Mi kell ahhoz, hogy gyarapodjon a magyar? Egy csok és más semmi?

Fiatal családok tízezreinek segíthet a csok, még ha a buktatókról, kockázatokról kevesebb szó esik is.

2017 februárjában Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára az LMP-s Schmuck Erzsébet írásbeli kérdésére válaszolva arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a bevezetés óta eltelt másfél évben 36 ezer család vette igénybe a családi otthonteremtési kedvezményt, összesen 87 milliárd forintos összegben, vagyis egy család átlagosan mintegy 2,4 millió forint támogatásban részesült. Az igénylést lebonyolító bankok által 2016 végén közzétett információk szerint is népszerű a támogatás, idén pedig még nagyobb felfutásra számítanak. 

A kormány kommunikációjában persze nem esik róla szó, de a rendszernek vannak buktatói és veszélyei. A csok beindításakor felmerülő bürokratikus és adminisztratív gondok egy részét enyhítették a közben hozott változtatások, de ezen túlmutató problémák is felmerülnek. A rendszert ért politikai és szakmai kritikák megfogalmazóinak jelentős része egyetért abban, hogy a csok az otthonteremtés mellett azt segíti elő, hogy azok jussanak újabb ingatlanhoz, akik már egyébként is rendelkeznek eggyel. Viszont a munkanélküliek, valóban nehéz helyzetben lévők nehezen vagy nem tudják igénybe venni a támogatást. A piactorzító hatás is jelentős: a megnövekedett kereslet felnyomja az árakat, ennek hatására bővül a kínálat is, fellendül az új lakások építése: kérdés azonban, hogy meddig marad meg a lendület. 

Mások óvatosságra intettek a lakásvásárlási láz közepette: arra hívták fel a figyelmet, hogy a támogatással azt is vállalják a delikvensek, hogy tíz évig az adott ingatlanban fognak élni – tehát ha valaki az aktuális életviteléhez mérten drágább fenntartású ingatlanba ruház be, az adott esetben csak később szembesülhet azzal, hogy nehéz fenntartani, olcsóbb lakásba költözni, vagy eladni az adott ingatlant viszont nem lehet. Ugyanez áll egyébként a támogatott hitelre: a legtöbben ezt is igényelték a támogatás mellé a bankok statisztikái szerint, kérdés azonban, hogy mindenki felelősen átgondolta-e a következményeket. 

A legszembetűnőbb kockázat azokkal kapcsolatban merül fel, akik nem már meglévő gyermekeik után veszik fel a támogatást, hanem szerződésben vállalják a gyermekek megszületését. Ez főleg olyan esetben lehet aggályos, amelyben valaki még vonatkozó tapasztalat nélkül vállal akár egy, nemhogy rögtön három gyereket. Az ezzel kapcsolatosan is sarkos véleményt megfogalmazó, népszerű Bezzeganya blog azt tanácsolja, hogy a támogatás igénylését fontolgatók ne a saját életüket igazítsák a csokhoz, hanem csak akkor vegyék igénybe, ha passzol ahhoz, amit elképzeltek. 

Az ország gyászos demográfiai mutatóival nagyjából mindenki tisztában van, azzal legalábbis biztos, hogy gyászosak. Érdemes azonban mégis vetni egy pillantást a számokra. A legfontosabb, makacsul változatlan adat az, hogy fogy a magyar: évről évre 30-40 ezerrel többen halnak meg országhatáron belül, mint ahányan születnek. Az élveszületések száma a 2000-es években még átlagosan 95 ezer és 99 ezer között mozgott évente, az elmúlt hét évben azonban 88 ezer és 92 ezer között alakult. 2016-ban 93,1 ezer gyerek született, ami 2009 óta a legmagasabb adat. 

A házasságok száma is megugrott tavaly: a növekedés nemcsak a 2010-es évek első felének adataihoz képest jelentős, de a 2000-es éveket tekintve is. A 46 ezer esküvőt hozó 2002-es évtől folyamatosan csökkent a házasságkötések száma, 2010-től 35 ezer és 38 ezer között mozgott. 2015-ben azonban már 46 ezer, 2016-ban pedig közel 52 ezer házasságot kötöttek, ami gyakorlatilag rekord az új évezredben. Ezzel párhuzamosan a válások száma stagnál 2010 óta, ami azt jelenti, hogy évente 19-20 ezer válást jegyeznek be országszerte. A 2000-es években évente átlagosan 25 ezer válást regisztráltak.

A csok másik céljával, az építőipar felpörgetésével kapcsolatos statisztikák is érdekes képet adnak. 2004-ben még közel 44 ezer lakás épült, ez a szám azóta folyamatosan csökken. 2010-ben már csak 20 ezer, egy évvel később 12 ezer lakás épült, majd a piac beállt évi 8 ezer körüli új lakásra. A tavalyi évben azonban már látszott a csok, illetve az ezzel összefüggő áfacsökkentés és a könnyítések hatása: közel háromszorosára, 31,5 ezerre nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma, és közel 10 ezer lakás készült el.

Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke lapunknak elmondta: úgy látják, hogy egyértelműen van összefüggés a demográfiai adatok elmozdulása és a kormány vonatkozó intézkedései között. Konkrét családokat is ismernek, amelyek a csok miatt döntöttek több gyerek vállalása mellet; de az is fontos, hogy ezek az intézkedések pr-tevékenységként is működnek, a köztudatban tartják a gyermekvállalás és a házasság kérdését. Skrabski szerint a gyerekvállalás is lehet egyfajta divat. Régen rosszabb körülmények között is több gyerek született, mivel az volt a norma. A demográfiai adatok kapcsán elmondta: úgy látják, hogy lehet trend a mutatók javulásából. Felvetésünkre, hogy nem visszás-e a csupán csok miatt házasságot kötni vagy amiatt gyereket vállalni, a mozgalom elnöke elmondta: a kutatások nem bizonyítják, hogy a külső hatásra kötött házasságok könnyebben mennének szét. Szerinte néha csak kis lökés kell ahhoz, hogy a fiatal párok a házasság mellett döntsenek, és ilyen lökés lehet a csok is.