„Itt suhant el Orbán Viktor a golyóálló autóján”

A Ligetvédők három csoportban őrködnek, nincsenek sokan, de a céljuk közös a „szegények közparkjában”.

A liget szent – hirdetik a járdára fújt betűk. Hétköznap délelőtt ha nem is szent, de érintetlen arcát mutatja a Városliget. Kutyaiskolások a napozódombon, lábtengózók a Churchill sétány mögötti pályákon, kocogók mindenütt. Csak a zöldre festett OSB-lapokkal eltakart, félig elbontott Petőfi Csarnok felől hallatszik a gépek zúgása és a bomló falak robaja, ennyi ront bele a madárcsicsergős közparki idillbe. A markolók hétfő hajnalban érkeztek, a táborozó ligetvédők megpróbálták megakadályozni a bevonulásukat, az egyik gép kanalával fejbe vert egy tiltakozó aktivistát. Az eseten felháborodtak a tüntetők, de mostanra mintha már túl lennének az incidensen a sokat látott, folyamatos váltásban tüntető demonstrálók.

Napszemüveges nő mászik az eltakart Petőfi Csarnok sörkertje mellett felállított létrára, amely mellett felirat hirdeti: ingyen panoráma. Lejön a létráról, rágyújt, cigarettásdobozán is ott van a Ligetvédők kör alakú zöld logója. Megnézzük mi is az „ingyen panorámát”, a látvány lehangoló: mintha tornádó tépázta volna meg a sörkertet, máshol halomba hordott betontörmelék áll. A Ligetvédők jurtával és Béke feliratú, szivárványos zászlajával ellátott tábora környékén álló fákon sárga szalagok. Ezzel jelzik a tiltakozók azt a 218 fát, mely biztosan áldozatául esik majd a Városliget felújításának.

Közben megérkezik egy idősebb úr, aki felháborodottan idézi fel a hétfő hajnali markolós esetet. Különösen az bosszantja, hogy a rendőrök szerinte „törvénytelenül biztosították a munkagépek bevonulását”. Azt magyarázza: nekik nem azzal van bajuk, hogy elbontják a Pecsát vagy a közlekedési múzeumot, hanem hogy egyrészt nem fákat ültetnek a helyükre, másrészt a „monstrumok”, melyek épülnek a most elbontottak helyén, további hatalmas károkat okoznak.

– Még az is lehet, hogy a környéken feljön majd a talajvíz, ha valóban megássák a tervezett, többemeletnyi mélységben húzódó alapokat, hiszen a Városliget területén mocsár volt egykor – indokolja, hogy miért akarják megakadályozni a projekt létrejöttét.

Mivel ottlétünkkor eggyel több markoló dolgozott, mint ahány tüntető állt a Pecsánál, rákérdezünk a Ligetvédők létszámára. Harmincan vannak körülbelül – mondja a hölgy –, de riasztás esetén akár több százan is kijönnének. Van egy koordinátoruk, aki rendes beosztást csinál, mint egy munkahelyen, kijelöli, ki lesz a „fősas”, vagyis az, aki végig figyel kint a helyszínen, és beindítja szükség esetén a riadóláncot. Ekkor derül ki, hogy a demonstrálók nem alkotnak homogén masszát, és nem csak a logisztika miatt vannak egymástól jelentős távolságra a télen-nyáron kint sátrazók.

Három csoportosulás küzd jelenleg ugyanis a múzeumi negyed ellen. Először is a Ligetvédők a Pecsánál. Ők azt hangsúlyozzák, hogy elutasítják a pártpolitikát. Az erzsébetvárosi önkormányzat képviselője, az LMP-s Moldován László is csak civilben van kint.

Az egykori Hungexpo épületeinek környékén tanyáznak a Ligetben Ligetvédők. Átnézünk hozzájuk: itt is zajlik az élet. Egyikük az éjszakai őrködést piheni ki egy szocreál fotelben szundítva, a másikuk – Szabó Gábor – a rendőrségre siet. Előtte elmondja nekünk, hogy ők sem direktben foglalkoznak pártpolitikával, csak hát úgy vannak vele, hogy mivel Magyarországon ma minden politika, a Liget ügye is, ezért nem neheztelnek senkire, aki a tüntetés során hangoztatja preferenciáját. Állítólag jobbikos is van köztük. Közben a rendőrségről érkezik Antal Nikoletta Henrietta, aki jót nevet a frissen kézhez kapott jegyzőkönyvön.

