Már az idei költségvetésben is kifejezésre juttatta a kormány, hogy célja a segélyből élők minél nagyobb körének bevonása a közfoglalkoztatásba, majd onnan a nyílt munkaerőpiacra irányításuk. A kabinet tehát most már nem elégszik meg a korábban segélyből élők közmunkára fogásával, hanem azt akarja, hogy az érintettek minél rövidebb időt töltsenek közmunkásként, és a lehető leggyorsabban helyezkedjenek el a nyílt munkaerőpiacon. Ennek érdekében február elejétől anyagilag is ösztönzik az érintetteket. Az év elején hatályba lépett kormányrendelet értelmében azok a közfoglalkoztatottak, akik még közfoglalkoztatotti szerződésük lejárta előtt munkát találnak, elhelyezkedési juttatásban részesülnek. Az érintettek azokra a hónapokra, amelyeket közmunkásként töltöttek volna el, ám helyette elhelyezkedtek, munkabérükön felül havonta a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, vagyis a segélyt is megkapják, amelynek összege jelenleg havonta 22 800 forint.
A Magyar Nemzet most kikérte az elhelyezkedési juttatást igénylőkre vonatkozó adatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), és kiderült, egyelőre csúfos kudarc a program. Augusztus közepéig ugyanis mindössze 2200 közmunkás igényelt elhelyezkedési juttatást, vagyis az átlagosan 230 ezer közfoglalkoztatottból csak kevesebb mint az érintettek egy százaléka talált munkát közfoglalkoztatási szerződése lejárta előtt a nyílt munkaerőpiacon. Az említett időpontig összesen 345 millió forintos támogatási igény érkezett be a minisztériumba, ami az elhelyezkedési juttatásra elkülönített keret alig több mint 10 százaléka, a pénz közel 90 százaléka pedig még mindig a kasszában van. Pedig nem járnak rosszul a közfoglalkoztatásból szerződésük lejárta előtt kilépők, ugyanis a szaktárca adatai szerint a lelépési pénzben részesülők átlagosan 161 ezer forintot kaptak, ami azt jelenti, hogy átlagosan 7 hónapon keresztül járt nekik a juttatás.
A kudarc oka tehát vélhetően nem a juttatás csekély összege, hiszen ekkora összeg valószínűleg jól jön az addig kevesebb mint havi 52 ezer forintból élő közmunkásoknak, hanem az, hogy a közfoglalkoztattak elsöprő többségének egyszerűen esélye sincs elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Az NGM ugyanakkor a program nyilvánvaló kudarca ellenére is sietett leszögezni, hogy a támogatás iránt nagy az érdeklődés, hétről hétre jelentős az elsődleges munkaerő-piaci elhelyezkedések száma.