Az elvárások csökkentésével próbálják orvosolni a pedagógushiányt

Az Emmi javaslata szerint az egyes tanulási zavarokkal küzdő gyerekeket a jövőben már nem lehetne szövegesen értékelni.

A módosítás kitérne arra is, hogy a tranzitzónában tartózkodó menedékkérő gyermekek számára is lehessen ideiglenesen nevelési-oktatási intézményt létrehozni, a jelenlegi szabályozás ugyanis rájuk nem tér ki, csak a „menedékesnek” minősülő gyermekekre. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ideiglenes védelmet kap az a külföldi, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok durva megsértése miatt kényszerült elmenekülni. Ugyanakkor az előterjesztés indoklása azt írja, a tranzitzónákban nem menedékeseknek minősülő gyermekek tartózkodnak, mivel státusukat még nem állapították meg.

A módosításból kiderül az is, hogy a szaktárca kénytelen volt felülbírálni az egységes óvoda-bölcsődékkel kapcsolatos álláspontját. Lapunk korábban megírta: a kormány célja, hogy 2018-ig a jelenleginél 17 ezerrel több férőhely jöjjön létre a háromévesnél fiatalabb gyermekek nappali ellátását biztosító intézményekben, és ne csak a városokban, a kisebb településeken is legyen bölcsőde. Ám a reform átmenetileg akár csökkentheti is a férőhelyek számát, miután az egységes óvoda-bölcsődék legfeljebb 2017 szeptemberéig működhetnek, míg az ilyen intézményeket pótló minibölcsődék legkésőbb 2018 második felében nyitják meg kapuikat. Úgy tűnik, a probléma végre az Emminek is feltűnt, ugyanis a módosításban javasolják, hogy az egységes óvoda-bölcsődék plusz egy éven át, tehát 2018. augusztus 31-ig működhessenek tovább. A döntést részben a már említett átmeneti férőhelyhiánnyal magyarázzák, és azzal, hogy a fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására.

A szaktárca javaslata bevezetné a „külföldi iskolai kirándulás” fogalmát is. Mint ismeretes, január 20-án éjjel az olaszországi Verona közelében szenvedett balesetet egy magyar fiatalokat szállító autóbusz. A szerencsétlenség következtében tizenheten meghaltak. Ezt követően vetődött fel az iskolai kirándulások szigorú szabályozásának lehetősége. A tervezet a külföldi iskolai kirándulás alatt „azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy felügyeletével megszervezett térítésköteles kirándulást” értene. Ugyanakkor a határon túli magyarok által lakott szomszédos országokba – vagyis Horvátországba, Romániába, Szerbiába, Szlovákiába, Szlovéniába vagy Ukrajnába – szervezett utak nem számítanának külföldi kirándulásnak. Bár korábban szó volt arról, hogy a kormány megtiltaná, hogy éjszaka 11 óra és hajnali 4 óra között közlekedhessenek a diákokat szállító buszok, ez a jelen módosításban nem szerepel.

A köznevelési mellett a felsőoktatási törvény is módosulhat. A jövőben például garantálnák a tanársegéd munkakörben foglalkoztatottak előrehaladását. Így ha a tanársegéd megfelel a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek, a doktori fokozat megszerzését követő négy éven belül adjunktusi munkakörbe kell majd átsorolni.

Az előterjesztés-tervezet kitér azokra a pedagógusképzésben részt vevő hallgatókra is, akik Klebelsberg képzési ösztöndíjban részesülnek. Azon diákok esetében, akiknek vissza kell fizetni az ösztöndíjat, az adó- és vámhivatal jár el, és adók révén hajtja be a tartozást, lévén állami támogatásról van szó.