– Ön hány repülőjegyet osztogatott szét a CEU-ért tüntetők között? Vagy buszt vezetett ehelyett?
– Már ez is mutatja, milyen abszurd dolgok zajlanak. Egy komoly lapban, mint az önöké, nem mennék egy bizonyos szint alá, hogy az ilyesmit kommentáljam. Hetvenezer tüntető nem gyakran jön össze Magyarországon. Ez is mutatja, milyen sokan értették meg a történet fontosságát, és azt, hogy ellen kell állni a kormány szándékának.
– Orbán Viktor már elmondta a parlamentben, hogy nem zárják be a CEU-t. Ez mennyire nyugtatta meg önöket?
– Semennyire, mert közben Áder János aláírta a törvényt. Én magam személy szerint és a Nyílt Társadalom Alapítvány mint szervezet teljes szolidaritással állunk a CEU mellett.
– Van információjuk, hogy Hoyt Yee, az amerikai külügyi tárca közép-európai térségért felelős helyettes államtitkára miről tárgyalt a kormánnyal?
– Közvetlen információink nincsenek. A Nyílt Társadalom Alapítvány, az OSF független a CEU-tól, még ha az értékrendünk hasonló is. De szerintem az azóta olvasható amerikai kormányzati megnyilatkozások világossá tették, miről szólhattak a megbeszélések.
– Ha már értékrend: vannak olyan magyarázatok is a kormányzati magatartásra, hogy a CEU és a Nyílt Társadalom Alapítvány világa teljesen ellentétes az autoriter rendszerekkel, melyek mára több volt szovjet tagköztársaságban, így Oroszországban is teret nyertek, és mivel ezekből az országokból sok diák tanul a CEU-n, innen is érkezhettek kérések, sugalmazások, hogy be kellene zárni az intézményt. Oroszországból „importálhattuk” a civileket megbélyegző törvényt is. Erről mit gondol?
– Azért ez két külön ügy. De valóban, a CEU ellehetetlenítése és a civilek megbélyegzése összeér. Abban, hogy a demokrácia minőségét, alapértékeit próbálja kikezdeni.
– Ha elfogadják a törvényt arról, hogy évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatás esetén külföldről támogatott civil szervezetként kellene feltüntetni akár az OSF-et, akár az önök által támogatott szervezeteket, betartják majd a jogszabályt, és erre kérik a támogatottakat is?
– Nagyon jó a kérdés. Véleményünk szerint ezt a törvénytervezetet vissza kell vonni. De ha elfogadják a jogszabályt, valóban komoly dilemma elé állít minket. Beleilleszkedjünk-e egy olyan logikába, amire az Európai Unióban nincsen precedens, és a létező példák alapján azt a tapasztalatot szűrhetjük le, hogy ahol ilyen törvényt fogadnak el, ott a hatalom általában nem áll meg ezen a ponton? A törvény közvetlen és közvetett hatásai is súlyosak lennének. Tudomásom szerint nagyon sok civil szervezet gondolkozik hasonlóan, és komoly tiltakozás várható.
– Milyen hatásokra gondol?
– A törvény megbélyegző. Különválasztják, listázzák a szervezeteket, amelyek külföldről jutnak forrásokhoz. Kifejezetten negatív kontextusban teszik ezt, pénzmosással, terrorizmussal, rendszerdöntő szándékokkal társítva. Ezektől a szervezetektől úgymond meg kell védeni az országot.
– A CEU-val kapcsolatban is kifogás, hogy külföldön is elismert diplomát ad: a „külföld” akadhatott itt be valakinek
– Igen, nálunk is ez a fő kifogás. Ez előtt is értetlenül állunk: nem az a sikeresebb civil szervezet, amely külföldön is eredményesen pályázik? Súlyosan rombolja a közbizalmat, ha a külföld szitokszóvá válik. A civilek munkájának alapja pedig a bizalom. Másrészt a törvény veszélyezteti az egyesülési szabadságot és az érintettek helyi forrásszerzési esélyeit is. „Jó napot kívánok, külföldről támogatott civil szervezet vagyok!” – hogy működjön valaki normális keretek között, ha így kell beköszönnie? Rosszízű történelmi emlékeket vet fel ez a fajta listázás. Ráadásul gondoljunk bele, mi történne a környező országokban a határon túli magyarokat támogató civil szervezetekkel, ha az adott kormányok hasonló jogszabályokhoz kapnának kedvet.
– A CEU-val kapcsolatban ez fel is merült a volt román kormányfő fejében. Viszont a regisztrációval kapcsolatban miért nem fogadják el azt az érvelést, hogy ezt a törvényt az EU-ban alkalmazzák majd, nem Oroszországban, és a kormány garantálja, hogy minden regisztrált szervezet tovább működhet?
