A Fidesz-szavazókon kívül szinte teljes az érdektelenség a kormány nemzeti konzultációja iránt. Kevesen, főleg csak az iskolázatlanabbak közül hiszik el, hogy a kormányt tényleg érdekli az emberek véleménye, sokkal többen érzik manipulációnak, az abszolút többséget zavarják a kormány levelei – derült ki a Závecz Research és az Index közös reprezentatív közvélemény-kutatásából, amelyben ezerfős mintán vizsgálták, mit gondolnak az emberek a nemzeti konzultációról, és kik válaszolnak rá.
Az adatok szerint a kérdőívet már visszaküldök bő kétharmada Fidesz-szavazó. A nemzeti konzultációban részt vevők között tehát két és félszeres túlsúlyban vannak a fideszesek a valós arányukhoz képest. Ha csak a valamilyen pártot választókat nézzük, már 81 százalék az arányuk, vagyis a választani képes visszaküldök négyötöde fideszes.
A fideszesek mellett még a jobbikosok körében akadnak visszaküldők (10 százalék), a mérés szerint az MSZP-sek és a DK-sok egyáltalán nem vettek részt a mostani konzultációban, és az LMP-sek, a momentumosok körében is elenyésző (4-5 százalék) a visszaküldők aránya.
Fidesz-túlsúlyt jelez azok köre is, akik még nem válaszoltak, de tervezik. A jobbikosok 15, az MSZP-sek 9 és a bizonytalanok 2 százaléka ígérte, hogy visszaküldi határidőig, azaz május 20-ig a kérdőíveket. Bár mindenképp meglepő lenne, ha a felmérés (május 1–5.) utáni időszakban még 1,4 millióan hajráznának.
A kutatás választ ad arra is, hogy már a korábbi konzultációk sem váltottak ki nagy érdeklődést a választókból. A megkérdezettek kétharmada úgy emlékszik, hogy egyiken sem vett részt. Az adatok szerint a Fidesz táborát mozgatta meg igazán a kormánnyal való levelezés: 30 százalékuk több, 24 százalékuk egy konzultáción volt aktív.
Ráadásul a választók 56 százalékának nem rokonszenves politizálási forma a nemzeti konzultáció. Ebben a kérdésben is alapvetően a pártpreferencia határozza meg a véleményeket. A kormánypárti szavazók 83 százaléka egyetért vele, a többi párt hívei és a bizonytalanok viszont sokkal inkább zavarónak érzik azt.
A mérésből kiderül az is, hogy a magasabb végzettségűek kevésbé hisznek a konzultáció őszinteségében. Az iskolázatlanabb réteg fele szerint a nemzeti konzultáció oka, hogy „a kormány valóban kíváncsi az emberek véleményére”. Ugyanakkor a megkérdezettek 49 százaléka úgy véli, a kormány a konzultációs kérdőívekkel csak manipulálni akar.
Az egyébként egymilliárd forintos nemzeti konzultáció Závecz Tibor szerint nem nevezhető reprezentatív közvélemény-kutatásnak, ugyanis a visszaküldők összetétele sok szempontból eltér a választókorú népességétől.
Az Index megjegyzi: az eredmények számokkal erősítik meg azt, amit idáig is sejteni lehetett. A konzultációban részt vevők köre nem tükrözi a magyar társadalmat, abban a valós arányuknál jóval többen vesznek részt az idősek, a tanulatlanok és – kiugró mértékben – a fideszesek.
