A gyömrői polgármesterkedő

„Nem vagyok erkölcstelen, a jog most mellettem áll.” Interjú Gyenes Leventével.

Elsöprő többséggel választották meg ötödször polgármesternek a gyömrőiek annak ellenére, hogy jogerős bírósági ítélet mondta ki: bűnös, adócsalást és magánokirat-hamisítást követett el. A jogi természetű méltatlansági vitán túl: a politikát és az erkölcsöt összetartozónak és e tekintetben saját helyzetét rendjén valónak tartja-e? – kérdeztük Gyenes Leventét, Gyömrő nemrégiben újraválasztott polgármesterét, akinek tisztségéhez való méltatlanságának kérdése a kormány különböző szerveit is megosztja.

– Igen. Határozottan állítom: az, hogy van egy jogerős bírósági ítélet ellenem, nem jelenti azt, hogy magamat bűnösnek vagy erkölcstelen embernek tartanám. Az augusztus végi időközi polgármester-választás alapján nagyon nagy a közbizalom irántam. Meglehet, ez országosan szokatlan, és az, aki Gyömrő helyzetét nem ismeri, valóban csodálkozhat ezen. Rakjuk egymás mellé azokat a csaknem másfél évtizede tartó eseményeket, amelyektől „hírhedt” lettem; nagyon negatív kép alakulhat ki bárkiben Gyenes Leventéről. Ám ha ezek mellé tesszük azokat a mindennapokat is, amelyekben én itt éltem, dolgoztam, megházasodtam, gyermekeim születtek, amilyen közeget magam köré teremtettem, s amilyen várost építettem egy agglomerációs alvótelepülésből, az nemhogy árnyalja, inkább visszájára fordítja ezt a képet.

– Nyilván ezt is jobban tudják azok a gyömrői polgárok, akik megválasztották, és tisztelettel néznek önre, mint közülük az elsőre.
– Attól, hogy valakinek vannak hibás lépései az életében, és ha egy ügyben „elviszi a balhét”, még lehet jó ember. S ugyanígy attól, ha valaki igyekszik minden vasárnap a leghangosabban énekelni a templom első sorában, még lehet erkölcstelen, és az ő megítélése sem ezen múlik.

– Az egyik szavazó egy televíziós riportban azt mondta, hogy önt támogatta, mert sokat fejlődött a város, ráadásul fel sem veszi a fizetését, mert jól megél a cégeiből. Ez igaz?
– Amikor 2002-ben „polgármesterkedni” kezdtem, egy 12 társaságból álló cégcsoportot vezettem, amelynek több mint háromezer alkalmazottja, dolgozója és akkoriban csaknem hat-hét milliárd forintos éves forgalma volt. Az Escort-csoport része volt a védelmi szolgálat, az elektromossággal foglalkozó cég, építőiparral és vendéglátóhelyek működtetésével foglalkozó társaságok, amelyeknek a tulajdonosa voltam, többnek pedig az ügyvezető igazgatója is. Innen ered az az ügy is, amely miatt a bíróságra kerültem.

– Ön hogyan emlékszik erre?
– Az egyik cégben egy ellenőrzés során találtak kilenc olyan számlát, amelyet annak kiállítója a „kecskeméti számlagyártól” vásárolt. Ezeket minősítették fiktívnek, hiába volt mögöttük tényleges és bizonyítható teljesítés. Mivel ügyvezetőként én voltam az egyszemélyes aláíró, a bíró az ítéletben nem mérlegelte, hogy a fiktív számlákat ki helyezte be a könyvelésbe, így lettem felelőse az ügynek. A vádlottak padján többtucatnyi cégvezető ült, de talán egyetlen résztvevője voltam a pernek, aki az állami költségvetésnek okozott kár ránk eső részét, hatmillió forintot büntetésestől, kamatostól a magánvagyonomból azonnal visszafizettem.

– Egyre szigorúbbak az összeférhetetlenségi szabályok, ám hiába kerestem a település honlapján, nem találtam a vagyonnyilatkozatát. Van titkolnivalója?
– Nincs. A vagyonnyilatkozatom természetesen megvan, elkérheti, illetve betekintést kaphat a jegyzőtől. A választás után és minden év januárjában ezt nekem és a képviselőknek is le kell adnunk, különben nem is dolgozhatnánk. A kistelepüléseken amúgy sem szokták a papírokat teljesen nyilvánossá tenni, nem is igénylik az emberek, de bárki kéri, a hivatal természetesen kiadja. Valóban szigorodtak az összeférhetetlenségi szabályok, ezért a cégeimet szépen sorban értékesítettem, szerencsére jó áron adtam túl rajtuk. Én tehetős emberként lettem polgármester. Mindenki tudta, hogy csak Gyömrőről 400 embert foglalkoztatok, sőt az első kampányomnak része is volt, hogy én már addig is sokat tettem a városért.

– Az ítélet szerint a bűncselekményeket a második–harmadik ciklusában követte el, nem csoda, ha átláthatatlanul összekeverednek a közügyek és az ön akkori saját vállalkozásai.
– Pedig a kettőnek semmi köze nem volt egymáshoz. Akkoriban ment a városban az aszfaltprogram, és míg korábban a városban mindössze hat aszfaltos út volt, ma már mind az. Az idő tájt bővítettük iskoláinkat és óvodáinkat is. Én már polgármesterként dolgoztam, csupán hetente egyszer, a cégcsoportom vezetői értekezletén vettem részt, olyan megbízóinkkal tartottam a kapcsolatot, mint az egykori APEH, az Elmű vagy éppen a Magyar Államkincstár. Arra kínosan ügyeltem, hogy a vagyonvédelmi cégem Gyömrőn ne őrizzen semmit, s így tettem a többi vállalkozásommal is.

– A méltatlansági vitában várhatóan bíróság dönt. Felismerte és kihasználta azt a joghézagot, amiről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt?
– Mielőtt a bírósági ítélet nyomán lemondtam, és vállaltam, hogy újra indulok, több jogásszal is konzultáltam. Egybehangzóan mondták, hogy a hatályos törvények szerint indulhatok, hiszen a közügyektől nem tiltottak el. A méltatlanság rám nem vonatkoztatható, és ezt a Belügyminisztérium állásfoglalása is megerősítette. Az új tisztségemmel új mandátum keletkezett, és a törvény úgy szól: akire hivatali idején szándékos bűncselekmény miatt börtönbüntetést szabnak ki, annak méltatlanság miatt le kell mondania vagy „visszahívható”. Azért mondtam le, mert nem akartam egy ilyen méltatlansági eljárást végigcsinálni.

– Megszólalt a lelkiismerete?
– Nem ez a lényeg, a jog most mellettem áll. Az kevés, hogy az önkormányzati törvényt módosítják, az alaptörvényt is módosítaniuk kellene, hiszen abban a választójogot semmilyen formában nem kötik erkölcsi bizonyítványhoz, bármilyen iskolai végzettséghez. Van, aki nyolc általánossal és akár börtönbüntetésre ítélve is lehet akár parlamenti, illetve önkormányzati képviselő vagy polgármester, és az én ügyem semmilyen módon nem függött össze a 14 éve tartó hivatali munkámmal. Én továbbra is ártatlannak tartom magam, mert soha nem akartam senkinek szándékosan kárt okozni. Elismerem azt, hogy egy olyan cégnél, amelynek aláírója voltam, megtörtént, ennek vállaltam a büntetőjogi következményeit. Nem kerestem bűnbakot, a raktárost vagy a gazdasági vezetőt, én vittem el a balhét, pedig mindenki tudta: nekem arra a hatmillió forintra nem lett volna szükségem. Ha ilyen trükkhöz folyamodtam volna, akkor nem ennyiért és nem kilenc számlával „mókolok”, hanem a tizenkét cégből tízben és százmilliós nagyságrendben

– Nem gondolja, hogy polgármesterként inkább pozitív példát kellene mutatnia a gyömrőieknek, nem pedig azt, hogy „ha akarom, én ezt is megtehetem”?
– A történtek után nagyon alapos ellenőrzésnek vetették alá a cégeimet, személyesen is kaptam egy igen komoly vagyonosodási vizsgálatot. Mindent rendben találtak, megállapították a vagyonomról, hogy jogosan szereztem. Én pontosan azt teszem, amit mondott, az itt élőknek a városért végzett munkámmal mintát adok. Egy klasszikus alvóvárosból szó szerint élő települést teremtettem, ahol beszélnek egymással az emberek, és valódi közösséget alkotnak. Ötvenkét civil szervezet működik, sok száz tagja van a nyugdíjasklubnak. Erőt tudtam adni Gyömrőnek, motorja lettem a fejlődésének.

– Aki eddig nem tudta az ország másik szegletében, hogy Pest megyében van egy Gyömrő nevű település, az elmúlt hetekben megismerhette. Tehát miért is ragaszkodik ennyire ehhez a „polgármesterkedéshez”, kinek hiányzott az efféle negatív reklám?
– Három évvel ezelőtt meghirdettem egy 15 éves városfejlesztési programot. Ennek számtalan eleme van. Már nagyon jól nézünk ki, de ezt meg is kell tudnunk őrizni. Az irányításommal Gyömrő tovább fejleszthető, illetve mostani arculata megőrizhető. A választás megmutatta: nagyon sokan a személyemben látják a garanciát erre, valamint a 12 tagú képviselő-testület irányítására.

– A kormánypártok az ellenfelét támogatták. Nem tart attól, hogy újbóli megválasztásával és az azt követő botrány kipattanásával elapadnak a fejlesztési források?
– Gyömrő korábban a környéken a harmadik legmagasabb uniósforrás-felhasználó település volt, de ebben a ciklusban a központi régióban elmaradtak a támogatások. Ezért is szorgalmaztuk polgármestertársaimmal, hogy Pest megye ebben a tekintetben szakadjon el a fővárostól. Kormányzati pályázatokon is jól szerepeltünk, taoforrásokból közel egymilliárdos fejlesztéssel már építünk egy új sportkomplexumot. Megvan a kapcsolatrendszerem, százmilliókat szerzek a városnak, amely az elmúlt két évben is sokat fejlődött. Nagyon sok mindent én találtam ki, saját ötletem volt, hogy Gyömrő legyen a „romantika fővárosa”, a szabadalmi hivatalban ezt le is védettem. Fő célunk a közösségépítés. E tekintetben tehát igenis példát mutatok az embereknek, és nemcsak magamért, értük is harcolok.

###HIRDETES2###

– A Pest Megyei Kormányhivatal elszánta magát, hogy a méltatlansági eljárást végigviszi. Ha mégis megszűnik a pozíciója, ha mégsem ön marad a polgármester, Gyömrő sötétségbe borul, megszűnnek a közösségek?
– Nem. Amit megteremtettem, amit elindítottam, az megmarad. Ha nem leszek polgármester, akkor is ugyanaz a Gyenes Levente maradok, akire a gyömrőiek számíthatnak a jövőben is. Biztos vagyok benne, hogy a város legnagyobb civil szervezetéből, a Gyömrő 2000 Körből találnánk alkalmas embert, aki vinné tovább az ügyeket, de én most már életem végéig közösségformáló ember leszek itt, ehhez nem kell pozíció.

Gyenes Leventét jogerősen kilenc hónapnyi, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A 48 éves politikus – aki tagja a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetségének – 2002 óta vezeti a települést. Pályáját pedagógusként kezdte, majd az őrző-védő „iparban” helyezkedett el. Akkori cége a kilencvenes években több állami megbízást is kapott, a jogutód társaságot ma már a testvére vezeti. A Magyar Narancs szerint a polgármester évekig doktori címet tüntetett fel a neve előtt, alaptalanul. A Blikk 2014-ben fotókat közölt róla meztelen hölgyek és fehér porok társaságában. Lapunknak magát „fekete bárányként” is jellemezve elmondta: a képeket bűncselekménnyel szerezhették meg, ő pedig hatalmas kártérítési pert indított a lap ellen. Gyenes 2016-os vagyonnyilatkozata szerint negyedrésznyi tulajdonosa egy 100 négyzetméteres gyömrői háznak és két, együttesen 1200 négyzetméteres kertnek, fele részben birtokában van egy 640 négyzetméteres rét, egy egyhektáros tállyai zártkert vadászházzal. Van még két, összesen 100 négyzetméteres lakása szintén Gyömrőn és egy csaknem 4,4 millióért lízingelt BMW SL típusú autója, 12 millió forintnyi készpénze, 17 milliós banki tartozása, valamint egy cégnél betöltött üzletvezetői megbízás utáni havi 200 ezres jövedelme. (Sz. Zs.)