Végre levéltárba kerülnek az állambiztonsági mágnesszalagok

A rendszerváltás után 27 évvel kerülhetnek méltó helyükre a kommunista titkosszolgálat adatai.

MN
2017. 04. 11. 9:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt évek tükrében meglepő kormányhatározat jelent meg hétfő este a Magyar Közlönyben: Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával arról rendelkezik, hogy át kell adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) az 1990 előtti, kommunista állambiztonság adathordozóin tárolt, máig az Alkotmányvédelmi Hivatalban őrzött adatokat.

Az állambiztonsági szolgálatok már 1972-től kezdve számítógépre vitték a fontos adataikat, de csak 1995-ben bizonyosodott be, hogy a szalagok még mindig az akkor Nemzetbiztonsági Hivatalnak hívott titkosszolgálatnál vannak, és 2060-ig titkosítva. 2007 óta több körben vizsgálták szakértők a szalagokat, illetve mentették le róluk az adattárakat, de mostanáig a kormány mindig elzárkózott a titkos minősítés feloldásától.

A hétfőn megjelent határozat szerint viszont a kormány egyetért azzal, hogy az  1990 előtti állambiztonsági adatok „tudományos igényű és alaposságú feldolgozása” szükséges, ezért el is rendelte az adatok átadását az ÁBTL-nek. A Pintér Sándor belügyminiszternek szabott határidő július 1-je, addig meg kell teremteni az átadás jogi és infrastrukturális feltételeit is.

Persze van egy csavar a történetben, hiszen a határozat azt is előírja, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, az Információs Hivatalnak és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak az átadás előtt javaslatot kell tennie az adatok minősítésének megszüntetésére, fenntartására vagy módosítására. Magyarul ez annyit tesz, hogy a mai szolgálatok még mindig eldönthetik, mit szeretnének megőrizni a pártállami elődök titkai közül.

A kommunista Belügyminisztérium által létrehozott úgynevezett Egységes Gépi Prioráló Rendszer G és H jelű nyilvántartásáról, illetve K jelű adattáráról van szó. A H a hálózati személyek, közismertebb nevükön ügynökök adatait tartalmazza, illetve azokét, akiket be akartak szervezni, de a beszervezés okafogyottá vált vagy meghiúsult. A G az úgynevezett operatív nyilvántartás, amely szintén neveket tartalmaz, de nem teljesen tisztázott, hogy milyen logika szerint. A K adattár a kémelhárítás adatbázisa volt, amolyan információs háttéranyag.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.