A pályázatot még 2015 decemberében írta ki innovációs ökoszisztéma építése címen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A cél ötmilliárd forint szétosztása volt úgynevezett inkubátorházak létrehozására (ezek olyan központok, ahol fiatal vállalkozók innovációs elképzeléseinek megvalósításához nyújtanak segítséget). Ehhez a résztvevőknek előbb szakpolitikai támogatást kellett szerezniük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól (NKFIH), hogy annak birtokában pályázhassanak. Az első szűrőn a 44 pályázóból mindössze nyolc jutott át.
Közéjük tartozott az Opten cégadatbázisa szerint a Fürjes Balázs, a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt vezérigazgatója által vezetett és tulajdonolt Negos Tárgyalási Tanácsadó Zrt., amely úgy kapott Pécsett szakpolitikai ajánlást egy 600 millió forintos támogatáshoz, hogy ottani fióktele-pének bejegyzése a cégháló adatai szerint csak július 8-án indult meg. Tehát nem is szerepelhetett abban az április 25-i dokumentációban, amelyet Fürjes vállalkozása beadott, és ahol már az adatbekérőn meg kellett jelölni a megvalósítás helyszínét – érdekes, hogy helyi, minimum fióktelepszintű jelenlétet csak a második körben kell igazolni. A Kóka János volt SZDSZ-elnök és egykori gazdasági miniszter volt feleségéhez, Szandrocha Kamillához köthető társaság szintén 600 millió forinthoz szerezte meg az NKFIH-zsűri szakpolitikai támogatását, ahogy az OXO Labs Kft., az Oszkó Péterhez, Bajnai Gordon egykori pénzügyminiszteréhez köthető vállalkozás is.
Az inkubátorházak dolga elvileg a – jellemzően frissen végzett vagy egyetemista – fiatalok startupcsapatainak segítése az elindulásban, azonban a már említett három cégből Szandrocháék egy balatonfüredi, Oszkóék pedig egy kapolcsi központ kialakításához kaptak támogatást, ahol viszont semmilyen felsőoktatási intézmény nincs, ezzel szemben Egerben, Székesfehérvárott vagy Kecskeméten senki sem győzött. Ez nemcsak azért érdekes, mert nem tudni, honnan özönlenek majd hozzájuk a lelkes startupperek, hanem azért is, mert a végleges döntésnél elvileg súlyos pontokat ért egy campusszal kötött támogatási szerződés.
A szakpolitikai támogatásról hivatalosan kilencfős irányító testület döntött, de Pálinkás József NKFIH-elnök is végigülte a prezentációkat. Lapunknak név nélkül nyilatkozó, a pályázati folyamatra rálátó források ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, valódi startupvállalkozó jószerével csak mutatóban volt a döntéshozók között. (Pálinkás József egyébként korábban sajátos véleményt fogalmazott meg, amikor arról beszélt, hogy az újonnan alapított, innovatív vállalkozásokat jelentő startup kifejezést csak „divatszónak” tartja.)
Az elhúzódó kiírás miatt eleve sok, 44 cég pályázott a 8-10 helyre. A hivatal válaszában leírta: nyilvános szempontrendszer alapján többszintű értékelés zajlott, a projektjavaslatokat öt anonim szakértő értékelte elsőként az inkubátorházak vezetőinek szakmai kiválósága és startup-befektetései alapján, valamint az üzleti terv, a helyi startup-ökoszisztéma építésére vonatkozó terv alapján, majd ezután jött a testületi értékelés, benne a szintén pontozott tízperces prezentációval.
Mint írták, az irányító testület a döntéskor a helyszínek között nem mérlegelt. Előzetes szűrést a prezentálók szűkítésére pedig, mint írják, jogosultság híján a pályázók körében az irányító testület nem végezhetett. Megjegyezték: eleve nem volt könnyű a zsűritagokat az összeférhetetlenségi szempontoknak megfelelően összeválogatni, hiszen a szektor ismert személyiségei jellemzően pályázók is voltak.
A hivatal azt is közölte, Pálinkás csak megfigyelőként vett részt a meghallgatásokon, szavazati jog nélkül, a testületbe felkért kilenc személyből pedig négynek van vállalatirányítási tapasztalata. Mint írták, a véleményezés folyamán készült szakmai értékelésekbe, jegyzőkönyvekbe az úgynevezett infótörvénynek megfelelően a pályázók is betekinthetnek; amennyiben pedig valamely szakpolitikai támogatást kapott céget kizárnák, az irányító hatóság valóban dönthet úgy, hogy a fennmaradó keretösszeget újabb pályázati forduló keretében új pályázónak ítéli oda.