Felelőtlenségnek, illetve pótcselekvésnek tartja Süli János leendő tárca nélküli miniszter, Paks jelenlegi polgármestere azokat az akciókat, amelyekkel például az LMP próbál fellépni a paksi bővítés ellen. Süli János, akit rövidesen a paksi atomerőmű-beruházás felügyeletével és irányításával foglalkozó tárca nélküli miniszternek neveznek ki, lapunknak kijelentette: jelenleg az energiaigény majdnem harmadát importból kell fedezni, sőt, télen voltak olyan napok is, amikor ez az arány 54 százalékra nőtt, így szerinte nemzetbiztonsági és iparpolitikai szempontból is indokolt a két új tervezett blokk felépítése. Utalt arra is, hogy 2009-ben a parlament – az akkori négypárti egyetértés nyomán – csaknem 95 százalékos többséggel döntött az új blokkokkal kapcsolatos elvi engedélyezési folyamat megkezdése mellett, de azóta politikai okokból egyes pártok kihátráltak a bővítés mögül. (Az LMP egyébként akkor még nem volt tagja a parlamentnek.) Említette a különféle közmeghallgatásokat, illetve azt, hogy 41 településen a lakosságot is részletesen tájékoztatták a Paks II.-ről, és ezeken az LMP is részt vett.
Arra a felvetésre, tart-e attól, hogy a bővítéssel szembeni kezdeményezések előbb-utóbb célt érnek, úgy válaszolt: ha így lesz, akkor meg kell tudni mondani, mivel fogunk majd világítani. Ahhoz, hogy 1200 megawatt teljesítményt lehessen elérni (ekkora lesz egy új paksi blokk), például napenergia esetében, ő úgy véli, legalább négyszer ekkora kapacitás kiépítésére lenne szükség, ám erről szerinte ma kevesen beszélnek. – Ráadásul még tárolni is kell az így megtermelt áramot, azaz tározókat vagy duzzasztókat kell építeni, ami újabb kiadásokkal jár – mondta a leendő miniszter.
Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben, egy azonnali kérdésre válaszolva árulta el, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a következő napokban. Nevet nem mondott, de a kormánybarát sajtó már aznap Süli Jánost nevezte meg mint a poszt várományosát. Az érintett a Magyar Nemzetnek azt mondta, kinevezése várhatóan nem napok, inkább hetek kérdése lesz, hiszen például parlamenti bizottsági meghallgatásokra is szükség van hozzá. Egyelőre nem tudja pontosan, mikor léphet hivatalba, azt viszont egyértelművé tette, hogy kinevezésekor le kell mondania a paksi polgármesteri posztról, mert a két tisztség összeférhetetlen. (Ez egyértelműen szerepel a helyi önkormányzatokról szóló törvényben.) Emiatt Pakson a közeljövőben időközi választásra lesz szükség. A tervezett miniszteri kinevezésről egyébként Süli János tegnap este tájékoztatta a paksi képviselő-testületet.
Az új tárca nélküli miniszter kinevezése közvetlenül csak kismértékben emeli a kormányzati vezetők számát, hiszen „csak” egy új miniszterrel lesz több a harmadik Orbán-kormányban, Sülinek államtitkárai nem lesznek, viszont titkárság és kabinetfőnök neki is jár, ráadásul munkáját a Miniszterelnökség apparátusa segíti majd, és elképzelhető, hogy ott emiatt tovább bővítik majd a kormányzati vezetői létszámot. A központi államigazgatási szervekről és a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény azt írja elő, hogy „a tárca nélküli miniszter tevékenységét a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a kormány által rendeletben meghatározott más minisztérium segíti”. Az újabb poszt azért is érdekes, mert a harmadik Orbán-kormányban idén tavaszra minden eddiginél nagyobbra nőtt a „vízfej”, azaz az államtitkárok, helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok és különféle megbízottak száma.
Mivel a kormány tagjainak az alaptörvény szerint csak a miniszterelnök és a miniszterek számítanak, ebben az összehasonlításban az Orbán-kormányok nem állnak rosszul a korábbi kabinetekhez képest. Jelenleg Orbán Viktor kormányfővel és helyettesével, Semjén Zsolttal együtt 12-en vannak, miközben a Bajnai-kormányban 2010-ben a kormányfő mellett 15 miniszter volt, azaz 16 kormánytagot kellett közpénzből fizetni. Más azonban a kép, ha ehhez az államtitkárok és a helyettes államtitkárok számát is hozzávesszük. Az összlétszám a Bajnai-kormány alatt 85 volt, az idén év elején viszont már 176, vagyis több mint a duplája. (Csak helyettes államtitkárból 108 dolgozott a múlt hónap elején az Orbán-kabinetben.)
Érdekes a mostani tárca nélküli miniszteri kinevezés azért is, mert 2010 után Orbánék csúcsminisztériumokat hoztak létre rengeteg feladattal, viszont Semjén Zsoltot leszámítva (a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter is) kerülték a tárca nélküli miniszteri posztot. A második Orbán-kormányban is csak alig több mint egy évig volt ilyen pozíció, amikor az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében Fellegi Tamás, majd Varga Mihály töltött be ilyen tisztséget.
Süli János kinevezésével tehát megszakad az a több éve tartó folyamat, amelyben a kormány – a balliberális kormányokkal ellentétben – kerülte tárca nélküli miniszterek kinevezését.
