Hangulatjavító hatású lehet a nyugdíjemelés

Jelentősen csökkentheti a 2018-as protestszavazatok számát Orbán Viktor kormányfő bejelentése.

A bér-, illetve a nyugdíjemelés lehet a 2018-as választási kampány központi eleme, éppen úgy, ahogy korábban például a rezsicsökkentés vagy a devizahitelek rendezése volt – ezt mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus azután, hogy Orbán Viktor kedden bejelentette: jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak (az eredetileg 0,9 százalékos mértéket növelték meg). Emellett még az idén minden nyugdíjas kap tízezer forintnyi Erzsébet-utalványt.

Kiszelly Zoltán szerint ez egyértelműen hangulatjavító, bizalomépítő intézkedés, amely a nyugdíjasokat célozza meg, és arra jó, hogy csökkentse a 2018-as választásra a protestszavazatok számát. Mint mondta, a most bejelentett nyugdíjemelés részben a realitásokról szól, hiszen felminősítették az országot, a költségvetésben többlet van, és ha a bérek jelentősen emelkednek, akkor az időseknek is kell adni, hiszen ők is viselték korábban a terheket. Ha pedig jövőre is hasonló mértékű emelés, illetve pluszjuttatás mellett dönt a kormány, az szerinte nem lesz kampányízű, hiszen nem mondhatják az idősek, hogy csak a választási év előtt kezdődött el az osztogatás. – Az átlagnyugdíjakat tekintve a mintegy havi kétezer forintos emelés és az egyszeri, tízezer forintos többlet ha nem is tűnik jelentősnek, valójában „tétel” az időseknek – tette hozzá.

A miniszterelnök keddi bejelentésében utalt rá, hogy mint minden év végén, szükség esetén 2017 novemberében is korrigálják majd a nyugdíjakat. – Ha ugyanis az infláció magasabb a tervezettnél, akkor a nyugdíjasokat pénz illeti meg – magyarázta. A lapunknak nyilatkozó szakértők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a jegybank már a nyáron 2,4 százalékos pénzromlást jelzett jövőre. (A jelentős béremelések miatt ez akár még magasabb is lehet.) Így ha jövő novemberig csak 1,6 százalékos emelést kapnak a nyugdíjasok, akkor alig fél évvel a választások előtt kell majd korrigálni, és így – az átlagnyugdíjakat számítva – újabb 10, vagy akár 15 ezer forintot kaphatnak a nyugdíjasok, hiszen a korrekciót januárig visszamenőleg kell elvégezni.

A nyugdíjak mértéke és értékállósága mindig központi helyen volt a kampányokban, hiszen csaknem kétmilliós, ráadásul az átlaghoz képest aktív szavazói rétegről van szó. Az egymást váltó kormányok ezért is igyekeztek mindig odafigyelni erre. A még a 90-es évek elején bevezetett, bérkövető nyugdíjemelést ezért váltotta fel később az úgynevezett svájci indexálás, amikor már nemcsak az inflációt, hanem a reálkereset-növekedést is figyelembe vették a nyugdíjemelésnél. Ezt végül 2011-ben törölte el az előző Orbán-kormány. A szocialista–liberális kormány idején, 2003-ban, illetve az azt követő években bevezették a 13. havi nyugdíjat, amit végül a Bajnai-kormány 2009-ben törölt el, jelentős támadási felületet adva ezzel a Fidesz számára. A 2006-os kampányban a Fidesz még erre is ráígért, amikor 14. havi nyugdíjat helyezett kilátásba, de végül semmi nem lett belőle. Bevezették viszont 2011-től a nők esetében a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét, igaz, a férfiakra ezt egyelőre nem akarja kiterjeszteni a Fidesz, hiába szorgalmazzák ellenzéki pártok.

A nyugdíjtéma fontosságát jól jelzi, hogy a kedden bejelentett nyugdíjemelés után az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) is jelezte, szerintük nagyobb emelés járt volna a nyugdíjasoknak. A DK közleményében úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony az emelés, hiszen nem követi az inflációt, „amelyet a jegybank szándékosan alacsonyabbra mér a valóságos adatnál”. A Fidesz erre azzal reagált, hogy épp az a Gyurcsány Ferenc beszél, aki kormányzása alatt elvett egyhavi nyugdíjat az idősektől.

Az LMP is kevesli és megkésettnek tartja a jövő évi 1,6 százalékos nyugdíjemelést, valamint a fejenkénti tízezer forintos Erzsébet-utalványt. Schmuck Erzsébet frakcióvezető rámutatott: a jegybanki alapítványok megszüntetésével nyert 250 milliárd forintból például akár havi százezer forintnyi utalványt is adhattak volna az időseknek.

– A most 28 500 forintos nyugdíjminimumot nyolc éve nem emelték – erre hívta fel a figyelmet lapunknak a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Tóth Mihály úgy fogalmazott, hogy a korábbi svájci indexálás igazságosabb volt, mint a mostani, inflációhoz igazodó rendszer, érdemes lenne az előbbit újra bevezetni. Emlékeztetett rá, hogy miközben a minimálbérek 15, illetve 25 százalékkal emelkednek, addig a nyugdíjak csak 1,6 százalékkal, így tovább nyílik az olló az aktív keresők és a nyugdíjasok között.

Jelenleg 120 ezer forint körül van az átlagnyugdíj, ám az idősek többsége ennél kevesebbet kap kézhez havonta. A 200 ezer forint feletti ellátásban részesülő nyugdíjasok aránya alig 5 százalék. 100 és 200 ezer forint közötti ellátást csaknem 800 ezren kapnak ma Magyarországon. A legnépesebb tábor az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjaké, több mint egymillió nyugdíjassal, és van csaknem 75 ezer idős, akinek az ellátása az 50 ezer forintot sem éri el.