A módosítás kitérne arra is, hogy a tranzitzónában tartózkodó menedékkérő gyermekek számára is lehessen ideiglenesen nevelési-oktatási intézményt létrehozni, a jelenlegi szabályozás ugyanis rájuk nem tér ki, csak a „menedékesnek” minősülő gyermekekre. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ideiglenes védelmet kap az a külföldi, aki hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború, etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok durva megsértése miatt kényszerült elmenekülni. Ugyanakkor az előterjesztés indoklása azt írja, a tranzitzónákban nem menedékeseknek minősülő gyermekek tartózkodnak, mivel státusukat még nem állapították meg.
A módosításból kiderül az is, hogy a szaktárca kénytelen volt felülbírálni az egységes óvoda-bölcsődékkel kapcsolatos álláspontját. Lapunk korábban megírta: a kormány célja, hogy 2018-ig a jelenleginél 17 ezerrel több férőhely jöjjön létre a háromévesnél fiatalabb gyermekek nappali ellátását biztosító intézményekben, és ne csak a városokban, a kisebb településeken is legyen bölcsőde. Ám a reform átmenetileg akár csökkentheti is a férőhelyek számát, miután az egységes óvoda-bölcsődék legfeljebb 2017 szeptemberéig működhetnek, míg az ilyen intézményeket pótló minibölcsődék legkésőbb 2018 második felében nyitják meg kapuikat. Úgy tűnik, a probléma végre az Emminek is feltűnt, ugyanis a módosításban javasolják, hogy az egységes óvoda-bölcsődék plusz egy éven át, tehát 2018. augusztus 31-ig működhessenek tovább. A döntést részben a már említett átmeneti férőhelyhiánnyal magyarázzák, és azzal, hogy a fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására.
