Újabb megbízás a bombakeresőknek

A városligeti beruházásnál is tendert nyert a hortobágyi lőtéren aknamentesítést végző magánvállalkozás.

A Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. más állami tenderen is győztesként került ki. Az interneten elérhető például az a szerződés, amit a Baán László nevével fémjelzett Liget projektet kivitelező céggel, a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt.-vel kötött. A tavaly augusztusban kelt szerződés értelmében a cég 6150 forint/óra/fő értékben végezte el idén június végéig a Városliget területén szükséges lőszer-mentesítési és tűzszerész-felügyeleti feladatok ellátását.

Lapunk azonban arról is értesült, hogy a nádudvari, tragédiába torkollt aknamentesítési akció nem csak a magáncégek és az állam kapcsolatában szült bonyolult szerződéseket. A Magyar Honvédség tűzszerészei ugyanis valóban alvállalkozói szerződésben látják el a feladatukat, a megbízójuk azonban értesüléseink szerint a Földművelésügyi Minisztérium. Az aknamentesítési folyamatokra rálátó forrásunk úgy tudja, 2013 őszén a HM, a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség magas szintű egyeztetései során kötött megállapodást. A műszaki felderítés első szakaszából ugyanis kiderült, a tűzszerészfeladatok jóval meghaladják a tervezett mértéket. Ezért a minisztériumok között megállapodás született, amely szerint a honvédség tűzszerészei nem közfeladatként látják el a tevékenységüket. Ezzel szemben a Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerész-alakulata alvállalkozói szerződést kötött.

Közben egyre több a kérdőjel a négy tűzszerész halálát okozó múlt pénteki tragédia körül. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért kellett alvállalkozót bevonni a hortobágyi bombázó lőtér területének mentesítéséhez. Magyarországon nem létezik olyan jogszabály, amely lehetővé tenné privát cégek bevonását ilyen tevékenységbe, viszont a honvédség és a tűzszerészek feladatait törvény rögzíti. Egyelőre nem tudni, kinek az ötlete volt, illetve ki döntött arról, hogy uniós pályázatban, alvállalkozói konstrukcióban magáncéget vonjanak be egy ilyen kényes műveletbe. Mindenesetre ilyen jellegű tevékenységet nem lehet határidőhöz kötötten végezni – illetve lehet, de a sietség könnyen tragédiához vezethet. A magáncég bevonása azért is rossz döntés volt, mert kiderült: a társaság által jelzett robbanószerkezeteknél sokszorosan több volt a területen.

Az is kulcskérdés, miért készítették elő elszállításra a 250 kilogrammos szovjet bombát a tűzszerészek, miért nem a megtalálás helyén akarták felrobbantani. A hírekből tudható, a bomba a szállításra való felkészítés során, a gyújtószerkezet kiszerelése után robbant fel, szakértők szerint a benne lévő trotil átkristályosodása, instabillá válása miatt.