– Egyáltalán nem nyugtatnak meg minket ezek a nyilatkozatok. A törvénnyel akkor is elkülönítik a civilek egy csoportját a többiektől, és innentől kezdve igen könnyű lesz ezt a csoportot egyéb kezdeményezések céltáblájává tenni. A tervezet önmagában diszkriminatív, mert a sport- és vallási profilú szervezeteket mentesíti a megbélyegzés alól. Így például az MLSZ-nek sem kell majd feltüntetnie, hogy külföldről támogatott szervezet, pedig a FIFA-tól kap támogatásokat. Miért pont a civil szervezetek kerültek célkeresztbe most?
– A kormányzati megnyilatkozásokon valóban nehéz kiigazodni néha: van, amikor azt mondják, ez az egész nem is a civilek miatt van, csak az átláthatóságért, máskor nyíltan megmondják, hogy Soros György szervezeteit próbálják kiszorítani az országból. Mert önök támogatják a migrációt, és a kormány ellen vannak. Önök támogatják a migrációt?
– Nem a migrációt támogatjuk, hanem azokat a szervezeteket, amelyek a migrációval kapcsolatos problémák kezelésével foglalkoznak. Például jogsegéllyel menekültkérelmet benyújtók számára. De még egy mondatot az átláthatóságról. Nálunk és a civil szervezeteknél kevesebb dolog működik átláthatóbban. Az OSF-nek és bármely civil szervezetnek részletes mérleget, beszámolót kell készítenie minden évben, és ezeket a Bíróság.hu oldalon bárki megnézheti. Nem tudom, ennél hogyan lehetne valami átláthatóbb. Ráadásul mi a támogatottjaink listáját is nyilvánosságra hoztuk. A kritizált jogvédő szervezetek közhasznú szervezetként működnek, ami azt jelenti, hogy nagyon részletes listát kell készíteniük az összes bevételi forrásukról, és arról, hogyan és mire költötték őket. Ezért felesleges a törvény a transzparencia szempontjából, és ezért nem is erről szól, hanem a diszkriminációról. Nekem kapásból lenne három technikai tippem arra, hogy mit léphetne a kormány, ha valóban ennél is nagyobb átláthatóságot szeretne. Méghozzá úgy, hogy a civilek se háborodjanak fel. De a cél láthatóan nem ez, hanem a vegzálás. Ebben nem tudunk konstruktívak lenni.
– Készülnek a törvény megtámadására, ha elfogadják?
– Nem választanám el magunkat a többiektől. Még nem fogadták el, egyelőre azért próbálunk küzdeni, hogy el se fogadják.
– Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezményeket is sérthet a törvény. Számít hasonló nemzetközi tiltakozásra, mint a CEU esetében?
– Igen. Számítok. Uniós tagállam vagyunk, az EU-ban veszélyesek az ilyen megközelítések a civilekkel szemben. Ha ez precedenssé válik, annak továbbgyűrűző hatása lehet. A kormány és az EU is átlépi a Rubicont, ha ez a törvény átmegy.
– Nemcsak a pénzbeni, a vagyoni és természetbeni juttatást is számon tartja a törvénytervezet. Ennek milyen hatása lehet?
– A törvény hatálya alá esnek a karitatív, gyógyító tevékenységet végző szervezetek is. Vagyis ha ők kapnak mondjuk külföldről kórházi eszközöket vagy gyógyszereket, máris bekerülnek a diszkriminatív módon kiválasztottak közé.
– Az OSF-nél hogyan döntenek arról, hogy milyen programokat támogassanak?
– Az OSF több egymással együttműködő alapítványt jelöl, amelyek együtt dolgoznak egy közös célért. Vannak regionális döntéshozó testületek, ők dolgoznak ki helyi stratégiákat, és ezeket fogja össze egy irányító testület. Én a magyar civil szféra támogatására kidolgozott programokért felelek. Mindig azt nézzük, a világ egy adott régiójában mire van a legnagyobb szükség a civilek támogatása terén.
– A kormány előszeretettel hivatkozik arra, hogy Amerikában is létezik hasonló regisztrációs kötelezettség a civilek részére.
– Ez egy nagy csúsztatás. Létezik törvény az Egyesült Államokban, amely a külföldi ügynöktevékenységet szabályozza. Ez az úgynevezett Foreigns Agents Registration Act. De három dologban is lényeges különbség van a FARA és a magyar törvénytervezet között. 1938-ban fogadták el az előbbit Amerikában, a náci propaganda megakadályozására. Másrészt az a törvény nem a civil szervezetek külföldi támogatásáról szól. Nem is a civilekről, hanem a külföldi ügynöki tevékenységet próbálja meghatározni. Harmadszor már nagyon sokszor módosult az elfogadása óta, és ma gyakorlatilag nem használják, bár hatályban van. Bíróságnak kell bizonyítania, hogy valaki „külföldi ügynök”, ami roppant nehéz. Egy sor külföldi alapítvány szabadon működik Amerikában.
