Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolta az Európai Parlament Jogi Bizottsága hétfőn. Ezek után az Európai Parlament egyszerű többséggel dönthet majd arról, hogy elfogadja vagy elutasítja a javaslatot.
A politikus mentelmi jogát egy másik ügyben már felfüggesztette az Európai Parlament 2016 októberében. Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő konspiratív módon rendszeresen találkozik orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. Az ügyben 2017. június 20-ig hosszabbították meg nyomozást. A politikus panasszal élt, tagadta a bűncselekmény elkövetését, és érdemi védekezést is előterjesztett. A panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította.
A mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekmény miatt kérhető, ezért egy másik bűncselekmény esetében azt újra kell kérni.
Másodszor 2016 szeptemberében kérte Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. Költségvetési csalás miatt nyomoznak Kovács Béla ellen, aki a gyanú szerint 2012–2013 között négy magánszeméllyel kötött gyakornoki szerződést, amely alapján Brüsszelben teljesítettek volna gyakorlatot. Valójában azonban nem jártak Brüsszelben, így nem végeztek semmilyen érdemi munkát. Mindezzel a jobbikos képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket – véli az ügyészség.
A Jobbik üdvözölte a bizottság döntését. „Bízunk benne, hogy az Európai Parlament gyorsabban dönt, mert így végre ebben az ügyben is kiderülhet az igazság. A bíróság előtti tisztázásra azonban mindaddig nincs lehetőség, amíg nem emelnek vádat a képviselő ellen – olvasható az ellenzéki párt közleményében. – A három éve húzódó állítólagos kémügyben már másfél éve nincs előrelépés, vádemelés hiányában ugyanis nincs mód a fideszes vádaskodások tisztázására.”
