Míg több európai uniós tagállam úgy látja, a bevándorlást humánusan és jól kell kezelni, addig Magyarország ellen akar állni a migrációs nyomásnak, ez pedig két, egymással szemben álló filozófia – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcs lezárását követően. A déli határon folyó, őrizetbevételeken alapuló módszer lényege szerinte az, hogy az unió területén kívül választjuk szét a menekülteket a gazdasági migránsoktól. Kiemelte, a bevándorlók idegenrendészeti őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással, ugyanis aki nem akarja megvárni az ügyének lezárását, az Szerbia irányába távozhat ezekből a központokból. „Vannak országok, akik nem kívánnak beengedni a migránsokat, nem kívánják megváltoztatni országuknak kulturális összetételét” – mondta. Mint azt kifejtette, ledöntünk egy tabut, átlépünk egy vonalat, amit más eddig nem, de nincs más lehetőségünk.
Voltak rendőri túlkapások
Összesen 44 esetben jelentettek fel rendőröket a déli határon elkövetett túlkapások miatt 2015. szeptember 1. és 2017. március 8. között, ezekből két esetben pénzbüntetésre ítélték az elkövetőket – derült ki a Legfőbb Ügyészség Magyar Nemzetnek küldött válaszaiból. A feljelentések túlnyomó többségét elutasították, öt esetben pedig még mindig nyomoznak.
A magyar határvédelemben részt vevő egyenruhásokat az utóbbi napokban számos kritika érte, mondván, több, Szerbiában megszólaltatott menekült panaszkodott a brutalitásukra, többeken verés vagy kutyaharapás nyomát lehetett felfedezni. Orbán minderről azt mondta: nem ismerünk Magyarország területén olyan esetet, amiben bárkinek bármi sérülése lett volna. Mint mondta, ezeket a sérüléseket Szerbiában regisztrálták, egyben megvédte a rendőröket és határőröket. A sajtótámadások arról szólnak, hogy elbizonytalanítsák a rendőröket és katonákat.
A miniszterelnök világossá tette a sajtótájékoztatón, hogy hazánk nem akar kétsebességes Európát. A legellenszenvesebb gondolatnak nevezte, hogy Európa mag- és perifériaállamokra osztódik, ennek ellenére pártolta azt az ötletet, miszerint bizonyos ügyek mentén tagállamok egy része összefoghat.
„Európa minden nehézség ellenére továbbra is a világ legjobb helye, s ennek a pozíciónak a megőrzése a cél” – mondta Orbán Viktor, aki a római szerződés aláírásának 60. évfordulója közeledtével elmondta: az európai kultúra, civilizáció és gazdaság a második világháború óta eltelt időszakban példátlan eredményeket ért el, és nem szabad elhallgatni, hogy Európa jó eséllyel pályázik arra a címre, hol lehet a világon a legjobban, legboldogabban élni. A magyar kormányfő ugyanakkor leszögezte: az uniós tagállamok jogai nem vonhatók el.
Varsó nem egyezik bele a „kétsebességes” Európába
Lengyelország sohasem fog beleegyezni „kétsebességes” Európába, ma az Európai Unió egységéről kell beszélni – jelentette ki pénteki brüsszeli sajtóértekezletén Beata Szydlo lengyel kormányfő. Kijelentette, hogy a visegrádi négyek minapi deklarációja alapja lehet az Európai Unió következő, római csúcstalálkozójáról kiadandó nyilatkozatnak, amelynek akkor van értelme, ha konkrét megoldásokat javasol, nem pedig csupán az együttműködés összefoglalását. (MTI)
Magyarország létrehoz egy monitorozó, nyomkövető bizottságot annak figyelésére, hogy romlik-e a magyarok helyzete Ausztriában az ott tervezett jogszabályváltozások hatására – tért rá a Bécs és Budapest közötti vitás kérdésekre a miniszterelnök. Orbán Brüsszelben kétoldalú megbeszélést folytatott Christian Kern osztrák kancellárral, és értésére adta, hogy ha Magyarország romlást tapasztal az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetében, „ezzel arányos helyzet fog bekövetkezni” a másik oldalon is. Hozzátette, Magyarország uniós fórumokon is fel fog lépni annak érdekében, hogy az osztrák helyzet térjen vissza az uniós jog keretei közé. A magyar miniszterelnök hangoztatta: egyetértettek abban, hogy el kell kerülni az általános kapcsolatromlást a két ország között, és a konfliktusokat az adott témára kell korlátozni.
Donald Tusk előző napi újraválasztása az Európai Tanács élére Orbán szerint Magyarország számára Európa működőképességéről szólt, nem pedig egyik vagy másik tagállamról. Tudomásul kell venni, hogy az európai politika pártpolitikai alapon működik, márpedig a magyar kormányzó pártok – a kereszténydemokraták és a Fidesz is – az Európai Néppárthoz tartoznak, ezért annak egyetlen jelöltjét támogatta Magyarország – fogalmazott Orbán.
Mint mondta, „mindent megtettünk, hogy ésszerű kompromisszumra jussunk”, ez azonban olyan csata volt lengyel részről, amely nem megnyerhető. Hozzátette, akkor is bele kell nyugodni a döntésbe, ha van olyan tagállam, amely számára ez nem fogadható el.
A mostani döntés nem befolyásolja a lengyel–magyar szövetséget, továbbra is szilárdan kiállunk Lengyelország mellett a méltánytalan támadásokkal szemben – szögezte le a kormányfő.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, a Soros György által támogatott szervezetek nyíltan jogszabálysértésre buzdítanak Magyarországon, Soros olyan célokat tűz ki, ami ellentétes 3 millió ember és a törvényhozás akaratával. Szerinte Soros bejuttatná a migránsokat Magyarország és az Európai Unió területére.
Orbán egyben nehezményezte, hogy nincs megfelelő európai uniós Balkán-stratégia, nem bővítünk. A bővítési perspektíva hitelét vissza kell állítani a Balkán stabilitása érdekében, hiszen Szlovénia, majd Horvátország csatlakozásának példája korábban képes volt stabilan tartani a térséget. Kijelentette ugyanakkor: az Európai Unió „frászt kap” a bővítés gondolatától.
