A megtűrt kategóriában az otthon szülés

A legtöbb nő nem vészhelyzet, hanem kimerültség miatt kerül végül kórházba. Az ikerterhesség kizáró ok.

Kuslits Szonja
2017. 05. 02. 18:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász és független bába elleni büntetőügyek kapcsán az utóbbi években sok kritika érte az otthon szülést, egyesek kifejezetten veszélyesnek tartják. Bár évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy családi környezetben, saját lakásukban hozzák világra gyermeküket, arányuk még így is elenyésző.

Jelenleg körülbelül 15 bába dolgozik az országban, ami az igényekhez mérten mégis kevés, mindössze négy engedéllyel működő bábaszolgáltató (bábákat tömörítő vállalkozás) létezik Magyarországon. Ezek egyike az Életfa Bábapraxis, amelynek bábái segítségével 2015-ben 76 szülést kezdtek meg otthon, végül 66 esetben ott is született meg a baba; tavaly már 106 otthon megkezdett szülésnél segédkeztek – 95 alkalommal a tervek szerint, saját lakásban, illetve házban jött világra a kicsi. E számok azonban nagyon alacsonynak tekinthetők, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly több mint 93 ezer gyerek született.

Magyarországon 2011-ben jött létre az otthon szülést szabályozó rendelet, amelynek kapcsán vannak fenntartásaik a területen dolgozóknak. Lukács Judit, az Életfa Bábapraxis egyik alapítója problematikusnak tartja, hogy a társadalombiztosítás nem támogatja az otthon szülést. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Európában is igen jelentősek a különbségek az otthon szülés tekintetében. A bába szerint Angliában, Svédországban, Hollandiában vagy Dániában is sokkal inkább a rendszer része a szülés effajta módja, mint Magyarországon. Ezekben az országokban például egy kórházi szülésznő otthon szülésnél is segédkezhet, ez megszokott eljárás. Így bármi probléma adódik, ugyanaz a személy van ott az édesanya mellett a kórházban is. Persze e hozzáállás másik véglete is képviselteti magát a kontinensen, Csehországban például az újszülöttek biztonságára hivatkozva kórházi szülésre kényszerítik az anyákat. Itthon – fogalmazott Lukács Judit – inkább a megtűrt kategóriába tartozik az otthon szülés témaköre, egyfajta félelemmel, előítéletekkel tekintenek rá. Hangsúlyozta ugyanakkor: mára már része lett a szülésznőképzésnek, a bábáknak pedig felsőfokú végzettségre van szükségük. Lukács Judit nehezen értelmezhetőnek tartja azt az előírást is, hogy csak olyan körülmények között lehet levezényelni az otthon szülést, ha a helyszíntől 20 percen belül elérhető egy kórház. – Hogyan számolom azt a 20 percet? Mentővel, autóval? Délelőtt, délutáni csúcsforgalomban, vagy éjjel, amikor alig közlekedik valaki? Nem mindegy. Egy problémás esetnél könnyen bele lehet kötni – mondta a szabályok kapcsán a bába.

Arra a kérdésre, hogy a lakásnak milyen feltételeknek kell megfelelnie az otthon szüléshez, a bába úgy reagált: a 36. héten mindig meglátogatják a családot, felmérik a körülményeket. Lényeges, hogy legyen meleg víz, vízöblítéses vécé, kád vagy zuhanyfülke, egy elkülöníthető, fűthető szoba szülésre alkalmas ággyal, tiszta, száraz lepedő és egy fertőtleníthető asztal vagy pelenkázó.

Kiemelte, nem az anyagi helyzettől függ, hogy valaki az otthon szülést választja-e, ez inkább szemléletbeli kérdés. Fontos azonban tudni, hogy szigorú szabályokhoz kötött, hogy egyáltalán kik szülhetnek otthon. Bármiféle rizikó – például ikerterhesség, vagy ha az anya beteg – fel sem vetődhet.

Meglepő adat, de otthon szülni nem feltétlenül drágább, mintha valaki kórházban, fogadott orvossal, illetve szülésznővel hozza világra gyermekét. Lukács Judittól megtudtuk: náluk 180 ezer forintba kerül az otthon szüléshez kapcsolódó „csomag”. Ez az összeg tartalmazza az alkalmanként egyórás várandósgondozást, a legalább kilencalkalmas tanfolyamot (ezen a felvetődő kérdéseket beszélik meg az édesanyákkal), a 38. hét utáni ctg-vizsgálatokat, az otthon szülést két bábával, valamint a gyermekágyas látogatást és a szoptatási szaktanácsadást is.

Előfordul azonban, hogy bizonyos esetekben eltekintenek a költségtérítésétől. – Természetesen ezt nem lehet megcsinálni mindenkinél, a saját megélhetésünk is ettől függ. Ugyanakkor igyekszünk megadni a lehetőséget azoknak is, akik szerényebb anyagi körülmények között élnek – közölte Lukács Judit.

– Nagy felelősséggel jár ez a munka, ezt kevesen vállalják. Meglehetősen leterheltek vagyunk a létszámhiány miatt, és az sem túl motiváló, hogy ez a szakma nem arról szól, hogy csillagászati összegeket keres az ember – fejtette ki Lukács. Éppen ezért a fővárosban működő bábapraxis bábái gyakran messze a fővárostól kísérnek szüléseket.

Az Életfánál tavaly tizenegy olyan eset fordult elő, amikor végül kórházba kellett szállítani a kismamát. Sokan azt gondolják, erre általában a komplikációk miatt van szükség, de valójában – ahogy azt Lukács Judittól megtudtuk – a leggyakoribb ok tulajdonképpen az, hogy az anya kimerül. – Főleg első babás nőknél jellemző ez. Azért döntünk végül úgy, hogy irány a kórház, mert már annyira kifáradnak a vajúdás alatt, hogy biztonságosabbnak tartjuk az intézménybe menni. Fontos a kommunikáció, hogy ne ijedjen meg a kismama, tisztában legyen vele, miért is hoztuk meg ezt a döntést – mondta.

A bába beszélt arról is, hogy akik az otthon szülés mellett teszik le a garast, általában eléggé tájékozottak, gyakran az összes lehetőséget felmérik. Megdöbbentő tény, de tapasztalatai szerint néhányan azért döntenek így, mert nem marad más lehetőségük. – Vannak olyan nők, akik nem engedhetik meg maguknak a magánintézményeket, a kórházban pedig, ahol korábban az első gyermeküket már világra hozták, megváltozott a szemléletmód, és emiatt többé nem akarnak oda menni. Gyakran nem érzik valóban bababarátnak az intézményt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.