többletszolgáltatásokra” vonatkozó rész törvénybe emelése, akkor nincsen ésszerű ok a módosításra. Ugyanakkor ha ezt a módosítást jelen formájában elfogadják, most nem fog gondot okozni az alapítványi iskoláknak. Később viszont a „többletszolgáltatás” egyedi értelmezési lehetőségei rosszul érinthetik a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézményeket. Például az állam kezelheti úgy ezeket az alternatív iskolákat: azzal, hogy különleges figyelemben és bánásmódban részesítik ezeket a diákokat, nem nyújtanak többletszolgáltatást, így elméletileg megvonhatnák a kiegészítő támogatásukat.
Horn György arról is beszélt: korábban a kormány és az AME közt volt egy korrektnek nevezhető együttműködés. Február eleje óta viszont nem tudnak leülni a kormánnyal, a módosításokról sem egyeztettek velük. A kérdésre, hogy ennek lehet-e köze ahhoz, hogy az AME is tagja a kormány oktatáspolitikáját kritizáló Civil Közoktatási Platformnak, Horn György azt felelte: nem tudja, de tény az is, hogy visszautasították a kormány meghívását a köznevelési kerekasztalon való részvételre.
