Mindezek ellenére érdekes, hogy sem a Buda-Cash-, sem pedig a Quaestor-ügyben nem merült fel a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, és politikai szálra sem bukkant az ügyészség. A Tarsoly Csaba nevével fémjelzett Quaestor-ügyben egyébként holnap kezdődik a büntetőper. A vádirat körülbelül 2500 oldal. Ebben öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Csak Tarsolynál 753 rendbeli törvénysértést találtak. Az ügyészség szerint bűnszövetkezetük tevékenysége során legalább 32 ezer ügyfelüket károsították meg. A vádpontok szerint Tarsolyék a befektetők 46 milliárd forintnyi kötvényét eltulajdonították, több tíz milliárd forint értékben fiktív állampapírokat és kötvényeket értékesítettek az ügyfeleknek, nem létező értékpapírokra kötöttek opciós szerződéseket, továbbá a cég legális tevékenységből származó bevételét is ellopták készpénzben. A kár több mint 77 milliárd forint. Nemrég az is kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. összesen 9,3 milliárd forintot helyezett el a brókercégben, s a végül 3,8 milliárd forintra apadt összeget éppen a Quaestor csődjének napján kapta vissza.
A Buda-Cashnél még nagyobb a kár, 115 milliárd forint. A cégvezetők akár 25 év börtönbüntetést is kaphatnak. Kiderült, hogy már a brókerház alapítása is törvénysértő volt, hiszen az alapítói vagyon 70 százalékát törvénytelenül vitték a társaságba. A cég vezetői 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezeltek sajátjukként, ráadásul tönkretettek egy bankcsoportot is. V. Péter vezérigazgató-helyettest, Pintér Zoltánt, az alapítót, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolják.
