Elismerte a Miniszterelnökség, hogy Semjén Zsolt valóban nem azon a napon írta alá a lex CEU-ként ismertté vált felsőoktatási törvénymódosítás kivételességi indítványát, mint amilyen dátum a dokumentumon szerepel. Lattmann Tamás nemzetközi jogász vette észre, hogy a parlamenti honlapon is elérhető indítványon április 3-a látható, ám Semjén Zsolt április 1-től egy héten keresztül Teheránban volt.
Most a Miniszterelnökség úgy próbálja magyarázni az ügyet, hogy Semjén Zsolt valójában napokkal azelőtt, március 31-én, egy pénteki napon szignózta a papírt. Ám, mivel azt csak a rá következő hétfőn – vagyis április 3-án – nyújtották be, erre a napra dátumozták.
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt is hosszan kifejtik, hogy megvannak a szabályai annak, hogy ezt a bizonyos kivételes eljárást kezdeményező indítványt – ami lehetővé teszi, hogy egy javaslatot egyetlen nap alatt elfogadjanak – pontosan mikor lehet benyújtani. A lex CEU esetében március 31-én délutánig lehetett volna, illetve április 3-án reggeltől délig.
A parlamenti dokumentumról az is kiderül, hogy Semjén Zsolt aláírása mellett a pontos dátum is kézzel van kitöltve. Vagyis könnyen lehet, hogy a KDNP elnöke úgy látta el azt kézjegyével, hogy pontosan nem lehetett biztos benne, milyen dátum kerül rá utólag.
Juhász Péter, az Együtt elnöke már jelezte, feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás gyanújával. Szabó Szabolcs, a párt országgyűlési képviselője pedig írásbeli kérdéssel fordul az ügyben személyesen Semjén Zsolthoz.
Lattmann Tamásnak igaza van az általunk megkérdezett ügyvéd szerint. Kozma Péter kifejtette, egy okiraton a dátum annak keletkezési idejét mutatja vagyis azt, hogy az irat létrehozása, aláírása mikor történt meg. Ettől elválhat például annak benyújtási ideje például egy adásvételi szerződésnél, ahol az aláírás feletti dátum a szerződés aláírásának ideje, a földhivatalhoz benyújtás pedig egy másik időpont. Mindkettőhöz fűződnek jogilag releváns körülmények, de a kettőt nem lehet önkényesen felcserélni.
– Akárhogy csűrik-csavarják, ez az irat súlyos formai hibától szenved. Ha szándékos a dátum manipulálása, akkor a bűncselekmény gyanúja is felvetődik. Ha véletlen akkor csak polgári jogi konzekvenciája van, de érvénytelen az okirat – fogalmazott az ügyvéd.
