Az NVB-t nem zavarja a nyomozás megszüntetése

Bár ami történt, a választási eljárás alapelveibe ütközik, de nem bűncselekmény.

A vitában Patyi András, a testület elnöke felidézte: az NVB március 31-én döntött arról, hogy feljelentést tesz a székháznál február 23-án történtek miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság augusztus 18-án kézbesített határozata viszont megszüntette a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indult nyomozást. Az NVB-nek nyolc napja volt az esetleges panasz benyújtására, ez pénteken jár le.

Az NVB elnöke az ülésen azt mondta, a panasz megtételéről szóló döntésnél – hogy a nyomozó hatóság helyesen mérlegelte-e a tényeket – a bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Kúria április 6-án kimondta, az időbélyegző használatának nincs népszavazásjogi relevanciája.

Megjegyezte: számára a rendőrség nyomozásmegszüntető határozatából derült ki, hogy – a szintén feljelentést tevő – Nyakó István szocialista politikus folytatólagos tanúmeghallgatásán az NVB-t is feljelentette bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt, mert szerinte a testület bizonyítékokat tartott vissza, amikor a teljes kamerafelvétel bemutatását megtagadta.

Patyi András kikérte magának, hogy bűnpártolással és hivatali visszaéléssel vádolták meg, mint mondta, „25 éves jogalkalmazói munkáját tette zárójelbe a feljelentés”, és a bizottság tagjainak is legjobb jogi meggyőződésük szerint hozott döntés lett a feljelentés tárgya.

Hozzátette: nehezen tudja elképzelni, hogy őt „morális kötelezettség” terhelné, amiért olyan nyomozásmegszüntető határozatot panaszoljon meg, amely az ellene tett, egyébként – hangsúlyozta – megalapozatlan feljelentés tárgyában is megszünteti a nyomozást.

Kiemelte: az NVB is megállapította, hogy „a kopaszok jelenléte”, választási alapelveket sértő magatartása az NVB mint a választási eljárás része ellen is irányult, és a bizottság a sértettje volt a történteknek, nem pedig a segítője.

Tóta Áronné választott tag szerint nem kell panaszt tenni, mert a nyomozó hatóság azt állapította meg, Nyakó Istvánt a kezdeményezésében senki nem akadályozta, és összhangban a Kúria határozatával azt is megállapította, az időbélyegző előtti eseménysor „nem bír relevanciával a bűncselekmény jogi megítélése vonatkozásában”.

Rádi Péter választott tag is azt mondta, nem szívesen tenne panaszt olyan határozat ellen, amely azt állapítja meg, hogy nem követett el bűncselekményt. Ő is arra hivatkozott, a Kúria döntése nyomán az időbélyegző „kikerült” a választási eljárási törvény hatálya alól.

Mintha egy kávéautomata lenne a bejáratnál, és kávézás közben zavarták volna meg a beadványozót, annak körülbelül hasonló hatása lenne a választási eljárásra, mint az időbélyegző használata – jelentette ki. Megjegyezte: azzal, hogy a Kúria kimondta, a választási eljárás alapelvét sértették a történtek, még nem következik, hogy bűncselekmény lenne.

Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja is úgy vélte, a határozat megpanaszolása indokolatlan lenne.

Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja felhívta a tagok figyelmét arra, a határozat egyes részei ellen is irányulhat a panasz. Mint mondta, az egyedül mérlegelendő szempont az, hogy a „kopaszcsoport” tevékenysége megvalósította-e a bűncselekményt, és nem kell figyelembe venni, hogy Nyakó István be tudta-e adni a kezdeményezését, vagy hogy bűnpártolással vádolta meg a bizottságot.

Bodolai László, az LMP delegáltja is a panasz megtétele mellett érvelt, mint mondta, a bizottság nem mentesülhet a felelősség alól, hogy tisztázzák, mi történt pontosan.

Fábián Adrián választott tag szerint egyértelmű, hogy jogellenesség történt, és ugyan nem akadályozták meg Nyakó Istvánt a beadvány benyújtásában, de akadályozták, és ez elég a bűncselekmény megvalósításához. Reagálva Rádi Péter hasonlatára, azt mondta, Nyakó István nem kávézni jött be az épületbe, hanem népszavazási kérdést akart leadni, ez pedig része a népszavazási eljárásnak.

A bizottság Patyi András, Tóta Áronné, Sárhegyi Zoltán és Rádi Péter szavazatával úgy döntött, nem tesz panaszt a nyomozást megszüntető határozat ellen, bár jogi álláspontjuk továbbra is az, hogy a választási joggal ellentétes cselekmények történtek a székházban február 23-án.

Az ülésen jelen volt Nyakó István is, aki az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a döntés megmutatta, hogy az NVB fideszes többsége nem sértett volt, hanem „cinkosa” az elkövetőknek, a kopaszoknak és azoknak, akik „megrendelték ezt a bűncselekményt”.

Szerinte ha az NVB nem cinkos lenne, akkor ragaszkodott volna az igazság kiderítéséhez, a bizottság azonban nem akarta, mert az elvezetett volna „a valódi bűnösökhöz, a Fidesz legfelső köreihez, például Kubatov Gáborhoz, a Fidesz pártigazgatójához, a Fidesz alelnökéhez”.

Emlékeztetett arra: ő már panaszt tett a nyomozás megszüntetése miatt a Fővárosi Főügyészségen, hogy kiderüljön az igazság.

Arra a kérdésre, az ülésen miért nem volt jelen Litresits András, az MSZP delegáltja, azt mondta, az ülést „statáriális gyorsasággal” csütörtökön hívták össze, tudták, ki fog eljönni, „és pont egy emberrel többet kellett beültetni szavazógépnek”. Mint mondta, ha itt lett volna a delegáltjuk, akkor négy-négy lett volna az állás, és Patyi András elnök szavazata döntött volna.

„Esély sem volt arra, hogy ma az igazság kiderítéséhez egy lépéssel közelebb kerüljünk” – jelentette ki. A politikus sajtótájékoztatója végén „Fidesz Választási Iroda” és „Fidesz Választási Bizottság” feliratú papírlapokat tartott a Nemzeti Választási Iroda és az NVB táblája elé.