Visszaesett a részvételi kedv a kvótareferendumon

A Publicus Intézet friss kutatása szerint a népszavazás érvényessége erősen kérdéses.

MNO
2016. 10. 01. 9:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, szeptember 24-e és 28-a között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a kvótanépszavazás megítélését és a pártok támogatottságát.

Az eredményből kiderül, hogy egy héttel ezelőtti kutatásukhoz képest 8 százalékponttal csökkent a kvótanépszavazáson való részvételi hajlandóság, így most a megkérdezettek 46 százaléka ígéri biztosra a részvételét. A biztos szavazók körében a kvótát támogatók aránya 5 százalék, az érvénytelenül szavazóké 3.

A Publicus Intézet megjegyzi: a részvétel a legnehezebben mérhető szándék, és általában többen jelzik részvételüket annál, mint akik végül el is mennek. Így jelenleg a népszavazás érvényessége erősen kérdéses.

Az összes megkérdezett körében mindössze 6 százaléknyian terveznek a kvóták mellett szavazni, és az összes megkérdezett közel kétharmada, 64 százaléka a kvóták ellen voksolna.

Az elmúlt egy hónapban kvótapártiból érvénytelen szavazóvá lett választópolgárok többsége az utolsó pillanatban már nem változtatott álláspontján, arányuk 9 százalék – olvasható a közleményben.

A biztos szavazók körében már csak a megkérdezettek 5 százaléka kvótapárti, és 3 százalékra csökkent az érvénytelenül szavazni szándékozók aránya. A részvételüket biztosra ígérő, de szavazási irányában még bizonytalan 18 százaléknyi szavazó – ha egyáltalán elmegy – várhatóan nem fogja érdemben felborítani az arányokat, így szavazók várhatóan 90 százalék feletti arányban fogják elutasítani a kvótát, írja kommünikéjében a Publicus.

A kampány hatására növekedett a szavazói aktivitás, és az egy hónappal ezelőtti kutatáshoz képest érdemben csökkent a bizonytalanok aránya. A Fidesz szavazóinak száma az elmúlt négy hónap kampánya alatt folyamatosan, így az utóbbi egy hónapban újabb 1 százalékponttal, 26 százalékra növekedett. A párt támogatóinak aktivitása ebben a hónapban is nőtt, rájuk van leginkább hatással a népszavazási kampány.

Az MSZP támogatottsága a múlt havi apró visszaesés után 1 százalékponttal, 12 százalékra nőtt, a Jobbik támogatóinak aránya az elmúlt két hónapban mért mélypontjáról 1 százalékpontot elmozdulva 11 százalékot mutat. A Publicus szerint a nemzeti párt támogató továbbra is a legkevésbé aktívak, csupán 56 százalékuk menne el szavazni, és meglehetősen nagy a párthoz lazán kötődők aránya.

A többi párt megítélése is némileg változott. Az LMP a múlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is 3 százalékon áll. A DK támogatóinak száma 1 százalékpontot növekedve 4 százalék. Az Együtt támogatottsága ebben a hónapban elérte az 1 százalékot, és ez most először sikerült a Kétfarkú Kutya Pártnak is. A PM és a MLP támogatóinak az aránya ebben a hónapban sem érte el az 1 százalékot. Mindezek következtében a bizonytalanok aránya e hónapban érdemben, 5 százalékponttal 41 százalékra csökkent.

A Publicus szerint a kvótanépszavazási kampány tehát a célegyenesébe fordulva valamennyire felrázta a szavazókat, ám érdemi változásokat nem ért el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.