Nem vittük színpadra a karcagi D. Sándorné történetét, személye csupán egy rövid időre jelent meg az áprilisban bemutatott műsorunkban – mondja a telefonba Szakályné Kollát Emese karcagi tanítónő. Mikor megtudja, hogy arra is kíváncsi vagyok, honnan tudta a fél város, hogy a hölgy Belize-ben tartózkodik, kijelenti, hogy nem kíván nyilatkozni. A nagy sikerrel előadott Gigantikus galaktikus őrület című műsorban Szakályné Kollát Emese alakította D. Sándornét, azaz „Bróker Marcsit”. A hírhedtté vált csaló neve a darabban Belizi Maranka volt, aki egy csillagkapun keresztül érkezett Karcagra testőrök kíséretében, és a köréje gyűlő törpéknek sok ígéretet tett!
A Györffy István Katolikus Általános Iskola Györffy Színtársulatának amatőr, de akár profikat meghazudtoló módon játszó tagjai között a pedagógusok mellett gyermekek, valamint szülők is találhatók. Van közöttük sebész főorvos, karbantartó, kamionos és vállalkozó is. Ellenségük a depresszió, inkább nevetni szeretnek. Tevékenységük tiszteletre méltó. Igyekeztek oldottan feldolgozni a Karcagon történteket, és remélik, hogy a nézők soraiban ülve senkinek sem okoztak rossz érzést – olvasható a helyi újságban a korábbi bemutató kapcsán. A tények ismeretében azonban nem lehet könnyű feladat úgy megjeleníteni „Marika nénit”, hogy az ne váltson ki indulatokat a károsultakból.
Tavaly áprilisban derült ki, hogy Karcagon, az OTP egykori fiókvezető-helyettese, D. Sándorné által vezetett Kun-Mediátor Kft. fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetéseikhez. Pedig az álomutazások mellett busás hozamot is ígért ügyfeleinek a karcagi Kun-Mediátor Kft. Utólag, a történtek ismeretében különösen ironikus, hogy a fiókjuk kirakatába a következő feliratot helyezték a cég szlogenjeként: Álom és valóság. Ez fordult rémálomba 2015-ben. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el korábban megtakarításaikat a társaságnál. D. Sándorné 15 éven keresztül forgatta a befektetők pénzét, volt, aki százezret, de volt, aki egymilliárd forintot bízott rá. És erre a forgatókönyvre senki sem gondolt.
D. Sándorné nyolc éven át önkormányzati tisztséget is betöltött: Karcag idegenforgalmi és külkapcsolati bizottságának volt a külsős tagja. Otthonosan mozgott a helyi politikában is. Fazekas Sándor, Karcag korábbi polgármestere, a jelenlegi agrárminiszter 2005-ben azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg a Kun-Mediátor Kft. bérleti jogviszonyát további öt évre az önkormányzat ingatlanjában. Így kedvezményesen, 750 forintos négyzetméteráron kapta meg D. Sándorné az ingatlant.
Az ügyben 2015 áprilisában, a piramisjáték összeomlásakor indult nyomozás. Ezerötszáz-kétezer ember helyezte el a pénzét a cégnél, az okozott kár a húszmilliárd forintot is elérheti. A letartóztatás elől – mint ismeretes – a cég tulajdonosa külföldre szökött. Olaszországból repült Amerikába, a Mercedes luxus terepjáróját a padovai reptér parkolójában hagyta, ahol az hosszú hónapokig állt gazdátlanul. Tartózkodási helye egészen a közelmúltig ismeretlen volt a hazai bűnüldöző hatóságok előtt. Nem úgy Karcagon. Nem csak az említett színdarab szerzői sejtették, hol bujkál Bróker Marcsi, a Facebookon létrehozott, több mint félezer károsultat tömörítő Kun-Mediator Károsultak zárt csoportjában is több olyan embert találtunk, aki városi pletyka szintjén már egy éve hallott arról, hogy a hölgy Közép-Amerikában, Belize-ben tartózkodik. Egyikük elmondta, hogy a hölgy eltűnését követően, ő már egy hónap múlva hallott arról, hogy Belize-ben bujkál. Később egy ügyvéd beszélt is mobiltelefonon D. Sándornéval, és ezt Karcagon nagyon sokan tudták. Sőt D.-nek offshore cége is volt Belize-ben.
– Marika néni Padovából New Yorkba repült a saját útlevelével. Ott átszállt a Miamiba tartó járatra, onnan pedig Belize-be repült. Szeptember 11. óta fokozott ellenőrzés van a reptereken, és ezt az utat nem tudta lenyomozni a magyar rendőrség? – hitetlenkedik az egyik névtelenül nyilatkozó. Szerinte politikusok pénzét is kezelte a társaság, ezért a szálak magas helyre vezetnek. Ezért húzódott el a hölgy elfogása, amely végül egy véletlen miatt következett be.
