FRISSÍTÉS: elsőfokon tizenhárom évet kapott Budaházy kedden, ide kattintva elolvashatja a részleteket.
Hét év után ítélethirdetés következik a Budaházy György és tizenhat vádlott-társa ellen folyó elsőfokú büntetőeljárásban, más néven a Hunnia-perben. A Fővárosi Törvényszék dísztermében várhatóan a lehető legnagyobb érdeklődés mellett zajlik majd a határozat ismertetése, miután az elsőrendű vádlott videóban szólított minden „jóérzésű magyar embert”, hogy jelenlétével fejezze ki támogatását.
Budaházyt 2009 tavaszán akkor fogta el a rendőrség, amikor maga ment be, hogy bejelentsen egy későbbi demonstrációt. A gyanú emberölés előkészülete, terrorcselekmény és robbanóanyaggal való visszaélés volt. A hídlezárás és más politikai akciók révén közismert férfi előzetes letartóztatásával szemben akkor a Jobbik, a HVIM és a Magyar Gárda is tiltakozásának adott hangot, utóbbiak a nemzeti oldal megfélemlítésének szándékát sejtették a kényszer-intézkedés mögött.
A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködése során szerzett adatok alapján a hatóságok úgy gondolták, Budaházy György áll a Hiller István, Kóka János és más politikusok háza ellen intézett lőfegyveres, illetve Molotov-koktélos támadások elkövetői mögött, valamint az ő utasítására készítettek elő további legalább két országgyűlési képviselő ellen robbantásos merényletet a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű csoport tagjai, méghozzá focilabdába rejtett bombákkal.
Az előzetest a bíróság 2010. december 23-án még meghosszabbította. Ekkor Morvai Krisztina nyílt levélben vádolta azzal az eljáró bírói tanács elnökét, dr. Kenéz Andreát, hogy lelkileg bántalmazta Budaházy gyermekeit azáltal, hogy a szenteste előtti utolsó munkanapra időzítette a kérdés eldöntését, így a kicsik csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy nem várhatják haza az apjukat.
Az érdemi bírósági tárgyalás 2011 márciusában kezdődött. Ugyanazon év őszén Budaházy az előzetesből házi őrizetbe került, később lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a bíróság, végül 2014-ben szabadlábra helyezték.
Időközben több más eljárás is zajlott Budaházy György ellen. A 2006 és 2007 folyamán közzétett írásai miatt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészületének bűntettével vádolta az ügyészség, ebben az ügyben első fokon felmentették, másodfokon felfüggesztett szabadságvesztést kapott, majd 2012 derekán a Kúria jogerősen felmentette. Egy 2009. március 15-i tömegrendezvényen a rendőri intézkedés ellen kifejtett ellenállása miatt az idén tavasszal 50 nap közmunkát szabtak ki rá egy megismételt elsőfokú eljárásban, az ítélet ellen fellebbezett. A Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt jogerősen kétszázezer forintos pénzbüntetés volt az ítélet.
Morvai szintén levélben igyekezett megnyugtatni Budaházy híveit, amikor közülük sokakat felháborított a hír, miszerint Szikinger István ügyvédet bízták meg a védelemmel. Szikingert – egyebek mellett egy, a zámolyi romákkal kapcsolatos petíció aláírójaként – liberálisként tartották számon. Az EP-képviselő kollégája felkészültségét hangsúlyozva azzal hűtötte a kedélyeket, hogy a szintén egyetemi oktató Szikinger saját politikai nézőpontjától függetlenül minden tudásával ki fog állni a Budaházyt érő jogsértések ellen.
Szikinger valóban kemény kritikát fogalmazott meg a bíróságon a védence ellen folyt büntetőeljárással kapcsolatban. Védőbeszédében rámutatott: nemcsak az a koncepciós eljárás, amelyet teljes mértékben kitalált tényállásra alapoznak, hanem az is, amely a valós eseményeket más színben tünteti fel, és azokat egy politikai koncepcióvá gyúrja össze.
Ráadásul a védői megfogalmazás szerint akkor sem beszélhetnénk terrorcselekményről és terrorszervezetről vagy bűnszervezetről, ha a vádiratban foglaltak igazak volnának, abból ugyanis egy rongálások elkövetésére létrejött szervezet képe rajzolódik ki. Ugyanakkor a jogász a vádirati tényállást is kétségbe vonja, a vád bizonyítékai közül pedig többet törvénytelennek és ellentmondásosnak tart. „Két nemzetbiztonsági beszélget: – Láttál te már terrorcselekményt? – Láttam, de az sem az volt!” – írt át egy közismert viccet Szikinger, aki párhuzamba állította a Budaházyéknak tulajdonított cselekményeket a külföldi terrorcselekményekkel, amelyek valóban rettegést idéztek elő az ottani lakosságban. „Boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak” – foglalta össze beszéde elején véleményét a vádlottakról és ügyükről.
Az amúgy is nehézkes eljárást olyan körülmények lassították, mint például egy ülnök kiesése, ami után az egész addigi eljárás anyagát ismertetni kellett az új ülnökkel. A bíróság a per során egy fél napon át hallgatta meg Toroczkai Lászlót is, akitől azt szerették volna megtudni, milyen szerepük volt Budaházyval a Hunnia nevű mozgalomban. Tekintettel a 16 vádlottra, szinte egész tavasszal a vádbeszédet, a védőbeszédeket és az utolsó szó jogán elmondottakat hallgatta a bíróság.
Gaudi-Nagy Tamás, aki szintén figyelemmel követte az eseményeket, nemrég úgy vélekedett, hogy Szikinger szétzúzta a vádat, és a Magyar Nemzetnek egy másik ügy tárgyalásán elmondta, felmentő ítéletre számít.
A keddi elsőfokú ítélet egyébként aligha lesz jogerős, nehezen elképzelhető ugyanis olyan ítélet, amely ellen egyik oldal sem fellebbez. Az ügyész húsz év szabadságvesztést kért.
