Orbán brüsszeli direktóriumtól tart

Nem hagyhatjuk, hogy nemzetből nemzetiséggé váljunk – jelentette ki a kormányfő.

Szilágyi György, a Jobbik képviselője arra szólította fel a Fideszt, hogy nyilatkozzon a Quaestor-ügyről, az offshore-ügyekről, és képviselői hozzák nyilvánosságra családtagjaik vagyonnyilatkozatait is, ahogyan azt a Jobbik teszi. Szerinte a Fidesznek, mind a Quaestor-, mind az offshore-ügyben és a vagyonnyilatkozatok ügyében is van takargatnivalója. Ne mellébeszéljenek, cselekedjenek! – szólított fel.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt válaszolta: a Quaestor-ügyben az Alkotmánybíróság által kijelölt úton halad a kártalanítás, 32 ezer károsult 124 milliárd forintnyi kártalanítást kap. Hangsúlyozta: a mostani kabinet volt az első, amely kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát. Érdekes – mondta –, hogy a Jobbik pont azokra a családtagokra nem terjesztené ki a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget, akiket „kitömtek frakciópénzekből”. Úgy vélte, a felszólalás újabb bizonyítéka annak, hogy a Jobbik néppártosodása nem jelent mást, mint egy „jól kifejlett vágyakozást arra, hogy az egykori nemzeti pártot is bevegyék a baloldali összefogásba”.

Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető jelezte, hogy csütörtökön 10 órakor újabb ötpárti megbeszélés lesz az alaptörvény-módosításról.

Az alkotmánymódosításról szóló vita expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: a Magyarországért létrejött új egység nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy „megtartsa Magyarországot magyar országnak”.

Az új egység azért jött létre – folytatta –, hogy kifejezze azt „a magyar néplélekből származó elemi igényt”, miszerint „hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni”. Orbán Viktor azt mondta, a magyar önállóság ismét veszélyben van, mert

újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre,

akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni, akiknek „az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket”. Hangsúlyozta, ragaszkodnak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhetnék Európa sokszínűségét. Ezzel szemben – mondta – az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket,

„Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával.”

A 20. században mindenhol a nemzeti eszme volt az, amely útját állta a birodalmi zsarnokságok kísérleteinek – mondta, hozzátéve: a magyar történelem kellő erővel bizonyítja, hogy egy nemzet a geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Kossuth Lajost idézve kiemelte: „mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában”.

Orbán Viktor arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, „javaslom, kövessük a példájukat” – kért támogatást a javaslatnak.

A miniszterelnök felszólalásában jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában nem tud jelen lenni, mert Bajorországba utazik egy 1956-os megemlékezésre.

A Jobbik elnöke szerint nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni – értékelt.

Vona Gábor szólt arról is, hogy a népszavazással a szocialistáknak is érvet adtak, ugyanis annak van alkotmányjogi logikája, hogy eredménytelen népszavazás után mennyire van joga az Országgyűlésnek az alaptörvényt módosítani. Megjegyezte, ennek a felvetésnek a szocialisták részéről morális alapja nincs.

Vona Gábor szerint a multikulturalizmus mint társadalmi berendezkedés Nyugat-Európában megbukott.

Hozzátette: Magyarországon a kisebbségekkel való együttélés harmonikus; a cigánysággal való, sok szempontból konfliktusos együttélés egészen más helyzet és kevésbé jelent problémát, mint a kötelező kvóta. Elmondta, a kötelező betelepítés erőszakos lenne, nemzetközi jogilag is aggályos és teljesen szervetlen társadalomépítési kényszerpályára helyezné Magyarországot.

A KDNP abban látja Európa jövőjét, ha visszatér a keresztény gyökerekhez, ellenkező esetben elbukik. Vejkey Imre, a kormánypárt vezérszónoka az alaptörvény-módosítás vitájában a magyar szuverenitás védelmét nevezte a legfontosabbnak, és méltatta, hogy az új egység egybehangzóan kinyilvánította, hogy ne legyen kényszerbetelepítés.

A betelepítéshez „mi, kereszténydemokraták nem asszisztálhatunk, még akkor sem, ha a Szentszék kizárólag az egyes migránsok mint áldozatok oldaláról kívánja velünk láttatni az inváziót és nem pedig a magyar és európai emberek élethez való joga, védelme, biztonsága oldaláról”.

Vejkey Imre szerint a bevándorlók már „azt sem játsszák el”, hogy be akarnak illeszkedni, teret foglalnak és párhuzamos társadalmakat hoznak létre. Ha az unió továbbra is szembekötősdit játszik, végül mind elbukunk – hangoztatta

Soltész Miklós, a KDNP másik vezérszónoka migránsok által elkövetett bűncselekményekről – terrortámadásokról, nők elleni erőszakról, egyházi szereplők elleni támadásokról – szóló hírekből idézett és szóvá tette, hogy a baloldal elbagatellizálja a problémát és semmibe veszi a választók üzenetét.

Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka szerint a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok is nagyon jól tudják. Hozzátette: nem old meg semmit az alkotmánymódosítás az Európát és a Magyarországot ért kihívásokból, és még a kvótakérdésre sem ad megoldást.

Az ellenzéki politikus szerint a biztonsági kérdéseket sem oldja meg. Hogyan lehet az, hogy több százezer SIM-kártyát megvásároltak, itt volt a párizsi robbantó, és nem vették észre? Tudják például hány harcképes katonánk van? – firtatta, majd hozzátette: ötezer és mintegy tucatnyi tank. Miért nem ezt oldják meg, ha a biztonság a fontos? – hangoztatta.

Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke hozzátette: az emberek megérzik, ha átverik a politikusok, és ez történt a népszavazással kapcsolatban. Bebukták ezt a népszavazást, érvénytelen lett. A kormányból kifogyott az ötlet, az erő és a bátorság, ha ez meglett volna, már a voksolás előtt letisztázták volna a közjogi következményeket – közölte.

A magyar nemzet most hátrébb van, mint ahonnan tavaly februárban elindultak – vélte. Szerinte azért kellett megtartani a népszavazást, mert addig se kell arról beszélni, hogy bérválság van, az oktatás és egészségügy összeomlott és úgy lopnak a politikusaik, mint senki az elmúlt 25 évben.

A demokrácia gyásznapjának tartja a Demokratikus Koalíció (DK) a mai napot, hiszen az alaptörvény módosításával a kormány szerintük semmibe veszi a népakaratot. – Magyarországon vége van a demokráciának, meggyilkolták – mondta Varju László alelnök arra hivatkozva, hogy az „álnépszavazáson” a kormány által hangoztatott új egység valójában Orbán Viktorral szemben állt fel, hiszen 5 millió ember nem ment el voksolni. Egyúttal felszólította a kabinetet, hogy állítsa le az érvénytelen népszavazást győzelemnek beállító kampányt, „a DK aktivistái úgyis ráragasztják az igazságot, hogy az álnépszavazás érvénytelen volt”. Szerintük nem rongálás, hogy hozzányúlnak a plakátokhoz, de a felelősséget vállalják a tettükért.

Az ellenzéki politikus megerősítette, hogy pártja négy parlamenti képviselője bojkottálja az Országgyűlés munkáját, sajtótájékoztatót is csak azért a Parlament épületben tartottak, mert „morális kötelességük leleplezni, hogy Orbán Viktor akarata szerint működik minden”. Varjú László egyúttal arra szólította fel a demokratikus ellenzék pártjait, hogy ők is bojkottálják az alaptörvény módosításának vitáját.

A mostani gránitszilárdságú alaptörvény legújabb módosítása annyit segít a migránsválság megoldásában, mintha „egy döglött dakota lónak vinnénk egy vödör zabot” – vélekedett az Országgyűlésben függetlenként ülő Kónya Péter. Az ellenzéki politikus ennek ellenére részt vesz a vitában, mert szerinte volt katonatisztként hazafias kötelessége ez olyan ügyekben, amelyeknek a pártpolitikán felül kellene állnia.

– Ez a meccs Európában tovább folyik, és az alaptörvény-módosítás olyan biztos pont, amellyel kitámaszthatjuk a lábunkat – ezzel a futballhasonlattal írta körül a mostani alaptörvény-módosítás és az európai előírások viszonyát Szájer József. A fideszes európai parlamenti képviselő tegnapi tájékoztatóján kifejtette, azért is fontos a magyar alaptörvényben rögzíteni az alkotmányos identitás fogalmát, mert még most is jelentős „hadállásai” vannak Európában annak a pozíciónak, miszerint be kell engedni és szét kell osztani migránsokat. „Most tehát egy európai vita részesei vagyunk” – összegezte a helyzetet.

Szájer József arról beszélt ezután, hogy az alapkérdésekben Magyarország ragaszkodik nemzeti szuverenitásához, amelyről a csatlakozáskor nem mondtunk le. Arról szólt ugyanis a 2004-es uniós csatlakozás, hogy az ország a szuverenitás körébe tartozó kérdések egy részét más tagállamokkal közösen gyakorolja, de ezeknek korlátja a nemzeti szuverenitás, illetve az ehhez tartozó kérdések. – A nemzeti és az uniós hatáskörök kérdése „mozgó célpont” – ismerte el a képviselő, aki többször is utalt a német alkotmánybíróság korábbi döntésére, amely bizonyos alapkérdésekben kimondta, hogy az uniós jogalkotás nem írhatja felül a nemzeti jogot.