Moszkva, munkaügyek, CEU – újra áll a bál a T. Házban

Beindult a nagyüzem, négy napon át csatázik önmagával az Országgyűlés. Kósa irányt mutatott, Kunhalminak a szépségét emlegették.

Az energiaárakról beszélt, de a Fidesz politikai hitvallásának is beillett volna Kósa Lajos frakcióvezető keddi parlamenti felszólalása. A politikus szerint Brüsszel irányelve egyértelműen leírja, hogy a villamosenergia árképzését tagállami szintről közösségire tenné át, ez pedig egyértelműen az árak emelkedéséhez fog vezetni.   

Az áremelkedés minden magyar ember bukszáját érinteni fogja

– hangsúlyozta a frakcióvezető, már-már politikai tanácsadóként hívva fel az ellenzékiek és a tüntetők figyelmét arra, hogy ez az a kérdés, ami igazán foglalkoztatni fogja a magyar embereket, szemben azokkal a témákkal,  amelyekkel az utcán operálnak. 

– Vajon kivel akartak a Terror Házát megdobálók egy gyékényen árulni? A zsidó áldozatok emlékművét korábban meggyalázó jobbikos képviselővel? – tette fel a kérdést Kósa Lajos.   

A frakcióvezető az Országgyűlés négynapos ülésének első órájában beszélt, amikor is a képviselők az első napon interpellálhatják a kormány képviselőit. 

Az ülés 13 órakor kezdődött a napirend előtti felszólalásokkal, ezt követik az interpellációk, az azonnali kérdések, majd kezdődhet vita a munka törvénykönyvének változtatásáról, ami a parlament gazdasági bizottságának kezdeményezése szerint a teljesítendő munkaidő és az üzemidő összehangolását javítaná.

A parlament az MTI előzetese szerint szerdán és csütörtökön folytatja munkáját, egyebek mellett a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitájával, majd az ülés április 24-én kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ér véget. 

A vélemény szabadsága nem terjed ki például arra, hogy megrongálják a Terror Házát, vagy bántalmazzák a sajtó munkatársait, mint az a köztévé stábjával történt. A baloldal ezt teszi, Gulyás Márton munkatáborokkal, Magyar Bálint narancsos forradalomról álmodozik. Ez a kormány sohasem fogja megengedni, hogy mások döntsenek helyettünk – ezek már Dömötör Csaba parlamenti államtitkár szavai. 

– Kunhalmi Ágnes, a sok bekiabálás árnyalja a szépségét! – tette helyre a szocialista politikusnőt Latorczai János, az ülést levezető házalelnök, miután végig hangoskodás kísérte az előbbi beszédet. 

A magyar választókat becsapják, amikor orosz kézre adják magyar emberek adatait. A Fidesz Moszkva kezében van, Orbán Viktor volt az első, aki gratulált a teljhatalomra törő Erdogan elnöknek – folytatta a sort Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője. 

A paksi bővítés az ország érdeke, az olcsó energia feltétele, reagált Dömötör Csaba, még a fideszes frakcióvezető felszólalását megelőzően. Ameddig a migránskvótát támogató határozatokat támogatnak Brüsszelben, addig nem szívesen fogadnak el tanácsokat az LMP-től – zárja szavait az államtitkár, aki szerint aki az LMP-re szavaz, az a korlátlan bevándorlásra szavaz. 

Rétvári Bence KDNP-s államtitkár Konrad Adenauer méltó örököseinek nevezte magukat, megemlékezve az egykori német kancellár halálának ötvenedik évfordulójáról.  

Szávay István jobbikos képviselő afelől érdeklődött, miért nem indítanak eljárást Soros György ellen, ha már ilyen keményen lépnek fel a CEU ellen, illetve elhatárolódnak-e Bayer Zsolt botrányos, fenyegető kijelentéseitől? (A Fidesz-tag műsorvezető blogbejegyzésében fenyegető stílusban reagált az elmúlt napok eseményeire: „Úgyhogy egy darabig még őrjönghettek az utcákon, megpróbálhatjátok feldúlni a Parlamentet, a minisztériumokat, a Fidesz-székházat, a Köztársasági Elnöki Hivatalt, nekimehettek a rendőröknek, megtámadhatjátok az újságírókat – még egy darabig. Aztán majd nem. Aztán majd megtapasztaljátok, milyen érzés üldözöttnek és fenyegetettnek lenni. Mondom: már mi is nagyon dühösek vagyunk. Világos?” – fogalmazott Bayer.

Ismét Rétvári Bence emelkedett szóra, aki a szokásos kormányzati kommunikációnak megfelelően a Jobbik politikai irányultságát firtatja. – A Jobbik karakterének vége lett, fogalmaz az államtitkár, aki szerint miután Vona Gábor pártelnök lecserélte szavazóikat, lehet, lecseréli frakcióját is, ne emlékeztesse senki a radikális múltjára. A jobbikos képviselő kérdéseire nem válaszol. 

Az azonnali kérdéseket Gúr Nándor szocialista politikus nyitotta, hosszasan sorolva, mekkora jövedelmi és szociális különbségek mutatkoznak az ország különböző térségeiben. 

Cseresnyés Péter államtitkár szerint az ellenzék félreérti a KSH adatit. Felhívja a figyelmet, a kormánynak a minimálbér és a bérminimum megállapítására van lehetősége, a piac működésének is megvannak a maga törvényszerűségei, a piacon fizetett bérekre az állam nincs közvetlen ráhatással. A felvetést az államtitkár szakmaiatlannak nevezte, majd hozzátette, hogy a közfoglalkoztatásban is területenként nagyok a különbségek, ám legalább a program révén is bérhez juttatták az érintett embereket. 

A délután folyamán a képviselők hosszasan taglalták az egészségügy problémáit, a szocialista Tukacs István például úgy fogalmazott, hogy a rendszerben csak két szereplő, a beteg és az orvos elégedetlen, míg a kormányzat szerint minden rendeben van.

– Nincs terve a Fidesznek az egészségügy rendbetételére, nincs pénz a célok megvalósítására – fogalmazott, felvetve egy nemzeti konzultáció lehetőségét az egészségügyről.

Rétvári Bence államtitkár válasza szerint konzultáció nem lesz, de volt népszavazás, 2004-ben, amikoris a szocialista kormány privatizálni akart az egészségügyben, de az akkori ellenzék megállította őket. 

A témához kapcsolódva Lukács László György (Jobbik) a gyógyszerárakat sokallva kijelentette: a betegek egyre nagyobb arányban kénytelenek saját zsebből hozzájárulni az ellátásukhoz. Ennek oka szerinte az, hogy a kormány a gyógyszertámogatásokon spórol, 45 milliárd forintot elvonva abból. Szlovákiában az állam kétszer akkora összeggel segíti a betegek gyógyszervásárlását, mint a magyar állam – közölte.

Rétvári Bence úgy felelt: a tendenciák a 2010-es állapotokat jellemezték, akkor vontak ki mintegy 60 milliárd forintot a gyógyszertámogatásból. Cáfolta, hogy 45 milliárd forinttal nőtt volna a betegek terhe, az elmúlt években csökkent ugyanis a gyógyszerkiadás. A gyógyszerkiadások több mint 78 százalékát az állam fedezi – szögezte le –, a Jobbik ennek csökkentését javasolja, ha 66 százalékra módosítaná az arányt.

 ###HIRDETES2###