Konténerrel segíthetnének a határon

Az ország déli szakaszának védelmében részt vevőknek minivárosállamot építenének.

Nem volt túlzó a határvédelmi szervek ellátásáról tavasszal festett kép. Az első híradások hevenyészett esőbeállókról szóltak, rendszeres túlórákról, elégtelen élelmezésről, a pihenési, tisztálkodási lehetőségek hiányáról és alkalmatlan ruházatról. A problémák egy része bizonyára abból eredt, hogy a több ezer fős létszámot igénylő feladat megszervezésére idő kellett volna. Korábban ilyen mozgósításra nem volt példa.

– Meglepő viszont, hogy az első, márciusi felzúdulást követően most is változatlanok a körülmények, csak a nyári, melegebb időjárásban a korábbi problémák egy része, a lassan száradó egyenruha és az esőben alkalmatlan ruházat kevésbé jelentkezett – fejtette ki lapunknak Cserjés László, a Xeless magyar­országi ügyvezetője. A cég a háborús övezetekben tábori szolgáltatások nyújtására, konténerszállások építésére és üzemeltetésére specializálódott.

Cserjés szerint a szervezési kérdések és a felszerelés mellett a szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák elszállásolása jelent problémát, mivel a térségben kevés az erre alkalmas létesítmény. Laza a településszerkezet, kevés a nagyobb város, ahol ilyen létszám hosszabb ideig korszerű szállást találhatna. A torna­termek, művelődési házak erre huzamosabban nem alkalmasak. Mint mondta, néhány hetes vagy hónapos időtávra felesleges új szállásokat építeni, még akár olyan ideiglenes konténertáborokat is, mint amilyenekkel a NATO-projekt­jeink során találkoztak. A magyar határon viszont nem erről van szó, az Európára nehezedő migrációs nyomás nem szűnik, racionálisan gondolkodva rövid távon nem is számíthatunk olyan megoldásra a menekülthelyzetben, amely szükségtelenné teszi az útvonalak védelmét. A déli határszakasznál az óvatosabb becslések is többéves aktív védelemmel számolnak, a kormány jelenleg is a létszám növelésén dolgozik.

Logikus lenne olyan professzionális táborok építésébe kezdeni, melyek nem csak az állomány elhelyezését és egyéb szolgáltatásokat oldanák meg akár egy évtizedre is. Lehetne például konténerekből építkezni, amelyekkel bővíthető vagy éppen csökkenthető a táborok mérete; amelyek gyorsan áthelyezhetők a megváltozott igényeknek megfelelően.

– Éppen ez a gond a korábbi lak­tanyákkal: ott vannak, ahová a 19. és 20. században építették őket, és nem ott, ahol most kellenek. Ezzel szemben már akár egy vegyes iroda-szaniter konténerből is kialakítható néhány fő számára tisztálkodást és pihenést lehetővé tevő egység, kisebb-nagyobb építkezéseken sok helyen alkalmaznak ilyeneket – mondta Cserjés László.

Cége folyamatosan figyeli a menekültválsággal kapcsolatos tendereket, nyitott arra, hogy a magyar kormány vagy a déli határ védelmében részt vevő szervezetek rendelkezésére álljon.

Érdekes, egy ilyen kézzelfogható megoldás miért nem jut eszükbe a döntéshozóknak. Jelenleg is több száz határőr és rendőr teljesít szolgálatot ugyanis a magyar–szerb határszakaszon, ahogy mi is beszámoltunk róla, méltatlan körülmények között.

A Közel-Keleten évek óta profin működő táborokat egyébként a városállamokhoz hasonlóan kell elképzelni. A határőrizetet és a rendfenntartást általában a hadsereg látja el, a közműszolgáltatást, a különböző alapvető tábori és jóléti szolgáltatásokat pedig leginkább erre szakosodott civil cégektől rendelik meg. A katonákat zárt körletekben helyezik el, ami vagy speciális, légkondicionált sátrakat vagy konténereket jelent. A tábor területén mindenhol kellő mennyiségben rendelkezésre áll a pa­lackozott ivóvíz, a napi háromszori, változatos étkezést nyújtó kantin, ezenkívül a tisztálkodást lehetővé tevő zuhanyzóegységek és mosodai szolgáltatások működnek. A nagyobb létszámú bázisokon még jól felszerelt edzőtermek, sportpályák, üzletek, éttermek, kávézók is vannak. Van olyan tábor, ahol közép- és felsőfokú tanulmányokat folytathatnak a katonák.

Cserjésék legutóbbi projektje egy iroda és közösségi helyiség kiépítése volt az iraki magyar kontingens számára az erbíli repülőtéren, Kurdisztánban. A legnagyobb, általuk üzemeltetett tábor létszáma elérte a 700-at, tehát a szerb–magyar szakaszon az építkezés rutinfeladat lenne. Az igazgató ugyanakkor azt is elmondta, hogy a honvédség a cég egyik legelső hazai ügyfele, az elmúlt másfél évtizedben folyamatos kapcsolatban álltak. Például ők látták el a menekültútvonalak mentén felállított gyűjtőpontokat és táborokat mobil higiéniával. Alvásra, mosásra, főzésre, fürdésre alkalmas konténer azonban egy sincs, pedig a megoldás karnyújtásnyira lenne a döntéshozók számára.