időjárás 12°C Jusztina 2022. szeptember 26.
logo

Áder Jánosnál továbbra sincs kegyelem

Markotay Csaba
2016.07.30. 11:55

Az első fél évben mindössze egyetlen embernek adott kegyelmet, tizenöt éve nem volt ilyen rossz arány.

Eszerint az idei évben június végéig 231 kegyelmi kérvény érkezett az államfőhöz, az egyetlen pozitív döntés tehát az összes ügynek mindössze 0,43 százalékát jelenti.

Ilyen rossz arány az utóbbi 15 évben nem volt. Áder János a korábbi elnöki éveiben, illetve a korábbi elnökök is több, az elítéltek számára kedvező döntést hoztak. A lista szerint Áder János tavaly 816 esetből 24 (2,94 százalék), 2014-ben 753 esetből 4 (0,53 százalék), 2013-ban pedig 988 esetből 12 (1,21 százalék) alkalommal adott kegyelmet. A legtöbb kérvény 2004-ben, 2005-ben és 2007-ben érkezett, vagyis Mádl Ferenc és Sólyom László idején, a legtöbb pozitív döntést pedig 2003-ban (36) és 2004-ben (41) Mádl Ferenc hozta meg.

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, míg az Országgyűlés közkegyelmet gyakorolhat. Az államfőnek nem kell indokolnia döntését, és azt sem teszik közzé, hogy ki vagy kik kapnak kegyelmet egy-egy döntés nyomán. Korábban a Társaság a Szabadságjogokért pert is indított a hivatal ellen, hogy megtudják, pontosan kik kaptak kegyelmet, de a jogvédő szervezet elvesztette a pert.

A köztársasági elnök az egyes ügyekben az igazságügyi miniszter vagy a legfőbb ügyész felterjesztése alapján dönt, illetve a kegyelmi döntést az igazságügyi miniszternek kell ellenjegyeznie. Vagyis ezt a jogot nem egyedül gyakorolhatja. A köztársasági elnök a börtönbüntetést és sok más büntetést is elengedhet, például a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást is. De például a kényszergyógykezelésre vagy a vagyonelkobzásra neki sincs befolyása, a már végrehajtott büntetés utólagos elengedését célzó kérelmet pedig be sem lehet nyújtani hozzá.

A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján külön kitér arra, hogy a kegyelmi jogkör nem terjed ki arra, hogy valakit töröljenek a bűnügyi nyilvántartásból. Mint írták, a hivatalhoz nagy számban érkeznek ilyen kérelmek, mivel sokan a nyilvántartásban való szereplés miatt nem tudnak bizonyos (jellemzően vagyonőri) tevékenységet végezni. Ezen kérelmek elbírálására azonban a köztársasági elnöknek nincsen hatásköre.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.