Orbán Viktor miatt is sokak tenyere viszket

A konzervatív értelmiségiek többségének aligha tetszik az a „virtus”, amit most Orbán Viktor és a Fidesz csinál – mondja Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke

– Lehet hatása a Fideszben annak, hogy sok konzervatív, keresztény, sőt magát fideszesnek valló személyiség is kiállt ellenvéleményével a nyilvánosság elé? Így tett nemrég például Ürge-Vorsatz Diána nemzetközi hírű klímakutató, Király Miklós jogászprofesszor, Pósfai Gábor, az egyik sportszerforgalmazó ügyvezetője vagy Kovács Tamás olimpiai bronzérmes kardvívó is
– Azt tudom, hogy a CEU ügye komoly téma volt a Fideszen belül, ahogy a tagságában és a holdudvarban is. A konzervatív polgári értelmiségieket ez igenis idegesíti. Többségük járt egyetemre, a gyerekeik külföldön tanulnak, nekik nem tetszik az a virtus, amit Orbán Viktor csinál. A lex CEU-t egyébként szerintem vissza fogják vonni. Bár nem mutatja, érzékeny a Fidesz is arra, amikor Amerikából vagy az Európai Parlamentből támadják őket. Magyarország a fekete bárány Európában, és ezért sokan szégyenkeznek. Én polgári, konzervatív családban nőttem fel, édesapám is ezt az értékrendet vallja magáénak. Biztos vagyok benne tehát, hogy sokan gondolkodnak hasonlóan ebben a témában.

– Viszont sokakat meggyőzhet az a kormányzati érv, hogy a tiltakozók vagy a tiltakozókat irányítók Soros György kottájából játszanak
– Orbán Viktornak minden kérdésre három válasza van: Soros, Soros és Soros. A másik oldalon meg ott van Putyin és Oroszország. A kormány sorosozik, az ellenzék meg moszkvázik. Kíváncsi leszek, hogy melyik „történet” nyer. Az egyik igaz, a másik hamis.

– A Soros György-féle befolyás nem valós?
– Minket hidegen hagy, hogy az amerikai üzletember kit támogat. Az orosz befolyásszerzés viszont valós.

– A Momentum nemcsak a Fideszt kritizálja, hanem az egész 2010 előtti világot és a Jobbikot is. Ezenkívül viszont – a bejutási küszöb közelében lévő LMP-t leszámítva – csak egy-két százalékos pártok vannak, köztük az önöké is. Melyik lehet a váltópárt?
– Ha a Momentum szempontjából nézem ezt a folyamatot, nekünk az országossá válás a legfőbb feladat és a legnagyobb kihívás is egyben. A jelenlegi hatalom akkortól kezdve félhet igazán, ha van egy sok városban, településen megjelenő országos politikai mozgalom, és az kezdi el felhívni a figyelmet arra, hogy nálunk orosz típusú berendezkedés épül.

– A sikeres olimpia elleni aláírásgyűjtés után indították el a vidéki fórumokat. Ezek a cselekvés, vagy ahogy néhány ellendrukker mondja, inkább a pótcselekvés körei. Azóta miért nem hallani róluk?
– Mostanra 83 helyen van jelen momentumos közösség. Országszerte matricás akció keretében javítjuk ki az „Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratú propagandaplakátokat. Ez eddig 15 várost érintett, és a következő körben újabb több mint húsz városban lesz ilyen. Ezek megjelentek a helyi médiában is. Nyilván idő kell, hogy létrejöjjön egy olyan közösség, mely megszervezi a helyi akciókat, s ezeket központilag irányítani kell. Most ez történik. 45 napig jártuk az országot, illetve a külhoni magyarok közösségeit is, és azt várom, hogy ősszel meglesznek ennek az eredményei, és azt érezhetik az emberek, hogy ott van közöttük a Momentum Mozgalom. Az országjárást pedig folytatjuk.

