Mindezek ellenére érdekes, hogy sem a Buda-Cash-, sem pedig a Quaestor-ügyben nem merült fel a Magyar Nemzeti Bank felelőssége, és politikai szálra sem bukkant az ügyészség. A Tarsoly Csaba nevével fémjelzett Quaestor-ügyben egyébként holnap kezdődik a büntetőper. A vádirat körülbelül 2500 oldal. Ebben öt vádpontban 5458-rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Csak Tarsolynál 753 rendbeli törvénysértést találtak. Az ügyészség szerint bűnszövetkezetük tevékenysége során legalább 32 ezer ügyfelüket károsították meg. A vádpontok szerint Tarsolyék a befektetők 46 milliárd forintnyi kötvényét eltulajdonították, több tíz milliárd forint értékben fiktív állampapírokat és kötvényeket értékesítettek az ügyfeleknek, nem létező értékpapírokra kötöttek opciós szerződéseket, továbbá a cég legális tevékenységből származó bevételét is ellopták készpénzben. A kár több mint 77 milliárd forint. Nemrég az is kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. összesen 9,3 milliárd forintot helyezett el a brókercégben, s a végül 3,8 milliárd forintra apadt összeget éppen a Quaestor csődjének napján kapta vissza.
A Buda-Cashnél még nagyobb a kár, 115 milliárd forint. A cégvezetők akár 25 év börtönbüntetést is kaphatnak. Kiderült, hogy már a brókerház alapítása is törvénysértő volt, hiszen az alapítói vagyon 70 százalékát törvénytelenül vitték a társaságba. A cég vezetői 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezeltek sajátjukként, ráadásul tönkretettek egy bankcsoportot is. V. Péter vezérigazgató-helyettest, Pintér Zoltánt, az alapítót, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolják.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!