A vezérkari főnök ismertetése szerint a lőtér, amely 1940 óta úgynevezett „bombavetőtér”, rendkívül erősen szennyezett terület, jelenleg is 40 ezer jelölt helyszín van, ahol feltételezhető bombák és egyéb más gránátok találhatóak. 2015. január 26. óta ott dolgoznak az érintett területen heti váltásban a katonák, naponta 32-35-en dolgoznak a hét minden napján. Pénteken 32-en vettek részt a mentesítési munkálatokban ebből 15-en tűzszerészek voltak.
A vizsgálat lezártáig leállították a terület mentesítését.
A lőteret a hidegháború alatt valójában egy NATO-repülőtér 1:1-es méretű másaként építették meg, kifutópályával, repülőgépekkel, hangárral – magyarázta az MNO-nak Vándor Károly repüléstörténész, a Szovjet repülőtér titkai múzeum alapítója. A szakértő közölte: bevett gyakorlat volt ugyan, hogy bejelölték a fel nem robbant bombák helyét, és azokat hatástalanítani is akarták, ez nagyon sokszor elmaradt.
A helyszínen annak idején komplex hadgyakorlatok folytak, nagyon sokféle fegyvert próbáltak ki, így világító- vagy éppen kazettás bombákat, sőt, imitációs atombombát (a gombafelhőt kerozin és foszfor keverékének segítségével szimulálták) is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!