Egyértelműnek tűnik mind a négy új alkotmánybíró esetében a politikai-ideológiai irányultság, még akkor is, ha egyébként valamennyien alkalmasnak látszanak arra, hogy végül jó alkotmánybírók legyenek – beszélt e témáról lapunknak a keddi parlamenti szavazás, illetve az AB négy új tagjának és elnökének megválasztása után Lattmann Tamás.
Az egyes jelöltekkel kapcsolatban a jogász kifejtette: Schanda Balázs – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője, a szakterülete pedig az állam és az egyház viszonya – egyértelműen konzervatív szemléletű bíró lesz. Úgy gondolja, önmagában nem baj, ha lehet tudni, hogy fontos jogi kérdésekben mi az álláspontja egy bírónak, és Schanda Balázs szakmailag abszolút korrekt jelölt. Személye ugyanakkor azért válhat érdekessé – emlékeztetett Lattmann –, mert annak idején az alaptörvény szövegezésénél volt szándék a KDNP részéről arra, hogy az abortusztilalmat alaptörvényi szintre emeljék, ám ettől végül a megfelelő társadalmi támogatottság hiányában elálltak. Miután ezt a kérdést „függőben” hagyták, most könnyen elképzelhető, hogy épp Schanda Balázs lesz az, akire az ezzel kapcsolatos kérdéseket szignálják, a területnek tehát ő lehet az előadó bírája. Ezzel pedig az abortusztilalom kérdését ha nem is közvetlenül, az alaptörvénybe írva, de közvetett módon – visszahozhatják a kormánypártok. „Könnyen elképzelhető egy ilyen trükk” – fogalmazott ennek kapcsán.
Horváth Attiláról – a Morvai Krisztina által alapított Civil Jogász Bizottság korábbi tagjáról, akinek szakterülete a történeti alkotmány – kifejtette: róla azért nehéz megállapítani, hogy milyen alkotmánybíró lesz, mert nem foglalkozott konkrét alkotmányjogi problémákkal. Kiváló jogtörténészről van szó, de ez alapján nehéz megmondani, hogy bíróként milyen döntéseket fog hozni. „Ideológiai függetlenséggel ő sem vádolható” – fogalmazott Lattmann.
– Kevés olyan, általam ismert ítéletet hozott kúriai bíróként, amivel egyet tudok érteni – ezt már Marosi Ildikóval kapcsolatban fejtette ki a jogász, utalva arra, hogy korábban több, az úgynevezett „rendszerbontó népszavazással” kapcsolatos ügyben ő járt el. A jelenleg is alkotmánybíró Szívós Máriához hasonlóan szerinte Marosi Ildikó esetében sem lehet elhessegetni azt a gondolatot, hogy „jutalomkinevezésről” van szó. (Más forrásaink viszont arról beszéltek, hogy Marosi eddigi bírói ítéleteiből egyáltalán nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy szolgálatot tett volna a Fidesznek.)
Szabó Marcelt – 2012 óta a jövő nemzedékekért felelős ombudsmanhelyettes – Lattman Tamás az LMP jelöltjének tartja, szerinte épp az ő személye miatt jött létre az alkalmi koalíció a kormánypártok és az ökopárt között.
– Az alapvető irány nem fog változni az új alkotmánybírók megválasztásával – ezt már Lövétei István alkotmányjogász mondta a Magyar Nemzetnek. Emlékeztetett, hogy amikor a balliberális többség választotta az alkotmánybírákat, akkor nyilván olyanok kerültek be a testületbe, akik azt az értékrendet hordozták. 2010 után viszont már olyan bírók érkeztek, akik az éles emberi jogi szempontokat hátrébb sorolták a kormány működéséhez szükséges döntésekhez képest.
Arra a keddi parlamenti szavazás idején több, az új bírókat nem támogató képviselő is felhívta a figyelmünket, hogy a bírók „jók”, szakmailag nem lehet kifogásolni őket. A parlamenti szavazás után egyébként Horváth Attila a többi között arról beszélt lapunknak, nem szabad azt mérlegelni, hogy egy adott kérdés politikai szempontból hogyan közelíthető meg, és ő nyugodt, építő munkát szeretne végezni alkotmánybíróként.