– Állítólag panasszal élek azért, mert hat órán keresztül nem kaptam enni és inni a fán, de ez nem igaz – mondja mosolyogva. Majd elmeséli, hogy ők többek között azért haragszanak a Ligetvédőkre, mert egyrészt „lenyúlta tőlük a brandet”, másrészt a közösen gyűjtött telefonos adatbázist is ők kezelik. Viszonyukat úgy foglalja össze, hogy „olyanok vagyunk, mint a testvérek: veszekedünk sok mindenen, de a cél közös”. Ami persze nem más, mint megakadályozni, hogy a „szegények közparkjából” múzeumi negyed legyen.

– Itt volt a múltkor Orbán Viktor. Itt suhant el az Olof Palme sétányon a golyóálló autójában. Biztos azt akarta megnézni, hogy kik miatt nem tud beköltözni a budai Várba – mondja Antal Nikoletta. A táborban még elsütnek pár orbános poént, majd átmegyünk az időkerékhez, ahol a Natura Egyesület verte fel sátrait.

Földi József – vagy ahogy a ligetvédők nevezik: az Ezredes – rögtön a beszélgetés elején tisztázza, hogy az ő táboruk politikamentes. Ők sárga szalagok helyett plüssállatokkal és szívekkel díszítik fel a kivágásra ítélt fákat, „hátha megtetszik a gyerekeknek”. Gyerekek nem, hajléktalanok viszont csatlakoznak a demonstrálókhoz. Az Ezredes nem így fogalmaz, hanem úgy, hogy „rengeteg olyan ember csatlakozik hozzánk és a többi táborhoz is, akiknek nincs hova menniük”. Hiszen a folyamatos jelenlétre berendezkedett ligetvédőknél minden van: az egyik adományfáról mesélt nekünk, a másik önellátóként definiálta magát.

A zsörtölődő kompániákban nemcsak az a közös, hogy szolidan sarazzák a többieket, és hogy nem kérnek a Városliget beépítéséből, hanem az is, hogy tartanak attól: hamarosan újra nagy mennyiségű, szabálytalanul bontott azbesztet szállítanak el innen. A hétfői markolós incidens után a Városliget Zrt. kiadott egy közleményt, melyben akkor már múlt időben nyilatkoztak a kérdésről. „A bontási terv része természetesen az épületben található kis mennyiségű azbeszt biztonságos kibontása és elszállítása is. Az azbesztmentesítéssel megbízott alvállalkozó az azbeszt szakszerű eltávolítását elvégezte, a hulladék elszállítását az engedélyezett lerakóra megkezdte.”

Ezzel szemben a Pecsánál ácsorgó Ligetvédők azt mondták, ez még nem történt meg, zsákokban állnak valahol a bontási területen a törmelékek. A Ligetben Ligetvédők azt idézték fel, hogy a Hungexpo elbontott épülete is tartalmazott azbesztet. Ezt teljesen szabálytalanul, nyitott teherautóban szállítottak el Fótra. Elmondásuk szerint hullottak a darabok a sztrádán a platóról. Az Ezredes is biztos benne, hogy volt azbeszt a falakban, amire a természet reakciójából következtet: hamarabb kezdték hullatni a bontás után a fák a lombjaikat, mint kellett volna.

Megkérdeztük volna az építésvezetőt is, de ő többszöri érdeklődésünket meglepő módon hárította el. A bontási területet őrző biztonsági őrrel azt üzente nekünk, hogy beszéljünk a Ligetvédőkkel, „nekik is van sajtósuk”. Az őr ehhez csak annyit fűzött hozzá mosolyogva – a Városliget Zrt. közleményével ellentétben jövő időt használva –, hogy szabályosan lesz elszállítva az azbeszt, zárt kocsiban.

A munka közben a háta mögött folytatódott tovább. Nyikorogtak a markolók, szállt a por, a közeli pályán tornaórát tartottak általános iskolásoknak. Futkároztak a kutyák, fotózkodtak a turisták, csóválták a fejüket a kisétáló környékbeliek.