– Vidéken mivel lehet megszólítani az embereket? Nyilván a CEU-val és a civilek elleni törvénnyel nem
– E témákkal önmagában lehet, hogy nem, de be lehet és kell illeszteni abba a kérdésbe, hogy milyen országban szeretnénk élni, és milyen nemzetet képzelünk el. Modern európai nemzetet vagy egy leszakadó, orosz típusú társadalmat. Ezt kell világosan szétválasztani, és ez a tétje jelenleg a magyar politikának és közéletnek. Erre az emberek azért ugranak, hiszen az egyik esetben felemelkedést lehet ígérni, a másik viszont leszakadást és szegénységet jelent. Országosan rengeteg vállalkozóval is beszélgettünk, akik sokat panaszkodtak. Arra, hogy nincs képzett munkaerő, elmennek a fiatalok külföldre. Ezek olyan problémák, amelyek a legtöbb családot érintik vidéken, és sok szülő, nagyszülő épp emiatt csalódott a jelenlegi rendszerben – azon felül persze, hogy például az oktatás és az egészségügy milyen állapotban van.

– A vidéki fórumaikat még mindig megzavarják, mint az olimpiás aláírásgyűjtés utániakat?
– Nem tudtak velünk mit kezdeni. Eljöttek ezekre a rendezvényekre a fidelitasos aktivisták, és azt látták, hogy vagy nem férnek be a terembe, vagy beférnek, de befogadó a közeg, és senki nem akarja őket kitenni, sőt beszélünk velük.

– Gulyás Márton választási mozgalmat hirdetett a napokban az arányos választási rendszer érdekében. Támogatják?
– Ennek a mozgalomnak a részleteit még nem látni. Az biztos, hogy a választási rendszer fontos közjogi, pártpolitikai probléma. Az is biztos, hogy ebben a rendszerben is le lehet győzni a Fideszt, csak kell egy nagyon erős ellenzéki párt, amelyik képes az Orbán-ellenes indulatokat összefogni. Azzal jogilag nem értünk egyet, hogy a választás teljesen arányos legyen. Ez ugyanis egy belga vagy holland típusú parlamentáris demokráciát eredményezne, amikor sok kis párt jut be a törvényhozásba, viszont nincs stabil kormányzóképesség, egyik párt sem tud kormányt alakítani. Így jön létre a koalíciós kényszer, ami lehet jó, de az állam működésképtelenségében is szerepet játszhat. Ezt nem támogatjuk. Az viszont biztos, hogy az itthoni rendszer lehetne arányosabb, mert például a győzteskompenzáció túlkapás. Ez 2014-ben öt-hat mandátumot hozott pluszban a Fidesznek, ezen bármikor múlhat egy kétharmados többség.

– Elegáns dolog a választás előtt kevesebb mint egy évvel módosítani a választási szabályokon?
– Az igaz, hogy már 2014-ben is ezen szabályok alapján választottunk, amit viszont 2013-ban módosítottak – ha már az elegancia kérdése felvetődött. De nem kell attól ódzkodni, ha a jelenlegi politikai rendszerben valami nem elegáns. A politika annyival több rosszat megcsinál az állampolgárral, akár a törvénysértésig is eljutva, hogy emiatt nem kell finnyáskodni. Nekem sokkal nagyobb kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy ez kivitelezhető-e. A választási rendszert a parlamentből lehet megváltoztatni, ehhez pedig kétharmad kell. Vagy az, hogy az emberek elsöprik a rendszert, és mondjuk egy új alkotmányozó nemzetgyűlés keretében megalkotnak egy új szabályozást. Ennek a realitása viszont nagyon alacsony.

– Nemrég az LMP-s Sallai R. Benedek beszélt arról, hogy a Fideszt jelenleg csak egy MSZP–Jobbik koordinált indulással lehetne leváltani, amibe bevonnának más ellenzéki pártokat is. Egyetért ezzel?
– Ezt teljesen irreálisnak tartom.

– Akkor úgy kérdezem, hogy ilyen választási szabályok mellett nyerhet más, mint a Fidesz?
– Most nem látjuk, hogy ki, de bárki nyerhet. Ez a rendszer annak lett kitalálva, akinek a legerősebb kemény magja és a legszervezettebb tagsága van. Ez most a Fidesz. De lehet bármely más politikai erő is. Az ellenzéki paletta nagyon felszabdalt, de pártok jönnek-mennek, átalakulhat az egész ellenzéki politikai tér. A választási szakértők egy része nagy kampányra és kiélezett küzdelemre számít. Szerintem is ez lesz. De azt nem lehet tudni, hogy pontosan milyen folyamatok lesznek ősszel vagy az év végén.

