Átláthatatlan vállalkozói szerződések sora született az állam és különböző magáncégek között az egykori hortobágyi bombalőtér aknamentesítése során – tudta meg lapunk. A múlt pénteki, négy honvédségi tűzszerész halálát követelő tragédia után jelent meg a hír, hogy a katonák alvállalkozói szerződéssel végezték az aknamentesítést. Tegnap pedig a Népszava már sötét ügyletekről írt a tragédiával kapcsolatban, utalva arra, hogy az egykori lőtér megtisztítását és rehabilitációját vezető Hortobágyi Nemzeti Park s egy aknamentesítési feladatot ellátó magáncég, a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. között több gyanús szerződés köttetett.
Lapunk ezért megkereste a vállalatot, annak vezetői azonban leszögezték: nem ők voltak az egyetlen magáncég, melyet a nemzeti park bevont a talaj alatt megbúvó robbanószerkezetek felkutatására.
Magyarországon jelenleg tíz-tizenkét cég foglalkozik lőszer- és aknamentesítési feladatokkal, a hortobágyi munkán körülbelül ezeknek a fele kint van – mondta lapunknak a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. egyik, neve elhallgatását kérő vezetője. A korábban tűzszerészként dolgozó cégvezető elmondta: már a felderítés első időszakában, 2013 nyarán világossá vált, hogy a talaj a vártnál jóval nagyobb mennyiségben rejt robbanóanyagot, mindez felkészületlenül érte a megrendelő Hortobágyi Nemzeti Parkot.
Az aknamentesítési munkák során ezért vált szükségessé a fokozott erőforrás bevonása. Ez alátámasztja azt a korábban megjelent hírt, miszerint az európai uniós forrásból finanszírozott tájrehabilitációs munkálatokkal, így az aknamentesítéssel is sietni kellett a határidők miatt. Hogy a magáncégek bevonása mekkora költséggel járt, és hogy melyik állami szerv melyik céggel kötött szerződést, továbbra sem világos, a halálos áldozatokkal járó ügy elől valósággal menekülnek az érintettek.
A Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. először a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz, illetve a Honvédelmi Minisztériumhoz irányította lapunkat. Az alvállalkozói szerződések kapcsán ezért a nemzeti park irányító szervezetét, a Földművelésügyi Minisztériumot kerestük, ám ott meglepő módon elhárították érdeklődésünket. Ott a Honvédelmi Minisztériumot (HM) nevezték meg illetékesnek, a tárcától azonban eddig hiába kértük a vállalkozói szerződéseket, lapzártánkig nem kaptunk választ. Ezért ismét megkerestük a Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft.-t, s azt közölték, velük a Magyar Honvédség tulajdonában álló, HM EI Zrt. áll alvállalkozói kapcsolatban – vagyis egy állami beruházásbeli megbízott magáncég a honvédség által birtokolt állami cégnek adott munkát. Ezzel kapcsolatban a cég megjegyezte: a HM EI Zrt. egykori honvédségi tűzszerészekből álló, műszaki felderítő csapata Magyarországon egyedülálló felszereléssel rendelkezik, megbízása ezért vált indokolttá.
A Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. más állami tenderen is győztesként került ki. Az interneten elérhető például az a szerződés, amit a Baán László nevével fémjelzett Liget projektet kivitelező céggel, a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt.-vel kötött. A tavaly augusztusban kelt szerződés értelmében a cég 6150 forint/óra/fő értékben végezte el idén június végéig a Városliget területén szükséges lőszer-mentesítési és tűzszerész-felügyeleti feladatok ellátását.
Lapunk azonban arról is értesült, hogy a nádudvari, tragédiába torkollt aknamentesítési akció nem csak a magáncégek és az állam kapcsolatában szült bonyolult szerződéseket. A Magyar Honvédség tűzszerészei ugyanis valóban alvállalkozói szerződésben látják el a feladatukat, a megbízójuk azonban értesüléseink szerint a Földművelésügyi Minisztérium. Az aknamentesítési folyamatokra rálátó forrásunk úgy tudja, 2013 őszén a HM, a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség magas szintű egyeztetései során kötött megállapodást. A műszaki felderítés első szakaszából ugyanis kiderült, a tűzszerészfeladatok jóval meghaladják a tervezett mértéket. Ezért a minisztériumok között megállapodás született, amely szerint a honvédség tűzszerészei nem közfeladatként látják el a tevékenységüket. Ezzel szemben a Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerész-alakulata alvállalkozói szerződést kötött.
Közben egyre több a kérdőjel a négy tűzszerész halálát okozó múlt pénteki tragédia körül. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért kellett alvállalkozót bevonni a hortobágyi bombázó lőtér területének mentesítéséhez. Magyarországon nem létezik olyan jogszabály, amely lehetővé tenné privát cégek bevonását ilyen tevékenységbe, viszont a honvédség és a tűzszerészek feladatait törvény rögzíti. Egyelőre nem tudni, kinek az ötlete volt, illetve ki döntött arról, hogy uniós pályázatban, alvállalkozói konstrukcióban magáncéget vonjanak be egy ilyen kényes műveletbe. Mindenesetre ilyen jellegű tevékenységet nem lehet határidőhöz kötötten végezni – illetve lehet, de a sietség könnyen tragédiához vezethet. A magáncég bevonása azért is rossz döntés volt, mert kiderült: a társaság által jelzett robbanószerkezeteknél sokszorosan több volt a területen.
Az is kulcskérdés, miért készítették elő elszállításra a 250 kilogrammos szovjet bombát a tűzszerészek, miért nem a megtalálás helyén akarták felrobbantani. A hírekből tudható, a bomba a szállításra való felkészítés során, a gyújtószerkezet kiszerelése után robbant fel, szakértők szerint a benne lévő trotil átkristályosodása, instabillá válása miatt.
