Rendkívüli szenátusi ülést hívtak össze Veszprémben december 22-ére az egyetem vezetői, miután megismerték a kormánynak az agár-felsőoktatás átalakítására vonatkozó terveit. A Magyar Idők egy nappal később számolt be arról, hogy a kabinet tervei között egy központi agráregyetem létrehozása szerepel. A veszprémi Pannon Egyetem vezetését azonban ennél jobban érdekelték az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jegyzett stratégia őket érintő részletei.
A tervezet szerint ugyanis Európa egyik legrégibb mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, az 1797-től működő keszthelyi Georgikon – mai nevén a Pannon Egyetem Georgikon Kara – elveszítheti önállóságát, és a gödöllői Szent István Egyetem „telephelyeként” működhet tovább. A stratégia magállapításai szerint a felvételi létszámok romlanak, a képzőhely iránti kereslet csökken, a képzőhely fenntartása, fejlesztése „nem biztosított”, a kar működésének bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe szintén nem látszik lehetségesnek. Úgy tudjuk, január 6-án Palkovics László felsőoktatási államtitkár már személyesen tárgyalna a Pannon Egyetem és a Georgikon vezetőivel az intézmény sorsáról.
Nem csak Keszthelyen és Veszprémben aggódhatnak, a jelek szerint a kormány kemény kézzel nyúlna az agrár-felsőoktatás átalakításához. Bár a stratégia 16. oldalán egyebek között az olvasható, hogy a finanszírozási rendszer átalakításának alapelvei közé tartozik a fejlesztési források megoszlásának kiegyenlítése a régiók között, illetve a célzott EU-támogatások „egyensúlytalanságának kiegyenlítése”, alig egy oldallal később már a „koncentrált kapacitásokat kiszolgálni képes infrastruktúra” létrehozásáról írnak.
A 23. oldalon pedig már az intézményi átalakításokról olvashatunk, ahol egyértelműen a koncentrációt jelölik meg célként, és azt írják, „szükség van egy a képzési terület egészét lefedő, kutatásokat összehangoló, nemzetközileg versenyképes agráregyetemre”, erre pedig a stratégia szerint egyedül a Szent István Egyetem alkalmas – illetve egy teljesen újonnan létrehozandó Agrártudományi Egyetem. Kissé talányos, hogy a stratégia ezek után kimondja, hogy a hazai agrár-felsőoktatás átalakítását a Szent István Egyetem fejlesztése alapozza meg, így mindent ehhez kell igazítani, de az egyes intézmények önállóságának megtartása mellett.
A stratégia szerint a Georgikon mellett elveszítené önállóságát a Matolcsy György vezette jegybank érdekkörébe került kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kara is. Ezt is hozzácsatolnák a leendő Agrártudományi Egyetemhez. A lépést a kormány a meredeken eső hallgatói létszámmal, a minősített oktatók alacsony számával indokolja, valamint azzal, hogy „a kar erőforrásai és képzési rendszere nem alkalmas arra, hogy nemzetközi hallgatói, oktatói csereprogramokban, részképzésekben, közös képzésekben aktívan közreműködjön”.
Hasonló megállapításokat olvashatunk az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Agrártudományi és Vidékfejlesztési Karáról is, ebben az esetben is az „integráció, telephelyi erőforrásközpont” az Emmi javasolt verdiktje. A Nyíregyházi Egyetem szintén elveszítené önállóságát, csakúgy mint az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara, amellyel kapcsolatban a stratégia úgy fogalmaz, „javasolt áthelyezni a műszaki képzési területre”.
Komolyan aggódhatnak a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán is, mivel a stratégia megállapítja: jelenleg a képzőhely fenntartása, fejlesztése „nem biztosított”, az agrárprofil nem látszik bővíthetőnek, és csak jelentős külső forrás bevonásával lehetne az egyetemet nemzetközi kutatási programokba jobban bevonni. A humántárca ezért „strukturált feladatmegosztás melletti szakmai irányítást” javasol az intézmény esetében, ami a tevékenységek egy jelentős részének elvonásával járna, a formális önállóság megőrzése mellett.
Nem kell aggódnia a jelek szerint a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem, valamint a győri Széchenyi István Egyetem agrárkarán tanulóknak, dolgozóknak, ezek jó minősítést kaptak az Emmitől, és további önálló működésüket javasolják, stratégiai együttműködést kialakítva a majdani agráregyetemmel.
A stratégia szerint a gyöngyösi, a kecskeméti és a keszthelyi intézmények a Szent István Egyetem telephelyeként működnének tovább, a kaposvári agár kar pedig „strukturált feladatmegosztás” keretében kerülne kapcsolatba a gödöllői intézménnyel.
„Felháborítónak tartjuk, hogy a kormány a karácsony előtti napokban közöl a szakmával egy ilyen horderejű átalakítási tervet, nem sok időt adva a véleményezésre” – mondta a Magyar Nemzetnek Molnár Tibor, az Együtt elnökségi tagja. Az ellenzéki politikus levelet írt Manninger Jenőnek, Keszthely kormánypárti országgyűlési képviselőjének, amelyben arra volt kíváncsi, támogatja-e a kormányzati terveket. Elindítottak egy tiltakozóoldalt is. A képviselő rövid válaszában csak annyit írt, hogy Molnár levele „a politikai blog kategóriájába tartozik”, így nem akar reagálni rá, egyébként pedig foglalkozni fog a Georgikon jövőjével.
Úgy tudjuk, a Georgikon vezetői több tucat pontban kifogásolták a stratégia intézményüket érintő megállapításait, egyebek között megkérdőjelezték az összehasonlító felmérések módszertanát is, mondván, miközben a keszthelyi intézményben stabil az oktatók és a hallgatók létszáma, és a jelentkezőké is, ezeket a gyenge pontok közé sorolták, ellentétben más intézményekkel.
Lapunk megkereste Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármestert és a város kommunikációs referensét is, az automatikus válaszüzenet szerint jelenleg ügyintézési szünet van a városházán.
