Hét évet kapott Vizoviczki

Így határozott az elsőfokú bíróság, az ítélethirdetés jelenleg is zajlik.

Hét év börtönbüntetést kapott első fokon pénteken Vizoviczki László a Fővárosi Törvényszéken abban az ügyben, amelyben adócsalással és kapcsolódó bűncselekményekkel vádolták 33 társával – volt beosztottjaival, köztük például üzletvezetőkkel – együtt. Közülük huszonkilencet bűnösnek talált a bíróság; több terheltet is 5-5 és fél év börtönnel sújtottak, de jó páran felfüggesztett szabadságvesztést kaptak, vagy közérdekű munkát szabott ki rájuk a bíróság.

Az elsőrendű vádlott Vizoviczkival szemben több mint 600 millió forint értékben rendeltek el vagyonelkobzást, és hét évre a közügyektől is eltiltották. (A vállalkozó korábban negyedmilliárd forint óvadékért került házi őrizetbe.) A tárgyalás végén az ügyészség kérte az előzetes letartóztatás elrendelését, de a bíróság elutasította, és fenntartotta a házi őrizetet.

A vád és a per lényege az volt, hogy a Vizoviczki-birodalom részét képező szórakozó- és vendéglátó helyeket – például a hajógyári-szigetieket – fenntartó 16 cég bevétele egy tetemes részét eltitkolta, elsősorban a nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával. Tették ezt annak érdekében, hogy – amint a törvényszék megállapította – 670 millió forint értékben kerüljenek el adófizetési kötelezettséget. A vád elsősorban azokra a dolgozók által vezetett, a nyomozó hatóság által lefoglalt feljegyzésekre alapozott, amelyekre a perben csak „napirajzokként” hivatkoztak, és amelyeken az ügyészség szerint a valós bevételek szerepelnek.

A védelem – és különösen Vizoviczki – fő érvei között szerepelt, hogy a költségvetési csalás törvényi tényállása nem a bevételt, hanem a be nem fizetett adó összegét veszi alapul, ez utóbbit pedig az ügyészség nem tudta konkrétan megnevezni. Az üzletember úgy fogalmazott, hogy ebben az iparágban a világon mindenütt nehéz megtartani a nyugtaadási fegyelmet, ám náluk legfeljebb alkalomszerű szabályszegés történhetett csak, ami adóbírság kiszabásának lehet alapja, nem pedig büntetőeljárásé.

– Az államkasszát nem érte vagyoni hátrány – állította az utolsó szó jogán az elsőrendű vádlott. Arról is beszélt, hogy az egész eljárás „egy ügyészségi kínzás”, elfogása pedig katonai támadás volt családja ellen. A vádhatóságot többször gyanúsította azzal, hogy a rá terhelő vallomást tevő tanúkat, vádlottakat a nyomozók kényszerítették.

A bíróság viszont rámutatott, hogy a legtöbb tanú a bíróság előtt is fenntartotta a nyomozati szakban elmondottakat, de egyébként „nem volt jellemző, hogy Vizoviczki Lászlóra dolgozói terhelő vallomást tettek volna”. A tanácsot vezető bíró, Kósa Zsuzsanna háromórás szóbeli indoklásában kitért arra is, hogy a perbeli szakértő kirendelését épp a védelem kérte. A bíróság elismerte, az eljárás során igénybe vett szakértők eltérő összegű vagyoni hátrányt számoltak ki, így a vádlottakra kedvezőbb számokat vették figyelembe. Az is elhangzott, hogy a törvényszék annyi borravalóval kalkulált, amennyi a bizonyítékokból kiolvasható volt.

A bírói tanács ugyanakkor nem értett egyet a Központi Nyomozó Főügyészséggel abban, hogy a bűncselekmények elkövetése bűnszervezetben történt volna, mivel megítélésük szerint az egész hálózat nem bűnözésre, hanem gazdasági tevékenységre szerveződött – csak ehhez kapcsolódóan követték el a költségvetési csalást. Az ítélet szerint ez nem bűnszervezet, hanem bűnszövetség. A „diszkópápa” felelősségét tehát – öt évvel letartóztatása után, nem jogerősen – felbujtóként, bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése és hamis magánokirat felhasználása bűncselekményben mondták ki. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a kár jelentős része megtérül, hiszen korábban 500 millió forint készpénzt lefoglaltak az üzletembertől.

Március végén a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője, Kovatsits Gábor vádbeszédében elmondta: Vizoviczki László a legapróbb részletekig ismerte, szervezte és felügyelte a bűncselekmény elkövetésére fenntartott hálózatot. Az ügyész a vádlottak túlnyomó többségére – így a „diszkópápára” is – fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kért, azzal, hogy a bűnszervezet okán a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni. Emellett pénzbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását is indítványozta. 

Vizoviczki ellen folyik egy másik eljárás is, Debrecenben, amiben rendőri vezetők megvesztegetésével vádolják. Ebben az ügyben tartóztatták le még 2012-ben, az ezt követő házkutatások során kerültek elő olyan dokumentumok, amelyek alapján azt az eljárást is megindították, amiben most ítélet született.