A kormány 45 milliárd forintot fordít az elkövetkező időszakban iskolai informatikai fejlesztésekre – mondta az oktatási államtitkár pénteken a LIGA Szakszervezetek fővárosi szakmai konferenciáján pénteken. Palkovics László beszámolójából az is kiderült, hogy ezt az összeget kizárólag a vidéki iskolák között osztanák fel. A tanárképzés során szintén szeretnék beépíteni ezeket a kompetenciákat, hogy a pedagógusok is lépést tartsanak fejlesztésekkel.
Az államtitkár hozzátette, eddig még nem döntöttek a kilenc évfolyamos iskoláról, sem a középiskolai felvételik átalakításáról – a kabinet csupán egy tájékoztatót hallgatott meg a témában. Korábban Sipos Imre, az Emmi köznevelési helyettes államtitkára azt ígérte, az év végéig kiderül, hogy a kormány bevezetné-e a kilenc évfolyamos általános iskolát.
Palkovics László pénteken arról is beszélt, hogy Magyarország településszerkezete elaprózódott, és az iskolarendszert ehhez kell hozzáalakítani. Összegzése szerint
2010–2014 között mintegy kétszázezerrel csökkent az általános iskolások száma, a feladatellátási helyekből pedig 300-al lett több. Eközben az iskolarendszer nem segíti a hátrányos helyzetű gyerekek előmenetelét, a pedagógustársadalom pedig fokozatosan elöregedik.
Az oktatási államtitkár a PISA-eredményekkel összefüggésben kiemelte: az iskolák közötti különbség jóval nagyobb, míg az iskolán belül a gyerekek közti különbség jóval kisebb, mint az OECD-államokban. A felmérések eredményeiből az is látszik, nagyon nem mindegy, milyen családi háttérrel rendelkezik valaki, s az iskola feladata, hogy kompenzálja azt, amit a családok nem tudnak biztosítani – jegyezte meg. Ugyanakkor a kompetenciaeredmények szerint nem igaz, hogy a falvak kisiskoláiban ne lehetne jó eredményeket elérni.
Fontos, hogy az átmeneteket jól kezeljék az óvodából az iskolába, majd iskolán belül, s stabil alapkészségeket alakítsanak ki, a természettudományokat pedig életkorhoz illesztve kell megújítani.
Nem kell mindent a tanórán megoldani – mondta, s lehetőségként felvetette az iskolai idő meghosszabbítását táborokon keresztül. Palkovics szerint az oktatás reformja során felülvizsgálhatják a tanítási szünetek elosztását, újragondolnák az egész napos iskolát is.
Palkovics László szólt arról az elképzelésről, hogy bevezetnék a jövőben a természettudományos kompetenciamérést is, emellett sztenderdeket határoznának meg, amelyek azt tartalmaznák, meddig kell negyedik, nyolcadik osztály végére eljutni, mit kell tudnia a diákoknak.
Kitért arra is: módosítani kell a bérrendszeren, mert a mostani kevéssé veszi figyelembe, ha a pedagógusok nehezebb, hátrányos helyzetű környezetben végzik munkájukat. A Klebelsberg-ösztöndíjnál ez már szempont – jegyezte meg. Dolgoznak az oktatást segítők bérstruktúrájának átalakításán is – tette hozzá az államtitkár.
Mint Palkovics László elmondta, 2018-tól a felsőoktatási intézmények látják majd el a tanártovábbképzés feladatát. A finanszírozásról szólva hozzátette: 2009-ben 1400 milliárd volt a területre szánt összeg, majd 2012-től folyamatosan nőnek az oktatási kiadások, 2016-ban várhatóan 2000 milliárd körül lesz.
Kérdésre az iskolák önálló költséggazdálkodásáról azt mondta: ma is van költségvetésük, s az iskolaigazgató feladata, hogy keretgazdálkodást folytasson.
