Ilyen még nem volt: lecseréltette az ügyészség a kritikus bírót

Nem volt elfogult, csak az volt a baj, hogy nem látszott elfogulatlannak.

Addig kritizálta a Baranya Megyei Főügyészségnek a „pécsi egyetemi vesztegetési ügyben” benyújtott vádiratát Bóka Tibor, az ügyben eljáró Győri Törvényszék bírája, amíg a vádhatóság indítványára a törvényszék arra hivatkozva, hogy nem áll fenn „elfogulatlanságának látszata”, elvette tőle az ügyet. Ez nem azt jelenti, hogy Bóka elfogult lett volna, ezt lapunk kérdésére küldött írásos válaszában a Győri Törvényszék is elismerte.

Levelükben kitértek arra, hogy azért vették el tőle az ügyet, mert egy bírónak nemcsak elfogulatlannak kell lennie, annak is kell látszania. – Mivel az ügyészség több alkalommal is kritikával illette a munkáját [ahogy Bóka is az ügyészségét – a szerk.], a törvényszék úgy ítélte meg, az elfogulatlanság látszata nem biztosítható, ezért az ügy elbírálásából Bóka Tibor bírót kizárta – olvasható a válaszban.

Eddig nem volt rá példa – állítják a lapunk által megkérdezett szakemberek –, hogy azért vettek volna el egy ügyet kijelölt bírájától, mert a bíró és a vádhatóság kölcsönösen kritizálták egymást.

Pedig gyakorta személyeskedéstől sem mentes viták zajlanak le a vád, a védelem és a bíró között a tárgyalóteremben.

A tényekhez tartozik, hogy Bóka 2016. június 14-én a törvényes vád hiányára hivatkozva megszüntette az eljárást a pécsi egyetemi vesztegetési ügyben.

Azzal érvelt, hogy a vádhatóság nem írta le pontosan a vádlottak által elkövetett cselekményeket, vagyis a vádirat nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. Döntését a Baranya Megyei Főügyészség megfellebbezte. Fellebbezésüknek a Győri Ítélőtábla helyt adott. Kimondta, hogy a vád alakilag és formailag is törvényes, és a per folytatását rendelte el.

Ennek ellenére a bíróság 2017. január 9-én – más indokokkal, mint korábban, de újfent a törvényes vád hiányára való hivatkozással – ismét az eljárás megszüntetése mellett döntött. Ezután kezdeményezte az ügyészség a bíró kizárását az ügyből. És a törvényszék elfogadta az ügyészi indítványt.

Az eljárás több kérdést is felvet. Eszerint ha kitartóan kritizáljuk az ügyünkben eljáró bírót, egy idő után lecseréltethetjük? Vagy ez a privilégium csak az ügyészségnek adatik meg? Annyi bizonyos, a büntetőeljárásról szóló törvényben ilyesmi aligha szerepel.

Bóka bíró nem tartotta magát elfogultnak az ügyben. Erről nyilatkozott is. És ezt kérdésünkre a törvényszék szóvivője is elismerte. Márpedig a bírói gyakorlat szerint ha elfogultsági indítványt jelentenek be (döntően a vádlottak) a bíróval szemben, arról maga a bíró dönt. Ha pedig nem tartja magát elfogultnak, és a kizárási indítványt elutasítja, a per megy tovább.

Ezek szerint azonban vannak kivételek. Pedig a Legfelsőbb Bíróság, majd a Kúria is kimondta: „Elfogultság mint kizárási ok csak konkrét alapos ok fennállása esetén állapítható meg. Annak alapjául nem szolgálhat olyan kijelentés, hogy a bíróság nem megfelelően járt el.” A Kúria egy másik állásfoglalása pedig azt mondja ki, hogy „az elfogultság kérdése nem szubjektív vélekedés, hanem kizárólag konkrét és valós tények alapján vizsgálható”.

