Egyre égetőbb problémát jelent a háziorvoshiány. A Praxisprogram I. keretében már olyan orvosok is elláthatnak helyettesítő háziorvosi tevékenységet, akik még nem tették le a háziorvostani szakvizsgát – derül ki az Országos Alapellátási Intézet (Oali) honlapján közzétett, lapunk által megismert dokumentumból. Ez azt jelenti, hogy egy friss diplomás orvos is helyettesíthet olyan területen, ahol a felnőtt- vagy vegyes típusú háziorvosi körzet már legalább hat hónapja betöltetlen. A helyettesítés feltétele, hogy az érintetteknek hat éven belül meg kell szerezniük a háziorvosi szakvizsgát. A jelöltek a szakvizsga letételéig heti négy munkanapon rendelnek a körzetben, eközben heti rendszerességgel teljesítik klinikai gyakorlataikat egy közeli kórház akkreditált osztályán.
Nemcsak helyettesíthetnek, de akár önálló praxist is kaphatnak ugyanakkor azok, akiknek nincs háziorvosi szakvizsgájuk, azonban rendelkeznek valamilyen más szakvizsgával. Az Oali szerint ez lehet például bőrgyógyászat, fül-orr-gégegyógyászat, gyermeksebészet, honvédorvostan, idegsebészet, neurológia, ortopédia, pszichiátria, reumatológia, fizioterápia, szemészet vagy szülészet-nőgyógyászat szakvizsga is.
Nekik a háziorvosi rendelés megkezdését követően öt évük van arra, hogy megszerezzék a háziorvosi szakvizsgát.
– A háziorvosi részvizsgának elengedhetetlennek kellene lennie ahhoz, hogy valaki háziorvosi praxisban, önállóan láthasson el betegeket – jelentette ki lapunknak Bárdos Judit háziorvos, a Semmelweis Egyetem oktató orvosa, pszichoterapeuta. A szakértő kifejtette, nem biztos, hogy az egyetemi képzés alatt megszerzett elméleti tudást egy kezdő orvos olyan gyorsan le tudja fordítani a gyakorlatra, mint amire szükség van ezen a területen.
– Nemcsak a friss diplomás, kezdő rezidenseknél, hanem az egyéb szakvizsgával rendelkezőknél is fontos, hogy a háziorvosi képzésben is eltöltsenek bizonyos időt. Enélkül nem lehet átlátni a praxis működését és a rendelés rendjét sem – mondta Bárdos Judit, aki maga is részt vesz a háziorvosok képzésében.
A szükséges részvizsga letétele után szerinte már felelősséggel tudnak döntést hozni a kollégák, ekkortól már a helyettesítés és az önálló praxis is lehetséges, de addig ezt semmiképpen sem támogatja, sőt, aggályosnak tartja.
– Tény, hogy sok az ellátatlan, tartósan betöltetlen körzet, azonban nem ez a módja ezek feltöltésének. Ehelyett inkább motiváltabbá kellene tenni a fiatalokat, hogy a háziorvosképzést válasszák, ebben pedig kulcsszerepe van a finanszírozásnak – jelentette ki.
Homlokegyenest más véleményen van Komáromi Zoltán, az Együtt egészségpolitikusa, aki szintén háziorvos is. Ő úgy véli, a semminél az is jobb, ha valaki szakvizsga nélkül végez e területen helyettesítő tevékenységet.
– Azokban a falvakban, ahol már legalább fél éve nincs háziorvos, jobb az, ha valaki heti négyszer elérhető, mintha a szomszéd település orvosai járnak ki bizonyos időközönként – véli. Komáromi hangsúlyozta: évtizedekkel ezelőtt ő maga is úgy kezdte a praxist, hogy még nem volt meg a szakvizsgája. Akkoriban idősebb kollégáktól kért segítséget, ha szüksége volt rá. Szerinte az nem feltétlenül baj, ha valaki lassabban dolgozik a tapasztalatlansága miatt, és még nem hallott olyanról, hogy a betegek elégedetlenek lettek volna a doktor személye miatt. – Sürgős esetben, hirtelen rosszullétnél pedig általában kórházba küldik a beteget, vagy mentőt hívnak, ebből baj nem lehet. Azok az orvosok, akiknek pedig egyéb szakvizsgája van, a rezidensképzésük során részt vesznek belgyógyászati osztályos gyakorlaton, így az alapokkal tisztában vannak.
A témában ezen a héten az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook csoportban is megszólaltak az orvosok. Egy szakorvos kijelentette: tiltakozik az ellen, hogy a háziorvosi ügyeletekben rendszeresen részt vesznek rezidensek, illetve néhány hete vagy hónapja diplomát kapott fiatal orvosok, akiknek pecsétszámuk alapján szerinte még a sürgősségi gyakorlatuk sincs meg. Úgy véli, ezekben az ügyeletekben még annyi felügyelet sincs, mint amit a kórházban megkaphat az ember, és ezt a gyakorlatot be kellene tiltani.
