időjárás 4°C Virgil 2022. november 27.
logo

Az elvárások csökkentésével próbálják orvosolni a pedagógushiányt

Hutter Marianna
2017.04.15. 09:19

Az Emmi javaslata szerint az egyes tanulási zavarokkal küzdő gyerekeket a jövőben már nem lehetne szövegesen értékelni.

A jövőben már nemcsak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakat az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) törvényjavaslatából. A tervezet számtalan ponton módosítaná a köznevelési, illetve a felsőoktatási törvényt. Ezek alapján az érintett fogyatékos diákoknak rajzot, testnevelést, informatikát, technikát, ének-zenét, etikát, illetve „az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyakat” szaktanári végzettséggel rendelkező pedagógus is oktathatna. Vagyis nem lenne kikötés a gyógypedagógusi végzettség. A változásokat a tervezet részletes indoklásában azzal magyarázza az Emmi, hogy jelenleg bizonyos esetekben „teljes gyógypedagógus-kényszer” van, és a módosítás segíthet a gyógypedagógus-hiány enyhítésében.

Ugyanakkor nem csak a gyógypedagógusok kapcsán enyhítene az előterjesztés-tervezet. A dokumentumban szó esik arról is, hogy az ország bizonyos régióiban, illetve meghatározott szakmai területeken tapasztalható pedagógushiány kiküszöbölésére könnyítenének a pedagógusi munkakör betöltésének feltételein. Így ha egy pedagógusi álláshely megfelelő végzettségű és szakképzettségű személlyel nem tölthető be, akkor legfeljebb öt éven át foglalkoztatható olyan személy is, aki az enyhébb követelményeknek megfelel, továbbá vállalja a szükséges tanári szakképzettség megszerzését.

A tervezet ugyanakkor megvonna egy könnyítést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (btm-) diákoktól. Ebbe a kategóriába azokat sorolják, akik szakértői vélemény alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, valamint társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzdenek. Emellett közösségbe illeszkedésük és személyiségfejlődésük „nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat”.

Míg a mostani jogszabályok szerint megvan a lehetőség arra, hogy ezeket a tanulókat mentesítsék az érdemjegyekkel és osztályzatokkal való minősítés alól – és helyette szövegesen értékeljék őket –, ez a lehetőség a jövőben megszűnne. Az indoklásban az áll, erre a változtatásra azért van szükség, mert a btm-tanulók esetében az egyes tantárgyakból az értékelés alóli felmentés nagyszámú, szinte automatikus alkalmazása immár rendszerszintű problémákat okoz, mind a köznevelési tanulmányok, mind az érettségi vizsgák, mind a felvételi vizsgák során. – A felmentések alkalmazásával sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére, ami a tanuló jövőképe szempontjából rendkívül hátrányos – így a tervezetben az ilyen típusú felmentés kivezetésével „a hangsúly a fejlesztésre, a kompenzációra helyeződik át”.

A módosítás kitérne arra is, hogy a tranzitzónában tartózkodó menedékkérő gyermekek számára is lehessen ideiglenesen nevelési-oktatási intézményt létrehozni, a jelenlegi szabályozás ugyanis rájuk nem tér ki, csak a „menedékesnek” minősülő gyermekekre. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ideiglenes védelmet kap az a külföldi, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok durva megsértése miatt kényszerült elmenekülni. Ugyanakkor az előterjesztés indoklása azt írja, a tranzitzónákban nem menedékeseknek minősülő gyermekek tartózkodnak, mivel státusukat még nem állapították meg.

A módosításból kiderül az is, hogy a szaktárca kénytelen volt felülbírálni az egységes óvoda-bölcsődékkel kapcsolatos álláspontját. Lapunk korábban megírta: a kormány célja, hogy 2018-ig a jelenleginél 17 ezerrel több férőhely jöjjön létre a háromévesnél fiatalabb gyermekek nappali ellátását biztosító intézményekben, és ne csak a városokban, a kisebb településeken is legyen bölcsőde. Ám a reform átmenetileg akár csökkentheti is a férőhelyek számát, miután az egységes óvoda-bölcsődék legfeljebb 2017 szeptemberéig működhetnek, míg az ilyen intézményeket pótló minibölcsődék legkésőbb 2018 második felében nyitják meg kapuikat. Úgy tűnik, a probléma végre az Emminek is feltűnt, ugyanis a módosításban javasolják, hogy az egységes óvoda-bölcsődék plusz egy éven át, tehát 2018. augusztus 31-ig működhessenek tovább. A döntést részben a már említett átmeneti férőhelyhiánnyal magyarázzák, és azzal, hogy a fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására.

A szaktárca javaslata bevezetné a „külföldi iskolai kirándulás” fogalmát is. Mint ismeretes, január 20-án éjjel az olaszországi Verona közelében szenvedett balesetet egy magyar fiatalokat szállító autóbusz. A szerencsétlenség következtében tizenheten meghaltak. Ezt követően vetődött fel az iskolai kirándulások szigorú szabályozásának lehetősége. A tervezet a külföldi iskolai kirándulás alatt „azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy felügyeletével megszervezett térítésköteles kirándulást” értene. Ugyanakkor a határon túli magyarok által lakott szomszédos országokba – vagyis Horvátországba, Romániába, Szerbiába, Szlovákiába, Szlovéniába vagy Ukrajnába – szervezett utak nem számítanának külföldi kirándulásnak. Bár korábban szó volt arról, hogy a kormány megtiltaná, hogy éjszaka 11 óra és hajnali 4 óra között közlekedhessenek a diákokat szállító buszok, ez a jelen módosításban nem szerepel.

A köznevelési mellett a felsőoktatási törvény is módosulhat. A jövőben például garantálnák a tanársegéd munkakörben foglalkoztatottak előrehaladását. Így ha a tanársegéd megfelel a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek, a doktori fokozat megszerzését követő négy éven belül adjunktusi munkakörbe kell majd átsorolni.

Az előterjesztés-tervezet kitér azokra a pedagógusképzésben részt vevő hallgatókra is, akik Klebelsberg képzési ösztöndíjban részesülnek. Azon diákok esetében, akiknek vissza kell fizetni az ösztöndíjat, az adó- és vámhivatal jár el, és adók révén hajtja be a tartozást, lévén állami támogatásról van szó.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.