Annak a kormányzati támogatásban részesülő szakmai egyesületnek a véleményére hivatkozva igyekezett megvédeni Rétvári Bence az állami fejlesztésű történelematlaszokat, amelynek bemutatkozó konferenciáján ő maga mondott nyitóbeszédet – vette észre a Magyar Nemzet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára a napokban reagált írásbeli válaszban az LMP-s Ikotity István kérdésére. Az ellenzéki politikus többek közt arra volt kíváncsi, hogy az Emmi miért nem engedélyezi a szabad atlaszválasztást a történelemérettségin. A kérdés apropója az volt, hogy a Történelemtanárok Egylete (TTE) januárban petíciót indított annak érdekében: újra tegyék lehetővé a szabad tankönyv- és a szabad atlaszválasztást. A TTE több szakmai kifogást is megfogalmazott az állami atlasszal kapcsolatban.
A szakemberek szerint probléma, hogy a kiadvány „nem tartalmaz fokbeosztást, helységnévmutatót, kronológiát, valamint szinte olvashatatlanul apró betűket, halvány színeket használ, és csak részben alkalmas a forrás- és tevékenység-központú oktatásra”. Bár a régebbi atlaszok még az idei május–júniusi érettségi időszakban használhatók, ősztől már nem. Bár a történelemtanárok petícióját eddig közel 4900-an írták alá, Palkovics László oktatási államtitkár azt írta a TTE-nek, nem tartják indokoltnak a használat meghosszabbítását.
Rétvári Bence szerint az új kísérleti középiskolai taneszköz megfelel az érettségi követelményeknek. Ráadásul – mint az államtitkár kifejtette – mivel a tanulók nem egy konkrét atlasz használatát tanulják meg, hanem a térképolvasás képességét, ezért az érettségi vizsgán nem jelent hátrányt, ha tanulmányaik során másik atlaszt használtak – írta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a taneszközt a kísérleti fázist követően az előző és az idei tanév tapasztalatai nyomán át fogják dolgozni, és továbbra is online, ingyenesen elérhető lesz a Nemzeti Köznevelési Portálon.
Rétvári ezután a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének (TSZE) állásfoglalásával próbálta súlytalanná tenni az évtizedek óta működő, szaktanárokat tömörítő TTE szakmai érveit. A frissen létrehozott szervezet – a kormányzati állásponttal megegyezően – arról értekezett, hogy az állami atlaszok jelen változatai „végső soron alkalmasak” érettségi segédletnek. – Tehát az atlasz használhatóságának teljes megkérdőjelezését hisztériakeltésnek kell minősítenünk – közölték.
A TSZE tavaly februárban alakult, és honlapjuk szerint megalakulásuk legfőbb oka az volt, hogy „napjainkra az oktatással kapcsolatos kérdések teljesen átpolitizálódtak”. Így szerintük bármilyen konkrét probléma is vetődjön fel, az érdemi megoldás helyett politikai szempontok határozzák meg az egyes véleményeket. Ezzel szemben ők bevallásuk szerint „szakmai és objektív módon kívánnak közelíteni a történelemoktatás és a történettudomány kérdéseihez”. Ennek a célkitűzésüknek ellentmondani látszik, hogy tavaly októberi bemutatkozó konferenciájukon mintha többségben lettek volna a kormányzati állásponthoz közeli szereplők. Előadást tartott például Rétvárin túl Maruzsa Zsoltán, a Fidesz–KDNP-kormány volt helyettes államtitkára, aki jelenleg az Oktatási Hivatalt vezeti, illetve az állami tankönyvfejlesztésekért felelős, azóta már szétdarabolt Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) vezető Kaposi József. Emellett az OFI egyik vezető szerkesztője az állami új generációs történelemkönyvekről értekezett.
Egyébként az egy éve alakult TSZE honlapján az állásfoglalások között egyelőre csak az állami tankönyvekkel kapcsolatosat találni. Szintén nem elhanyagolható tény, hogy a TSZE – a kormányzati portálra feltöltött dokumentum szerint – több mint 6,2 millió forint állami támogatásban részesült 2016. évi működésére. Érdekes párhuzam, hogy míg Rétvári a nemrég alakult TSZE véleményére mértékadóként tekint, addig Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az 1989-ben alapított TTE-t az „álcivil” szervezetek között emlegette múlt hónapban. Utóbbira a TTE úgy reagált: működésük számadatai bárki által megtekinthetők, szerintük viszont inkább a a szakmai kérdésekről kéne beszélni.