A Kúria tehát nem látszatról, hanem konkrét, valós tényekről beszél, amikor az elfogulatlanság megállapításának feltételeit taglalja. Győrött azonban a jelek szerint elég a látszat, illetve annak hiánya is. Ez már csak azért is érdekes, mert a Bóka Tibor elleni kifogások egyike a vádhatóság részéről az volt, hogy szembehelyezkedett a felsőbb bíróság, az ítélőtábla álláspontjával. Egyes jogászok szerint ugyanezt tette a törvényszék is, amikor semmibe vette a Kúria vonatkozó állásfoglalását.

Időközben már kijelölték az új bírót, aki április 24-étől folytatja a pert attól függően, hogy éppen hol lesz szabad tárgyalóterem – a Győri vagy a Pécsi Törvényszéken. Nem kell elölről kezdeni a tárgyalást. Mivel a bírócserétől számítva három hónapnál kevesebb idő telik el a folytatásig, elegendő lesz az ügyben addig keletkezett iratokat felolvasni – tájékoztatott a Győri Törvényszék. Így a pécsi egyetemi vesztegetési ügy viszonylag kis időveszteséggel folytatódhat.

Hivatalosan valamikor 2010 áprilisában kezdett nyomozni a Nemzeti Nyomozó Iroda, ám már azelőtt is közel másfél évig folyt titkos vizsgálódás az ügyben. Telefonokat és az egyetem egyes helyiségeit is lehallgatták, postai küldeményeket ellenőriztek a címzettek és a feladók tudta nélkül. Végül 2010 áprilisában a rendőrség megszállta a pécsi egyetemet, egyidejűleg házkutatások történtek az intézmény egyes beszállítóinál is. Az egész hideg zuhanyként érte az egyetemet, ahol semmit sem tudtak arról, hogy bizonyos egyetemi beruházásokat, beszállításokat és szolgáltatásokat jó ideje már csak kenőpénz ellenében kaphattak meg a vállalkozások.

2010. áprilistól júliusig közel 30 ember ellen indult eljárás különböző bűncselekmények gyanújával, végül 22 személy ellen emelt vádat a Baranya Megyei Főügyészség 2012 tavaszán. Akkor még úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van.

Aztán az állítólag az üggyel megbízott ügyészek többször cserélődtek, a bíró (Bóka Tibor) pedig hiába szólította fel többször is hiánypótlásra a vádhatóságot, az vonakodott eleget tenni a kérésnek, vagy a bíró számára nem volt kielégítő, ahogy végrehajtotta az utasítását.

Az ügyészség végül lecseréltette a neki nem tetsző bírót. Varga-Koritár György Baranya megyei főügyész 2017. februári indítványában egyebek között azzal indokolta Bóka Tibor eljárásból való kizárásának szükségességét, hogy „nem lát esélyt az eljárás észszerű időn belüli befejezésére, ami pedig sérti a vádlottak tisztességes eljáráshoz való jogát”. Másfelől: „álláspontja szerint az eljáró tanács elnöke azzal, hogy a másodfokú bíróság határozatában foglaltakat figyelmen kívül hagyta [azt tudniillik, hogy a táblabíróság szerint a vád törvényes], és továbbra is kétségbe vonja a vád törvényességét, nem felel meg a bíróval szemben támasztott azon követelménynek, hogy nemcsak pártatlannak kell lennie, annak is kell látszania”.

A törvényszék végül csak részben adott helyt Varga-Koritár György indítványának. Azt nem írta egy az egyben Bóka Tibor számlájára, hogy miatta húzódott volna el a per. Annak ugyanis több oka is volt. Például: több ügyvédet is kizártak a perből, mert az eljárás során kiderült, hogy „szerződéses jogviszonyban állnak a Pécsi Tudományegyetemmel”, tanítanak az egyetem állam- és jogtudományi karán.

Más kérdés, hogy maga Varga-Koritár is tanít az egyetemen, emiatt több védő indítványozta, hogy őt, azaz az egész Baranya Megyei Főügyészséget is zárják ki az ügyből. A Legfőbb Ügyészség szerint azonban a főügyész személyét illetően nincs kizárási ok.