– Amaro Drom Egyesület, Motiváció Oktatási Egyesület, Roma Polgárjogi Mozgalom. A programjaikat átnézve úgy tűnik, a romákat, a hátrányos helyzetben élőket támogatók vannak többségben, míg a kormány szemét szúró Labrisz Leszbikus Egyesület vagy a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület a kisebbség. Támogatják a Máltai Szeretetszolgálatot, az Ökumenikus Segélyszervezetet is. Miért nem kampányolnak ezekkel?
– Most viccelhetnék azzal, hogy ez az interjú is a kampány része. Az OSF sok szakmai programot támogat. Ezek nem sajátosan magyar programok, hanem szakmai alapon, globálisan működnek. Ha ebbe egy magyarországi civil szervezet tevékenysége beleillik, pályázhat hozzánk támogatásért. A roma integráció és az oktatás valóban fő vonal. A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását segítő tanodákat segítettük az ön által felsorolt szervezeteken keresztül. De természetesen a jogvédő szervezeteket is támogatjuk hagyományosan. Itt a másik lényege a történetnek: a tevékenységünkben nincs semmi új. A magyar Soros Alapítvány harminc éve alakult meg, azok a szervezetek, amelyeket a kormány most kipécézett magának, szintén régóta működnek. Csak az ismert eseteket sorolhatnám. A TASZ védte Orbán Viktort. A Helsinki Bizottságot állami kitüntetésre jelölték a 2006-os eseményekről készített jelentéseiért. Ezek a szervezetek mindig az aktuális kormányt vizsgálják és kritizálják, ez a dolguk. Ettől még nem végeznek „ellenzéki tevékenységet”.
– Az uniós csatlakozás idején több hasonló szervezet redukálta a tevékenységét az országban és a térségben, vagy ki is vonult, mivel biztosítottnak látta a demokratikus jogok érvényesülését. Azóta kiderült, hogy ez a várakozás túl optimista volt. Azon nem gondolkodnak, hogy még intenzívebbé váljon itteni működésük?
– Mi is érzékeljük a problémákat. Valóban sok magánalapítvány, kormányzati szervezet, fejlesztési ügynökség dolgozott a régióban, és sok közülük tényleg elment. Ezt a folyamatot nehéz visszafordítani, hiszen mégis uniós tagállam vagyunk. Tény, hogy a Norvég Civil Alap mellett mi maradtunk a legjelentősebb szereplő.
– Őket is elkezdte ismét támadni a kormány. Velük együttműködnek?
– Nem, egymástól teljesen függetlenül működünk. A két eset is különböző. Őket azért támadják, mert szúrja a kormány szemét, hogy tőle független intézményrendszer oszt támogatásokat. Persze az igaz, hogy ha esetünkben a „külföldi” szitokszó, az rájuk is vonatkozik.
– A kormánnyal nem próbáltak bármilyen formában kommunikálni?
– Nagyon jó, hogy ezt felvetette. A törvénytervezetet múlt pénteken terjesztették be, sem előtte, sem utána nem próbáltak velünk konzultálni. Azt gondolom, van olyan pont, amikor már nehéz kompromisszumot találni. Nem lennék konstruktív abban, hogy lehet úgymond finomítani a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvényt. Ha a civil szervezetekről lenne szó általában, nem pedig egyes szervezetek megbélyegzéséről, abban, mint korábban említettem, lennének ötleteim is az átláthatóság növelésére.
– Václav Klaus egy friss interjúban azt mondta, helyes döntésnek tartja, hogy Prágából el kellett költöznie a ’90-es években a Soros Alapítványnak és a CEU-nak, mert „Soros György nem nyílt társadalmat akar építeni, hanem az elitét”. Más országokban is egyre többet támadják Soros tevékenységét. Erről mit gondol?
– Valóban masszív nemzetközi kritikák vannak Soros Györggyel szemben. Az ő személye különösen alkalmas a bűnbakképzésre. De ismerem az alapítványok tevékenységét, a magyarét különösen. Aki arra azt mondja, hogy nem a magyar nemzet, a magyar emberek érdekében történik, azt erősen kritizálnám. Érdekes, hogy Soros Györgyöt mindig a helyi politikai kontextusnak megfelelően bírálják. A legutolsó romániai parlamenti választási kampányban például azért, mert magyar érdekeket képviseltek az ottani szervezetei.
– Soros Györggyel beszélt az elmúlt időszakban?
– Én személyesen nem. De egyértelműen kinyilvánította, hogy a CEU és az OSF is marad az országban.
