Bár egy rendeletmódosítás többletmunkát ró a logopédusokra 2017. szeptember 1-jétől, a szakemberek kötelező minimális létszámát egyelőre nem emelték a pedagógiai szakszolgálatoknál – vette észre a Magyar Nemzet a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent módosításokból. Eddig ugyanis a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó logopédusokra vonatkozó – az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kiadott – rendelet alapján az ellátás keretében kellett elvégezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján kellett kezdeményezni további vizsgálatokat. Ez szeptember 1-jétől módosul, így már az ötévesek mellett a harmadik életévüket betöltött gyermekekre is vonatkozik majd a szűrési kötelezettség. Bár a rendelet előremutató, érthetetlen, hogy a szaktárca miért nem döntött a szakemberek minimálisan kötelező létszámának emeléséről. Ez már csak azért is kérdéseket vet fel, mert a módosítás azt is tartalmazza: bár eddig a pedagógiai szakszolgálatoknál országszerte legalább 6026 főt kellett foglalkozni, ez jövő évtől 6307 főre nő. Ennek keretében megnőnek a korai fejlesztéssel, illetve a pályaválasztási tanácsadással foglalkozó szakértők számának alsó korlátai, de a logopédusoké változatlan marad. Ugyancsak érinti a szakszolgálatokat, hogy az új évtől kezdve többféle szakvégzettségű pszichológus is részt vehet például a korai fejlesztést és gondozást vagy a nevelési tanácsadást érintő munkákban. A szakszolgálatok vezetőinek kötelező lesz rendszeresen találkozniuk Balog Zoltánnal, az Emmi miniszterével, ugyanis a „szakmai egységesség biztosítása érdekében” „a miniszter szakmai iránymutatásával főigazgatói munkaközösség” működik majd. Az utóbbi változást Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője úgy értékelte lapunknak: „ez megint csak annak a jele, hogy a miniszter mindenre rá akarja tenni a kezét”.
Ugyancsak újdonság, hogy ha egy gyermeket sajátos nevelési igényűnek (sni) ítélnek, akkor az adott iskola igazgatója a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni előrehaladású nevelést és oktatást engedélyezhet. Az egyéni továbbhaladás néhány kivétellel legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Ugyanakkor a súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető. Ezzel kapcsolatban Szüdi János arról beszélt: a módosítás pozitív irányú elmozdulást jelent, ugyanis enged a tantervi kötöttségeken. Ugyanakkor ez ellentétes a köznevelési törvénnyel, ahol csupán 10 százalékos eltérést engednek a kerettantervektől. Szüdi szerint a módosításban foglalt rugalmasságra nem csak az egyébként növekvő számú sni-s gyermekek, hanem minden diák esetében szükség lenne.