Duplaannyi jelentkezőre lenne szükség, mint most, hogy legyen elég természettudományokat oktató pedagógus – erről Károly Krisztina, az ELTE Tanárképző Központjának főigazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek. Mint elmondta, a természettudományok területén az utánpótlás annak ellenére sem kielégítő, hogy az osztatlan képzés három évvel ezelőtti bevezetésével hozzávetőlegesen tízszeresére nőtt az ilyen típusú tanárképzésre jelentkezők száma.
Idén az ELTE tanárképzőjére felvett 597 diák közül 256 olyan, akinek szakpárja közül legalább az egyik kötődik a természettudományokhoz. Kérdésünkre, mely szerint hogyan lehetséges, hogy míg a biológia–fizika szakon 480 pont volt a ponthatár, addig más szakpár esetén csak 326, úgy felelt: a mindenkori jelentkezők pontszámán is múlik a bejutási küszöb. Ha például magas pontszámú tanulók jelölik meg a szakirányt, ami most a biológia–fizikára jelentkező diákok esetében történt, akkor magas lesz a ponthatár. A főigazgató szerint egyébként a pedagógusképzésben leginkább azokra a szakpárosításokra van szükség, amelyek kiegészítik egymást. Például ilyen rokon szakpárnak számít a matematika– fizika, a kémia–fizika, a biológia–kémia, a földrajz–történelem, de bármilyen nyelvszakkal – főleg az angollal – párosított szak is célszerű választás lehet. Összességében Károly Krisztina úgy látja, kedvező tendencia indult el a tanárképzésben, évről évre egyre többen jelentkeznek tanár szakra, és a bekerülési pontszámok is nőnek. Ez az osztatlan tanárképzés 2013-as bevezetésének is köszönhető.
Az ELTE-n például 2013-ban 391 olyan hallgatójelölt volt, aki első helyen jelentkezett tanár szakra, míg ez a szám 2014-re 560, 2015-ben 645, idén pedig már 686 főre nőtt. – Az utánpótlás tehát egyre ígéretesebb, de elegendőnek nem mondható még – mondta, hozzátéve, hogy egy nemrég készült hivatalos statisztika szerint ma hazánkban hozzávetőlegesen 6000 tanár megy nyugdíjba évente.
Felvetésünkre, hogy mi teheti vonzóbbá a tanári hivatást, arról beszélt: örvendetes, hogy a tanár szakos hallgatók nagy többsége állami támogatással végezheti tanulmányait, és elnyerhetik a Klebelsberg-ösztöndíjat is, ami komoly segítséget nyújt a pedagógusi diploma megszerzéséhez. Fontos az is, hogy a pedagógusok béremelést kapnak. Ugyanakkor az igazi „népszerűséghez” és versenyképességhez még több erkölcsi és anyagi támogatásra lenne szükség az oktatásban, valamint az adminisztráció csökkentésére a napi feladatokban, amellyel mérséklődhet a pedagógusok leterheltsége. – Fontos lenne az is, hogy mindinkább a pedagógus szakmai fejlődését szolgáló módon lehessen előre haladni a pedagógus-életpályamodellben – tette hozzá.
