Leleplezhette volna az MNB a csalást?

Kizárt, hogy az MNB nem vette észre a brókercégeknél történt visszaéléseket – mondta a Magyar Nemzetnek Varga István.

Kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem vette észre a Quaestor és a Buda-Cash brókercégeknél, vagy éppen a Hungária Értékpapír Zrt.-nél történt visszaéléseket – nyilatkozta lapunknak az MNB volt felügyelőbizottsági tagja. Varga István elmondta, a jegybank olyan informatikai adattárházat birtokol, ahova az összes hazai banki tranzakció adatai befutnak, így különböző keresési módszerekkel felderíthetők a csalások.

A szakértőt egyebek közt a bankrendszer és az adóhivatal közti kapcsolatról, illetve a gyanús pénzmozgások leleplezésének technikáiról kérdeztük. A Magyar Idők cikke szerint ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pénzmosás Elleni Információs Irodájának beszámolója szerint tavaly a bankszektor 150 olyan esetet jelentett, amikor iráni személyek vagy szervezetek szerepeltek a hazai pénzmozgásokban. Mint írták, a terroristagyanús személyek lebuktatásához a NAV-nak elegendő egy bankautomatás készpénzfelvétel, egy repülőjegy-vásárlás, vagy akár egy autóbérlés is. A kifinomult rendszeren tehát könnyű fennakadni. Kérdéses ugyanakkor, hogy ha a banki ügyleteket képes követni a jegybank és az adóhivatal is, s akár egy átutalás is gyanús lehet, miért nem tudták lefülelni az éveken át tartó csalássorozatokat, amelyeket a gyanú szerint tízmilliárdos tételben műveltek a Quaestornál vagy a Buda-Cashnél.

Varga István úgy véli, az MNB munkatársainak bizonyosan észlelniük kellett volna a visszaéléseket, sőt meggyőződése szerint látták is azokat, csak nem tették meg a szükséges lépéseket. Mint mondta, a jegybank korábbi tanulmánya is utal arra, hogy az állami intézmény a legapróbb részletekig átlátja a bankrendszer adatait, a hazai utalásokat több szempont alapján is követni tudták.

A bankrendszer és a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája közt egyébként komoly együttműködés van. Utóbbi szervezetnél sok adatszűrés, elemzés folyik. Az irodától olyan adatokat kap a bankszektor, amire figyelni kell, ami mögött összefüggések alapján bűncselekményre utaló adatokat is észre lehet venni. Az iroda jelentései alapján tavaly több mint húsz társaságnál folyt vizsgálat. Ezek során az adóhivatal zárolta például egy budapesti székhelyű vállalkozás bankszámláit – amelyeken több mint egymillió eurós pénzmozgás volt –, hogy megakadályozza az esetleges vagyonkimentést. Akkor gyanús volt a nagy összegű pénzmozgás.

Mindezek ellenére érdekes, hogy sem a Buda-Cash-, sem pedig a Quaestor-ügyben nem merült fel a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, és politikai szálra sem bukkant az ügyészség. A Tarsoly Csaba nevével fémjelzett Quaestor-ügyben egyébként holnap kezdődik a büntetőper. A vádirat körülbelül 2500 oldal. Ebben öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Csak Tarsolynál 753 rendbeli törvénysértést találtak. Az ügyészség szerint bűnszövetkezetük tevékenysége során legalább 32 ezer ügyfelüket károsították meg. A vádpontok szerint Tarsolyék a befektetők 46 milliárd forintnyi kötvényét eltulajdonították, több tíz milliárd forint értékben fiktív állampapírokat és kötvényeket értékesítettek az ügyfeleknek, nem létező értékpapírokra kötöttek opciós szerződéseket, továbbá a cég legális tevékenységből származó bevételét is ellopták készpénzben. A kár több mint 77 milliárd forint. Nemrég az is kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. összesen 9,3 milliárd forintot helyezett el a brókercégben, s a végül 3,8 milliárd forintra apadt összeget éppen a Quaestor csődjének napján kapta vissza.

A Buda-Cashnél még nagyobb a kár, 115 milliárd forint. A cégvezetők akár 25 év börtönbüntetést is kaphatnak. Kiderült, hogy már a brókerház alapítása is törvénysértő volt, hiszen az alapítói vagyon 70 százalékát törvénytelenül vitték a társaságba. A cég vezetői 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezeltek sajátjukként, ráadásul tönkretettek egy bankcsoportot is. V. Péter vezérigazgató-helyettest, Pintér Zoltánt, az alapítót, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolják.