Beszervezési kísérlet? A bizottság vizsgálódik

A parlamentben is téma lesz, valóban magánéletének részleteivel kereshettek-e meg egy újságírót.

Magánéleti titkainak részletezésével próbálhatott rábírni az Alkotmányvédelmi Hivatal egy újságírót, hogy működjön együtt velük, számoljon be forrásairól – közölte szerda délelőtti cikkében a 444. A portál szerint az egyelőre meg nem nevezett újságírót 2015 decemberében keresték meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól, és együttműködésre próbálták rávenni. Előbb azt állították neki, valaki „ártó szándékkal” gyűjtött adatokat, a titkosszolgálat pedig csak segítene, aztán arról faggatták, kinek állhatott érdekében ilyen információkat összeszedni. Az AH rendszeres találkozót kért, és együttműködési papírt íratott volna alá. Az újságíró erre nem volt hajlandó, viszont másodszor is találkoztak, amikor a titkosszolgálat a forrásairól és kapcsolatairól érdeklődött. A sajtómunkatárs, aki titkos adatgyűjtésre gyanakodott, megtagadta az együttműködést.

Elérte lapunk a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagját, Mirkóczki Ádámot is. Nagyon sok a nyitott kérdés, amire válaszokat kell kapni a bizottsági ülésen – nyilatkozta a politikus. Mirkóczki Ádám szerint az egyáltalán nem életszerű, hogy – miként az a cikkben is olvasható – valakit elvileg védeni akarnak a titkosszolgálatok és ezért lényegében zsarolják. Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy bárkit, akár újságírót, akár egy magánembert így próbáljanak beszervezni. (KM)

Kerestük az esettel kapcsolatban a Nemzetbiztonsági bizottság több tagját. Molnár Zsolt szocialista elnöktől megtudtuk: a jövő heti ülésen szeretnének az ügy végére járni, csütörtökön kerülhet szóba a téma. A politikus közölte: reméli, nem igaz, amit írtak, mivel vállalhatatlan az egész, de akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy mindez megtörtént. Szerinte a jogállamisággal összeférhetetlen, ha így volt, és ez esetben személyi felelősséget kell felvessen az ügy a legfelsőbb szinteken. Molnár közölte, az AH főigazgatójának nagyon részletes válaszokat kell adnia, mi is történt pontosan. Mindenesetre a szocialista képviselő szerint az ügy akkor lesz igazán konkrét, ha megvan az érintett, és akár a bizottság előtt is vállalja, mi történt. Ha nem is áll ki a nyilvánosság elé, Molnár szerint fontos lenne, hogy legalább a vizsgálati eljárás során beszéljen részletesen az esetről.

Kezdeményezte az eset kivizsgálását Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja is – közölte a zöldpárt társelnöke lapunkkal. Szél szerint a titkosszolgálatoknak fel kell tárniuk, mi történt, „jogállamban élünk, vannak korlátok, amiket be kell tartani.” A politikus kifejtette, egyelőre vizsgálódni kell a részletekről, egy bizottsági tagnak pedig feladata, hogy a sajtóból való informálódás után igyekezzen feltárni az ügyet. „Ha így történt, ahogy le van írva, az nyilván nem elfogadható” – tette hozzá.

Az LMP közleményt is kiadott, leszögezve: „az LMP szerint éppen azért van az Országgyűlésnek Nemzetbiztonsági bizottsága, hogy ehhez hasonló esetekben a szolgálatok vezetői akár zárt ülésen, de részletes magyarázatot tudjanak adni, ha ezt nem teszik meg, akkor azzal közvetetten igazolják, hogy olyan műveleteket hajtanak végre, melyek jogállamban teljesen elfogadhatatlanok.”

Egyébként a 444-cikkben említett újságíróról írt röviden Facebook-oldalán a Political Capital korábbi vezetője, Somogyi Zoltán, azt állítva, ő is hallott korábban az esetről „érintettek elmeséléséből.”

A bizottság összehívását kezdeményezte a Magyar Liberális Párt (Liberálisok) is, mivel „elfogadhatatlan, hogy a rendszerváltás után ilyen aljas eszközökkel akarnak a titkosszolgálatok információkat gyűjteni.” A párt a Belügyminisztériumhoz fordult, hogy derítsék ki, miként eshetett meg „a diktatúrákat idéző beszervezési kísérlet.” A Belügyminisztérium egyébként a 444 megkeresésére csak annyit közölt, „az AH által ellátott alapfeladatokkal összefüggő információk – a titkos információgyűjtő eszköz/módszer, és a személyi állomány védelméhez fűződő alapvető érdekre tekintettel – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény hatálya alá tartozó minősített adatok.”