– A Momentum Mozgalom viszont mintha nem látszana annyira, mint eddig. Az olimpia elleni akció után egy-két százalékon álltak a közvélemény-kutatások szerint, de azóta kevésbé hallani a pártról. Kifáradtak?
– Először magunkat kell felépíteni, hogy utána újjáépíthessük az országot. Nem lehet mindig reflektorfényben lenni, mindig utcán lenni, és mindig valamilyen üggyel foglalkozni. Egy szervezet, ha hosszú távon szeretne sikeres lenni, akkor nem spórolhatja meg az építkezést, a tervezést és a felkészülést. Nyilván az olimpiával kapcsolatos akcióra is fel kellett készülnünk, hogy utána eredményesen végig tudjuk vinni.

– Május elsejére tüntetést hirdettek. Mit akarnak elérni ezzel?
– Politikai célokat és politikai eszközöket fogunk meghatározni. Ez lesz a Momentum történetének első tüntetése, és ahogy az olimpia elleni népszavazással is nagyot gurítottunk, úgy szeretnénk ezzel a tüntetéssel is. Értem ez alatt a kivitelezést, a beszédek tartalmát és hangulatát. Erről most még nem akarok részleteket elárulni. Egyébként elindul addig a pozitív plakátkampányunk is, kint lesz országszerte a Momentum üzenete, hogy „Indítsuk be Magyarországot!”.

– Mesterien bánik a Fidesz és néha más párt is a negatív kampánnyal, erre jó példa a most futó „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampány. Pozitív üzenetekkel el lehet jutni az emberekhez?
– A jelenlegi politikai térben nagyon kevés a pozitív hívószó. Pedig szükség lenne rá. Amikor csak negatív üzeneteket tolnak az arcunkba és a gondolatainkba, akkor az embernek szüksége van pozitív iránymutatásra.

– Negatív vagy pozitív üzenet, amikor azt mondják, hogy Moszkva felé húzunk?
– Valós üzenet, negatív töltettel. De foglalkoznunk kell az országgal, a saját kihívásainkkal.

– Mennyire értelmiségi párt a Momentum Mozgalom?
– Sok közöttünk a diplomás, viszont egyre többen vannak, akik nem azok. Most veszünk fel kilencszáz új tagot néhány héten belül, velük együtt leszünk nagyjából ezren, és ez már országos tagságot jelent. Az az érdekünk, hogy minél sokszínűbb és minél összetettebb legyen a tagság, és nemcsak a világnézet, hanem a szocializáció szempontjából is. Akik a munkát elkezdték, friss diplomás pályakezdők voltak. Sok politikai mozgalom városokból, egyetemekből, diplomás rétegekből indul el, mert ők a legkritikusabbak.

– Nem mindig volt ön az első sorban a Momentum Mozgalmon belül. Hogyan lett mégis elnök?
– Az elsők között voltam, aki elkezdte a szervezetépítést 2015 elején. Viszont 2015 októbere és 2016 nyara között Brüsszelben és Berlinben dolgoztam és szereztem tapasztalatot. Amikor hazajöttem, indultam az elnöki tisztségért, és megválasztottak. Egy ideig valóban nem voltam annyira szerves része a Momentumnak, de tavaly ősz óta ismét az vagyok.

– Sok fiatal nem akar hazajönni külföldről, mert megtalálták a számításaikat vagy egyszerűen sikeresek kint. Ön miért jött mégis haza?
– A Momentumért, amelynek én vagyok az egyik elindítója. A felelősségtudat nem hal ki egyik pillanatról a másikra. Épp azért mentem külföldre, hogy visszajöjjek azzal a tapasztalattal, amit az Európai Parlamentben és a német parlamentben szereztem. Valós probléma, hogy sokan elvándorolnak – ezeket a fiatalokat vissza kell hoznunk.