Hende felmondta, Simicskó újrakötné

Simicskó István kezdeményezheti az elődje által megszüntetett gyakorlat visszaállítását.

A posztjáról szeptemberben lemondott fideszes politikust azután kereste meg lapunk, hogy a Magyar Idők megírta: a Honvédelmi Minisztérium Hende vezetése alatt felmondta a katonák baleset- és felelősségbiztosítását. A napilap szerint ezért Simicskó István honvédelmi miniszter saját hatáskörben dönt majd a pénteki, hortobágyi katasztrófában hősi halált halt négy tűzszerész családjainak kárenyhítéséről, amely külön-külön meghaladja majd a tízmillió forintos nagyságrendet.

Hende Csaba szerint a biztosítótársaság kivonásával a gyakorlat nem változott, a katonákat korábban sem a biztosító, hanem a minisztérium kártalanította. Hozzátette: az állomány biztosítása a külső cég bevonásától függetlenül mindig teljesült. A volt miniszter kérdésünkre elmondta, négy évvel korábban azért döntött a minisztérium és a magánpénzintézet közötti szerződés felbontásáról, mert az súlyos költséget jelentett a tárcának, indokolatlanul.

– Százmillió forint biztosítási díj beszedése után a kártérítésre kifizetett összeg körülbelül ötmillió forint volt – folytatta Hende Csaba. Szerint egy fenntarthatatlan, az adófizetők pénzét pocsékoló rendszernek vetett véget. Példaként említette: egy katona halála esetén a biztosító ötmillió forintot fizetett a Honvédelmi Minisztériumnak, miközben a tárca a család kárenyhítéséhez sokkal többel járult hozzá, és más formában is (például a szolgálati lakás megöröklésével) igyekeztek segíteni.

– A döntésemnek lett a következménye az is, hogy évek óta a honvédségi járművekre sem kötünk kötelező felelősségbiztosítást – tette hozzá Hende. A korábbi miniszter szerint évente százhatvanmillió forintba került a járművek biztosítása, de ez is indokolatlan volt, mert a kárt a szervezet mint állami költségvetési szerv, mindig meg tudja téríteni. – Az én sofőröm is okozott balesetet, azonban a honvédség természetesen akkor is fizetőképes volt – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy kisebb baleseteknél a katona a parancsnokánál kezdeményezhette a kártalanítását. Panasz azonban sosem volt – folytatta –, a katonák ugyanis a versenyszférában dolgozóknál jobb szociális ellátást kapnak. A fideszes politikus hangsúlyozta, a biztosítótársaság kivonásával semmilyen hátrány nem érte a katonákat. A politikus szerint a honvédelmi miniszternek nem az a dolga, hogy különböző külföldi cégek zsebét tömje közpénzzel, hanem hogy a rendelkezésre álló forrásból a lehető legjobb körülményeket teremtse meg a honvédségnél dolgozóknak.

– Reméljük, hogy a tragédia keltette hisztériát nem arra használják fel, hogy újabb zsíros szerződéseket kössenek valamelyik magánbiztosítóval – mondta egy forrásunk, aki Hende minisztersége idején a tárca vezetésében dolgozott. A névtelenséget kérő minisztériumi munkatárs elmondta, a francia Groupama Biztosító volt a HM által korábban megbízott társaság, a költségcsökkentési nyomás miatt azonban a szerződést felbontották.

Szendrei Zoltán őrnagy, a Honvédszakszervezet alelnöke a katonák biztosításával kapcsolatban tegnap az Origónak azt mondta: nemcsak a belföldön szolgáló hivatásosokra nem köt biztosítást a honvédség, hanem az igazán veszélyes terepnek számító külföldi missziókban szolgáló katonákra sem. Az érdekvédő jelezte, hogy mióta Hende Csaba felmondta a biztosítást, baleseteknél és haláleseteknél a honvédelmi tárca állja a kártérítési, kárenyhítési juttatások biztosítását egyedi miniszteri döntés alapján. Úgy tudni, a mai kormányülésen is téma lesz a hortobágyi robbanásban életét vesztett négy tűzszerész ügye, és a hírportál értesülése szerint Simicskó István honvédelmi miniszter kezdeményezi a katonák általános felelősség- és baleset-biztosításának újbóli bevezetését.

Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot is az ügyben, ám lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre. Viszont kiadtak egy közleményt, amelyben kiemelték, hogy az eddigi káresetek nagy részében a honvédség által fizetett pénz jóval meghaladta a biztosító által térített összeget. Ezenfelül a biztosítónak évente fizetett díj sokkal több volt a biztosító által e káresetekre teljesített kárszolgáltatások éves összegénél, ezért 2012. január 1-jétől a tárca nem rendelkezik az állománytagokra kiterjedő baleset-biztosítással. A Hortobágyon meghalt négy katona hozzátartozóiról a honvédség a korábbi biztosítási alapú kárenyhítéseknél is magasabb összegű kegyeleti juttatással gondoskodik – áll a közleményben.

Azzal összefüggésben, hogy pontosan hogyan következhetett be a hortobágyi bombatéren történt tragédia, Egei Ferenc, a lőszermentesítéssel foglakozó Arco-Safe Zrt. vezetője lapunknak azt mondta: feltehetőleg a bombában lévő lőpor kikristályosodása okozhatta a robbanást; ilyenkor elegendő egyetlen kristály elmozdulása a detonációhoz. Kifejtette, hiába tesz meg minden óvintézkedést egy tűzszerész, az ilyen tragédiák sajnos kivédhetetlenek. A szakértő jelezte, lényegtelen, volt-e a tűzszerészeken védőfelszerelés, ugyanis egy ilyen 250 kilogrammos bomba olyan erejű, hogy egy tízemeletes házat is könnyen romba dönt, ötszáz méteren belül irtózatos pusztítást végez.

A Népszabadság szerint egy 250 kilogrammos szovjet OFAB bomba okozhatta a tragédiát. Ebben 94 kilogramm robbanóanyag (általában trotil) van, ami önmagában nem veszélyes, ám évtizedek alatt a szerkezete megváltozhat, „átkristályosodás” indul meg, és ettől a robbanóanyag instabillá válhat.

Ismeretes, a Hortobágyi Nemzeti Park területén péntek délután hatástalanítás közben felrobbant egy 250 kilogrammos bomba. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred négy tűzszerésze meghalt, egy társuk pedig súlyosan megsérült.