Több mint négy évvel ezelőtt lépett hatályba a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény, amely kimondja: „A szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be.” Ennek ellenére a civil szervezetek bírósági adatbázisa szerint a mai napig működik az 1989. június 30-án bejegyzett Lukács György Alapítvány. Lukács 1919-ben a Tanácsköztársaság helyettes közoktatásügyi népbiztosa volt, és a tömeggyilkosságokból is kivette a részét. Történelmi tény, hogy a Vörös Hadsereg politikai biztosaként Poroszlón nyolc embert agyonlövetett. A második világháború után a kommunista rezsim egyik politikai ideológusa volt, kulcsszerepe volt több filozófus és író – Hamvas Béla, Kerényi Károly, Prohászka Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor – elhallgattatásában, tönkretételében. E tetteit az sem menti, hogy később tagja volt a második Nagy Imre-kormánynak, és a forradalom vérbe fojtása után rövid időre letartóztatták – hiszen hamar megbékélt Kádárékkal, és 1967-ben belépett az MSZMP-be.
Ennyiből is kitűnik, hogy Lukács György vezető szerepet vállalt a 20. század egyik önkényuralmi rendszerének „megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában”. Ám az említett törvény azt is kimondja, hogy kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni. Az MTA idén összefoglaló jelentést adott ki a témában. Ebben a következőket írta: „Lukács György kétségtelenül részt vett a kommunista rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában.” Bár a jelentés a közterületi elnevezésekkel összefüggésben vizsgálta Lukács – és még több tucat másik személy vagy kifejezés – használhatóságát, és mondta ki, hogy nem nevezhető el róla közterület, a dokumentumban foglaltak érvényesek a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) elnevezéseire is. Mindez azt jelenti, hogy az MTA állásfoglalása alapján Lukács György nevét nem viselheti sem alapítvány, sem közterület.
Lapunk megkeresésére Bagoly Bettina, a budapesti székhelyű civil szervezetek törvényességi felügyeletét ellátó Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta: nem folytatnak törvényességi ellenőrzési eljárást az alapítvány ügyében. A törvénytelen állapot megszüntetése érdekében lapunk közérdekű bejelentést tett a főügyészségen, amelyben azt kértük, indítson törvényességi ellenőrzést. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Agárdi Péter, az állami rádió korábbi MSZP-s delegálású elnöke, tagja például Ripp Zoltán történész.
A héten megírtuk: a Fejér Megyei Főügyészség nemrég már kezdeményezte a Hóman Bálint Alapítvány nevének megváltoztatását, mivel az MTA-jelentés szerint a volt kultuszminiszter szerepet vállalt diktatórikus rendszer működtetésében.
