Magyarország mint terroristafészek?

Budapest a terroristák egyik logisztikai központja? Molnár szerint nem, Németh szerint igen.

A brüsszeli és párizsi merényletekben közreműködő terroristák Magyarországot tranzitútvonalként használták, de egy városban sem építettek ki bázist - nyilatkozta Molnár Zsolt, miután a bizottság meghallgatta mások mellett Tasnádi Lászlót, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárát, Bodnár Zsoltot, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettesét, Papp Károly országos rendőr-főkapitányt, valamint a nemzetbiztonsági szakszolgálatok vezetőit.

Molnár Zsolt azt mondta: a merényletek elkövetői a menekülthullámot kihasználva, az embercsempészek közreműködésével jutottak Európába és Magyarországra. Ugyanakkor hozzátette: a terroristák Magyarországon nem folytattak toborzást, logisztikai központot nem építettek ki.

A szocialista politikus egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi és brüsszeli merényletekkel kapcsolatos információk a népszavazási kampány és a politikai csatározások részévé váltak az utóbbi időben. Ezért arra kért mindenkit: hagyják dolgozni a TEK-et, a szolgálatokat és a rendőrséget, és ne csináljanak kampánytémát nemzetbiztonsági relevanciájú kérdésekből.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke azt mondta: már tizennégy terroristáról derült ki, hogy Magyarországon szervezkedett, és logisztikai központként használta Budapestet.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) múlt pénteken jelentette be, hogy adatai szerint 14 terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén, akiknek közük volt a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terrorcselekményekhez. Azt mondták: a terroristák néhány napot töltöttek az országban, de adataik szerint a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezetnek Magyarországra telepített kiterjedt hálózata nem volt.

A jelenlegi információk szerint a legvalószínűbb, hogy a rendőrség szervezete elleni támadás volt a Teréz körúti robbantás, amelyben két rendőr súlyosan megsérült – közölték az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai a testület hétfői zárt ülése után.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke elmondta: az ügyészség, a rendőrség, valamennyi hatóság nagy erővel dolgozik, hogy azonosítsák az elkövetőt, és megelőzzenek egy újabb hasonló cselekményt. Azt mondta: az előre eltervezetten, több ember ellen elkövetett emberölési kísérlet ügyében a hatóságok több verziót is felállítottak, és még egyet sem zártak ki, de a legvalószínűbb, hogy a rendőrség volt a célpont.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: semmilyen ideológiai – különösen nem iszlám – háttérről nincs szó.

Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja – a kiterjedt nyomozásról kapott részletes tájékoztatás alapján – úgy nyilatkozott: sem dzsihadista, sem terrorszál nem merült fel az ügyben.

A testület hétfői zárt ülésén mások mellett Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese, Papp Károly országos rendőr-főkapitány valamint az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetői adtak tájékoztatást az aktuális nemzetbiztonsági vonatkozású ügyekben.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke a nemzetbiztonsági bizottsághoz és a titkosszolgálatokhoz fordult a „Soros-hálózattal” együttműködő szervezetek tevékenységének teljes átvilágítását kérve, a migrációs folyamatokban játszott szerepük tisztázása érdekében.

Németh Szilárd az MTI-nek azt mondta: Soros György százmillió dollárral, egy nagyon szervezett hálózati rendszert működtet a magyar kormány migránspolitikájával szemben. A bizottsági ülésen elhangzottak alapján Németh Szilárd úgy fogalmazott: a Soros Györgyhöz köthető szervezetek tevékenysége „generálja” a Magyarország felé és az országon áthaladó migránshullámot, és ezzel „komoly nemzetbiztonsági érdekeket sért”.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Soros György által támogatott szervezetek kapcsán semmilyen információ nem alapozza meg a nemzetbiztonsági kockázatot, és a magyar államnak, a titkosszolgálatoknak nincs dolga civil szervezetekkel.

Hasonlóan nyilatkozott a testület LMP-s tagja, Szél Bernadett is, aki a Soros-alapítványok kapcsán azt a nemzetbiztonsági indokot sem látja, amiért a testület napirendre tűzte az ügyet.

A nemzetbiztonsági bizottság ezek mellett – a testület jobbikos tagjának, Mirkóczki Ádámnak felvetésére – a mások mellett Vona Gábort, a Jobbik elnökét is érintő megfigyelési ügyről is tájékozódott.

A testület ülésén Vona Gábor nem vett részt, Mirkóczki Ádám jobbikos politikus pedig nem nyilatkozott. A testület többi tagja arról számolt be, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal indított vizsgálatot az ügyben.

Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke viszont „lufinak” nevezte az ügyet, és kiemelte: Vona Gábor még a rendőrségen sem tett feljelentést.

Németh Szilárd közölte: a volt titkosszolgálati vezetők ügyében megdöbbentőnek tartja, hogy bűncselekmény hiányában felmentették az érintetteket. Véleménye szerint Szilvásy György volt titokminiszter, Laborc Sándor és Galambos esetében „nemcsak a kémkedés, hanem a hazaárulás is megállná a helyét”. Ezért kezdeményezte, hogy ha megszületik a jogerős ítélet, oldják fel az ügy titkosítását, hogy a közvélemény elé tárhassák, miként születhetett meg az ítélet.