Noha nemrég még arra készült, hogy névadója születésének századik évfordulójára szobrot állít, kevesebb mint egy évvel később a Hóman Bálint Alapítvány létezése is veszélybe került. A múlt év végén a Tett és Védelem Alapítvány beadvánnyal fordult a Fejér Megyei Főügyészséghez arra hivatkozva, hogy a magyar törvények alapján szerintük egyetlen alapítvány sem viselheti olyan személy nevét, aki tevőlegesen részt vett a 20. századi önkényuralmi rendszerek működtetésében, kiépítésében vagy fenntartásában. A hatóság a beadvány nyomán a Székesfehérvári Törvényszékhez fordult azt kezdeményezve, kérjenek az ügyben állásfoglalást a Magyar Tudományos Akadémiától. Ez meg is történt, az MTA tulajdonképpen igazat adott a Tett és Védelem Alapítványnak, azaz úgy ítélte meg, a Hóman Bálint Alapítvány nem felel meg a hatályos törvényi rendelkezéseknek, mivel valóban olyan személy nevét viseli, aki a 20. századi önkényuralmi rendszer megalapozásában vezető szerepet játszott. Az állásfoglalás birtokában a bíróság hiánypótlási felhívással fordult a Hóman Bálint Alapítványhoz egyebek közt arra kérve a testületet, változtassa meg nevét. Ez azonban máig nem történt meg. Ugyanakkor az alapítvány is szeretett volna bejegyeztetni a bíróságon bizonyos változtatásokat – úgy tudjuk, ezek az alapítvány tagságának összetételét érintik –, a Székesfehérvári Törvényszék azonban a napokban a kérelmet nem jogerősen elutasította.
A döntés indoklásában nyomatékosították, hogy előbb az alapítványnak kell eleget tennie a bíróság korábbi hiánypótlási felhívásának. Azaz patthelyzet alakult ki. A törvényszék lapunknak küldött tájékoztatójában ráadásul azt is írta, amennyiben a határozat jogerőre emelkedik, az ügyész törvényességi ellenőrzési eljárás részeként akár kezdeményezheti az alapítvány megszűnésének külön bírósági eljárásban való megállapítását.
A történész-politikusról elnevezett alapítvány Székesfehérváron állította volna fel Hóman Bálint szobrát tavaly decemberben. A kezdeményezéshez önkormányzati és állami támogatást is kaptak, viszont időközben egyre többen, így például civilek, akadémikusok és diplomaták is támadták az ötletet itthon, sőt a tengerentúlról is. A kormány több tagja és Orbán Viktor miniszterelnök is elhatárolódott a kezdeményezéstől, így noha az emlékmű elvileg elkészült, végül nem állíthatták fel. Az alapítvány vállalta, hogy gyűjtést szervez, amelyből visszafizeti a város és az állam támogatását. Úgy tudjuk azonban, ez a mai napig nem történt meg.
