Csepeli voksok: „mert nem akarom, hogy felrobbantsanak”

Apokaliptikus jövőtől rettegnek, akik nemmel voksoltak a mai referendumon. Csepel utcáit jártuk.

Az üzletsor előtt egyre többen lesznek. Egy kisebb társasághoz megyünk oda, amelynek tagjai éppen cigarettáznak. Ők is voltak már szavazni, egyikük Árpád, a másik István néven mutatkozik be, de hozzáteszi, hogy Csepelen mindenki úgy ismeri őt, hogy „a Pityke”, írjuk csak így a nevét.

Pityke bele is kezd: nem akarják, hogy betelepüljenek a migránsok, mert az egy más világ, ahonnan ők jönnek. Ha orvosok vagy tanárok lennének, akkor még jöhetnének, de ez nem így van, inkább szakmunkások jönnek, akikből Pityke szerint már van éppen elég. „Ezek értéktelen emberek” – mondja a férfi, aki szerint a migránsok csak rabolnának, fosztogatnának, és megerőszakolnák a lányokat. Ezért az ő megoldása az lenne, hogy mindenkit vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött, hiszen őket is küldték azok, akiknek az a céljuk, hogy „gallyra tegyék Európát”.

A férfi meglehetősen optimista, így biztos abban, hogy meglesz a kellő számú szavazat ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen. „Nehogy azt hidd, sokan lusták” – szólal meg most Árpád, aki szerint egyáltalán nem biztos, hogy elegen mennek el szavazni. Mint mondja, sok magyar még száz métert sem tenne meg ezért.

Nem kell sokáig keresgélnünk, hogy más véleményt is halljunk: Ferenc is elment szavazni, csakhogy ő ezt egészen sajátosan tette. Majd előhúzza a zsebéből a szavazólapjának a letépett alsó részét, és büszkén mutatja nekünk.

A férfi azt mondja, azért ment el szavazni, mert 1990 óta minden választáson ott volt, most sem akarta megbontani a kontinuitást. Ugyanakkor szándékosan érvénytelenül szavazott, mert nagyon elege lett abból, hogy „hülyének nézik a szavazókat”, de abból is, hogy szerencsétlen emberek ellen uszítanak. „A keresztény egyháztól azt tanultam, hogy segíteni kell a bajbajutottaknak, nem pedig hátat fordítani nekik” – mondja Ferenc, aki szerint egy ilyen horderejű problémát, mint a migráció, nem Európából dezertáló magatartással kell kezelni, hanem úgy, hogy közös megoldást keresünk. „Most úgy teszünk, mint aki árvízkor csak a saját házát védi, és nem megy ki a gátra” – hangsúlyozta.

S hogy miért döntött a férfi úgy, hogy az igen és a nem beikszelése helyett inkább letépi a szavazólap alját és elhozza? Ferenc válasza egészen egyszerű. Segíteni akart a szavazatszámlálóknak, hogy egyértelmű legyen nekik is: érvénytelen a szavazata.