Belize egy negyed magyarországnyi kis ország 350 ezer lakossal a Karib-tenger partján, Guatemala és Mexikó szomszédságában. Az ország 1981-ben függetlenedett a brit gyarmatbirodalomtól. Mára kiderült, hogy D. Sándorné másfél nap alatt ott volt a közép-amerikai országban. Nem vitt magával sok pénzt, mindössze 4-5 millió forintot. Becslések szerint egyébként több mint száz magyar ingatlanforgalmi, kereskedelmi, és tanácsadói cégnek van belize-i érdekeltsége. Ez különös színt kap annak ismeretében, hogy odakint egy helyi ügyvédi irodán keresztül valaki, vagy valakik rendszeresen pénzt utaltak D. Sándornénak. Magyarország és Belize között a nemzetközi elfogatóparancs ellenére nincs kiadatási egyezmény. D.-né még sokáig bujkálhatott volna, ám a helyi újság, a The San Pedro Sun megszellőztette, hogy a nőt csalás miatt körözik. Csupán így került a hatóságok és a magyar nyomozati szervek látókörébe. Végül a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai kedden Magyarországra szállították, vele szemben a nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le. A rendőrség kezdeményezte az asszony előzetes letartóztatását, ez ügyben a napokban dönthet a bíróság. Karcagon örültek, hogy D. Sándornét elfogták, és hazahozták, hiszen így jobban bízhatnak abban, hogy egyszer majd kártalanítják őket. Kérdés az, hogy D.-né fog-e beszélni. Van, aki Welsz Tamás esetét is felemlíti, aki sokat tudott, és egy rendőrautóban lelte halálát... A hivatalos jelentés szerint öngyilkos lett.
A karcagi Rideg László, akinek néhány millió forintja bánja a történteket, elmondta: tud olyan esetről, amikor néhány százezer forint elvesztése tönkretett egy családot, és olyanról is, akinek hatszázmillió forintja bánja, viszont a csikkzsebéből kirázta ezt a veszteséget. Szerinte Marika néni nem zugbróker volt, hanem komoly közéleti személyiség, kulturális eseményeket szponzorált. Sokan úgy gondolják, hogy ezt a piramisjátékot külső segítség nélkül nem lehetett volna hosszú éveken át fenntartani. D.-né stróman, akinek egyedül kellene elvinnie ezt a balhét, miközben mások álltak mögötte.
Mint arról korábban beszámoltunk, december elején Lukács László György (Jobbik) írásbeli kérdésében arra várt választ a legfőbb ügyésztől, hogy meddig húzódik a karcagi Kun-Mediátor-ügyben a nyomozás? Polt Péter a válaszában jelezte, hogy eddig összesen 793 sértettet hallgattak ki tanúként. A még ki nem hallgatott sértettek közül 6 külföldi állampolgárt és 3 életvitelszerűen külföldön élő magyar állampolgárt írásban akarnak kihallgatni, 3 sértett kihallgatására egészségi állapotuk miatt nem volt lehetőség. A sértetteknek okozott kár megtérülésének biztosításáért a nyomozóhatóság az ügyvezető és hozzátartozói, valamint az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságoknál lefoglalást, illetőleg zár alá vételt foganatosított, összesen 193 748 832 forint értékben. A legfőbb ügyész szerint a nyomozást várhatóan jövő április 14-én fejezik be. Hátravan még a sértettek egy részének meghallgatása, az igazságügyi könyvszakértő szakvéleményének, a kibocsátott megkeresések eredményének bevárása, a beszerzett adatok értékelése.
Mindenesetre meglepő, hogy Karcag lakossága hamarabb tudta meg, hol bujkál Bróker Marcsi, mint a hatóságok. Az is érdekes, hogy a több mint tíz évig működő piramisjáték részleteiről eddig alig derült ki valami érdemleges. Pedig mint azt a lapunknak nyilatkozó szakértők elmondták, a Magyar Nemzeti Bank és az érintett pénzintézetek rendelkeznek olyan adathalmazzal, melynek átfésülésével ki lehetne deríteni, hogy milyen útvonalakon áramlottak ki a pénzek a Kun-Mediátorból. Megtudtuk azt is, hogy a karcagi hölgy 6-7 pénzintézetnél 25-30 bankszámlán kezelte a társasághoz befolyó összegeket. A pénzintézeteknek minden gyanús pénzmozgást jelenteniük kell a jegybanknak, de azoknak az utalásoknak is nyoma kell legyen, melyek senkiben nem ébresztettek gyanút. Elég, ha arra gondolunk, hogy bárki több évre visszamenőleg át tudja nézni a bankja honlapján, hogy milyen pénzmozgások voltak a számláján. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket feltettük a jegybanknak, de a cikk elkészültéig nem kaptunk választ. A kérdés tehát az, hogy az ügyészség az átutalásokat átnézve miért nem tudja felderíteni a hiányzó összegek útját. Ráadásul, mint kiderült, a bujkáló nő egy belize-i ügyvédi irodán keresztül folyamatosan kapott pénzeket. Márpedig ezeknek az utalásoknak is nyoma kell legyen valahol. Még abban az esetben is vissza kellene tudni fejteni a szálakat, ha egy külföldön székelő pénzintézet számlájáról utalták ezeket az összegeket Belize-be. Manapság az ember jobban teszi, ha letakarja a számítógépe kameráját, ha biztos akar lenni benne, hogy senki nem kukucskál bele a magánéletébe. Tényleg előfordulhat a jelenkor digitalizált világában, hogy több milliárd forint szivárog el nyom nélkül a szigorúan ellenőrzött pénzügyi rendszer résein? Aligha.
Vannak olyan vélemények is, melyek szerint a hiányzó összegek nagy része azoknál a befektetőknél van, akik még idejében kivették a pénzüket. Persze a magas nyereséggel együtt. Ha valóban ez a helyzet, akkor azok személye lehet érdekes, akiknek – mesés ígéretéhez híven – valóban kifizette a kiemelt hozamot a Kun-Mediátor. Az átutalások között ezeknek a pénzmozgásoknak is nyomot kellett hagyniuk. A becsapott emberek tömege és a közvélemény kíváncsian várja, kiderül-e, kikhez vezetnek a szálak.
