Bár összességében 1,5 százalékkal több gyermek született 2016-ban hazánkban, mint az előző évben, az országban nem mindenhol javult a gyermekvállalási kedv. Lapunk összehasonlította a Központi Statisztikai Hivatal megyékre vonatkozó demográfiai adatait, és azokból kiderült: hiába kedvez a jelenlegi gazdaságpolitika a gyermekes családoknak a dolgozó szülőknek járó adókedvezménnyel, a lakásépítést vissza nem térítendő támogatással ösztönző családi otthonteremtési kedvezménnyel és a kisgyermekes szülőket segítő gyed extrával, éppen azokban a megyékben stagnált vagy csökkent a születések száma, ahol viszonylag jó színvonalon élnek az emberek. Eközben pedig a legszegényebbek közé tartozó Nógrád megyében és a legalacsonyabb nettó átlagkeresettel bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében messze az átlag felett nőtt a születések száma, előbbiben 4,7, utóbbiban 4,2 százalékkal. Szabolcsban 6300 gyerek született, 256-tal több, mint 2015-ben, Nógrádban pedig 1750 baba látta meg a napvilágot. Éppen ezekben a megyékben a legjellemzőbb a mélyszegénység, ahol sok családnak a gyerekek után járó ellátások jelentik az egyetlen bevételi forrást.
Hajnal Attila szülész-nőgyógyász, aki Nyíregyházán vezet nőgyógyászati magánklinikát, úgy nyilatkozott lapunknak: tapasztalatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében átlagosan nem nőtt olyan mértékben a gyermekvállalási kedv, mint ahogy azt az adatok sejtetik. Ehelyett inkább a mélyszegénységben élő családok bővülése emeli meg ennyire a születési statisztikát. Sőt, kitért arra is: a jobb szociális körülmények között élő családok inkább egyre kevesebb gyermeket vállalnak.
Bár az országban magasan Budapesten a legjobbak a gazdasági mutatók, valamint itt a legmagasabb és folyamatosan emelkedik a nettó átlagkereset, ez mégsem hatott kedvezően a gyermekvállalási kedvre, tavaly ugyanis a fővárosban szinte pontosan ugyanannyi gyerek jött a világra, mint egy évvel korábban. Budapesten 2016-ban 16 100 gyermek született, 2015-ben pedig 16 086. Eközben Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, ahol legalacsonyabb a nettó átlagbér, az átlagot háromszorosan meghaladó mértékben nőtt a születések száma.
Az adatok szerint két olyan megye is van, Baranya és Veszprém, ahol az országos trenddel szemben csökkent a születésszám. Baranyában 2016-ban 2950 gyermek született, ez 5,4 százalékos csökkenés az előző évihez képest. Veszprém megyében tavaly 3000 gyermek született, ez 117 fős csökkenés a 2015-ös adatokhoz képest. Miközben országosan tovább csökkent a csecsemőhalandóság, és ezer élve születésre az előző évi 4,2 helyett már csak 3,9 csecsemőhalálozás jutott, sajnos nem minden megyében alakultak jól az adatok. Baranya megyében például az év folyamán 18 egy éven aluli gyermek vesztette életét ellentétben az előző évi 12-vel, ami ötvenszázalékos növekedés. Itt így ezer élve születésre 6,1 csecsemőhalálozás jutott. Szintén kiemelkedően magas a csecsemőhalandóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol tavaly is nőtt az egyévesnél fiatalabb elhunytak száma, ott 6,2 ezrelék ez a mutató, ahogy Borsod-Abaúj-Zemplén (5,2), Zala (5) és Somogy (4,8) megyében is az országos átlagot meghaladó a csecsemőhalandóság. Az országos tendencia ellenére tavaly tovább nőtt a csecsemőhalandóság Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Heves, valamint Vas megyében is.
Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika újszülöttintenzív-osztályának vezetője szerint évtizedek óta látható, hogy a csecsemőhalandóság az ország szegényebb régióiban magasabb. Bár az érintett megyékben is javult a helyzet, de mindig van lemaradás az átlaghoz képest. Néhány éve például még az országos átlag 6,2 ezrelék volt, ez az érték jelenleg a legrosszabbnak számít.
Szabó lapunknak hangsúlyozta: arra a kérdésre, hogy egy adott magyar megyében pontosan miért magasabb a csecsemőhalandóság, mint egy másikban, nincs konkrét válasz. Úgy véli, kellene, ám nem kutatja senki. Nincs rá ugyanis forrás. A csecsemőhalandóság kockázatát a szakember szerint általánosságban növeli a koraszülés is, amely gyakoribb azoknál a várandós nőknél, akiknek az egészségi állapotuk rosszabb, mivel például dohányoznak, stresszelnek, rossz az életvitelük, vagy nem megfelelően táplálkoznak.
A halálozások száma tavaly országosan 3,6 százalékkal kisebb volt, mint 2015-ben, de így is többen haltak meg, mint ahányan születtek, így összességében 33 800-zal csökkent az ország népessége. A megyei adatok szerint 2016-ban a halálozások száma mindenhol mérséklődött, kivéve Veszprém megyét, ahol kiugróan magas volt az elhunytak száma. Legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom és Csongrád megyében csökkent az elhunytak száma az előző évhez képest: Komárom-Esztergom megyében 8,3 százalékkal (364 fő), Csongrádban pedig 8,2 százalékkal (467) kevesebben haltak meg, mint 2015-ben. A születések és a halálozások egyenlege minden megyében a népesség természetes csökkenését mutatta. A természetes fogyás Veszprém megyén kívül azonban mindenhol kisebb volt, mint 2015-ben.
Tavaly tovább emelkedett a házasságkötések száma, az előző évinél 12 százalékkal több, 51 800 frigy köttetett. Pozitívum, hogy valamennyi megyében nőtt a házasodási kedv, de nem mindenhol egyforma mértékben. Míg például a fővárosban 9250 pár kötött házasságot, ami csak 5,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban, addig Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében a növekedés meghaladta a 20 százalékot. A legnagyobb mértékű növekedést Heves megyében mérték, ott 23 százalékkal több volt az esküvő, mint egy évvel korábban, míg a legkisebb mértékben Csongrád (4,8 százalék) és Tolna (5,2) megyében nőtt az esküvők száma.
Az idei esztendő első hónapjának országos adatai egyébként meglehetősen rosszul alakultak: 2017 januárjában fél százalékkal kevesebb gyerek született, mint az előző év azonos időszakában, miközben kiugróan magas volt a halálozások száma: több mint 14 ezren haltak meg, 19 százalékkal többen, mint tavaly januárban. Így egyetlen hónap alatt 6381-gyel lettünk kevesebben. A magas halálozási arány hátterében részben az idén különösen erős influenzajárvány tetőzése áll, amelynek főleg idősek estek áldozatul.
