Egyre fontosabb a fiatalok számára a magyarsághoz fűződő viszonyuk – erről beszélt lapunknak Bauer Béla szociológus a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 hétfőn megjelent gyorsjelentése kapcsán. A kutatásban részt vevő szakember szerint a korábbi évekhez képest ugyancsak fontos változás, hogy sokkal pozitívabb a fiatalok jövőképe, illetve erősebben kapcsolódnak a családjukhoz. Emellett jelentős szempont az is, hogy a fiatalok kommunikációjában egyértelműen az online tér lett meghatározó. Az eredményekből az is látszik, hogy bizonyos fogalmak már mást jelenthetnek számukra, mint korábban: például látványosan szorosabb lett a demokráciához fűződő viszonyuk. Így a vizsgálat eredményei szerint míg négy éve csak a fiatalok negyven százaléka állította, hogy a „demokrácia minden más politikai rendszernél jobb”, tavaly már 55 százalékuk vélekedett így.
Ám ennek – illetve a többi eredménynek – a mélyebb értelmezéséhez még több időre van szükségük a kutatóknak, így a részletesebb elemzések feltehetően 3-5 hónap múlva lesznek elérhetők.
Bauer Béla hangsúlyozta: a kutatás megállapításai nem fejlődést vagy visszafejlődést jeleznek, hanem társadalmi folyamatokat mutatnak.
A 2000 óta négyévente lefolytatott, kormányzat által megrendelt felméréshez tavaly nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15–29 éves fiatalt kérdeztek meg. A humán tárca által prezentált eredmények szerint a mai fiatalok tehetségesek, nagyobb bizalommal fordulnak a jövő felé, fontos nekik a család, a közösséghez és a nemzethez tartozás. Bár 2012 óta valamelyest nőtt a fiatalok érdeklődése a politika iránt, ugyanakkor azt is látni, hogy más közéleti témák jobban foglalkoztatják őket, mint a politikai kérdések.
A fiatalok többségéről az is megállapítható: liberálisok, jobboldaliak és mérsékelt gondolkodásúak. Ugyanakkor a lakosság életszínvonalát és hangulatát kritikusabban ítélik meg a jelentés szerint, mert 42-43 százalékuk romlást érzékelt e téren. Jelentős részük nem bízik a közintézményekben sem. Negyven százalékuk inkább, vagy egyáltalán nincs bizalommal az Országgyűlés iránt, míg ez az arány a kormánnyal szemben 44 százalék, a politikusok kapcsán pedig 57 százalék. Ugyanakkor a köztársasági elnökben közel 60 százalékuk bízik inkább, illetve teljes mértékben.
Nem meglepő módon a bizalom a családok iránt volt a legnagyobb. A résztvevők összesen 95 százaléka állította, hogy bízik családjában, míg a maradék 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább nem. Bár a megkérdezettek 73 százaléka egyedül álló volt, közel 30 százalékuk biztos abban, hogy szeretne házasodni, míg 56 százalékuk úgy véli, a gyermekvállalás teljes mértékben növeli az emberek boldogságát.
Ugyanakkor az ifjúságkutatás is foglalkozott a fiatalokat érintő problémákkal. Mint kiderült, a résztvevők majdnem fele szerint a legnagyobb problémát az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság és az elszegényedés jelentik a korosztálynak, ami hasonló eredmény mint 2008-ban és 2012-ben. További problémának látják a bizonytalanságot, a céltalanságot, a drogokat, az alkoholt, a munkanélküliséget, a bűnözést és a kiszámíthatatlan jövőt.
Utóbbi kérdés egy szintén tegnap nyilvánosságra hozott kutatásban is hangsúlyos volt. Az SOS Gyermekfalvak felmérése (lásd grafikánkat) szerint ugyanis az általuk megkérdezett ezer középiskolás gyermek csaknem 70 százaléka aggódik a jövőjéért. Míg a magukat gazdagnak mondó családok gyerekei közül minden harmadiknak vannak csak ilyen félelmei, a szegények között ez az arány 81 százalék, de egy átlagosan élő magyar család esetében is a gyerekek 73 százaléka aggódik – írták. A kutatás arra is felhívta a figyelmet, összességében a fiatalok közül minden negyedik-ötödik elégedetlen magával.
A gyermekeket segítő szervezet vizsgálatának további eredménye, hogy a megkérdezett fiatalok tizede élne külföldön. Az állami ifjúságkutatás ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban azt állapította meg: a fiatalok kétharmada kizárólag Magyarországon képzeli el a jövőjét, ám egyharmaduk hosszabb-rövidebb ideig dolgozna vagy tanulna külföldön. Akik elhagynák az országot, azok legnagyobb részét a jobb megélhetés, a tapasztalatszerzés és rossz anyagi körülményeik motiválnák.
A legtöbb ifjú felnőttet a családjukhoz (71 százalék), a barátaikhoz (51 százalék), illetve a hazájukhoz (45 százalék) való ragaszkodás tartja vissza attól, hogy elmenjenek. Egyébként nemcsak a külföldi élet nem vonzza a fiatalok többséget, de az önálló vállalkozás indításának lehetősége sem. Ugyanis a megkérdezettek több mint 60 százaléka arról számolt be, nem tartja valószínűnek, hogy saját vállalkozást vagy startup céget indít az elkövetkezendő két-három éven belül.
